Kedvező tavalyi év a megtakarításokat kezelő nem banki pénzügyi piacokon
6 perc olvasás
A biztosítói szektorban a tavalyi évben növekedésnek indultak a díjbevételek, ami az élet ágban elsősorban a nyugdíjbiztosításokhoz köthető. Több biztosítónál jövedelmezőségi kockázat mutatható ki, ami előrevetíti a piaci koncentráció növekedését – derül ki az MNB bankszektoron kívüli piacokat bemutató kockázati jelentéséből. A nyugdíjbiztosítási és online ajánlás szellemiségében a jegybank kialakította az etikus biztosító koncepcióját.
A biztosítói szektorban a tavalyi évben növekedésnek indultak a díjbevételek, ami az élet ágban elsősorban a nyugdíjbiztosításokhoz köthető. Több biztosítónál jövedelmezőségi kockázat mutatható ki, ami előrevetíti a piaci koncentráció növekedését – derül ki az MNB bankszektoron kívüli piacokat bemutató kockázati jelentéséből. A nyugdíjbiztosítási és online ajánlás szellemiségében a jegybank kialakította az etikus biztosító koncepcióját.
A szövetkezeti hitelintézetek egyetemleges felelősségvállalása, megnőtt tőkeereje és egységes kockázatvállalási szabályzata jelentős – még ki nem használt – tartalékot jelentenek a gazdaság finanszírozására. A befektetési alapok népszerűsége töretlenül emelkedett, melynek eredményeként az alapokban lévő vagyon 2014 végére történelmi maximumot ért el 5526 milliárd forintos értékkel. A befektetési vállalkozásoknál konszolidáció indulhat el a szigorodó jogszabályi háttér és a visszaélések miatti kártalanítások nyomán, de a befektetői bizalom általános romlása nem figyelhető meg.
Kedvezően alakult a makrogazdasági környezet a főképp megtakarításokkal foglalkozó szektorok számára 2014-ben: az alacsony kamatkörnyezet és javuló jövedelmi kilátások nyomán a források tovább bővültek. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások, tartós befektetési számlák népszerűsége nőtt, de a gazdaság fejlettségéhez képest még van tér további fejlődésre – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok kockázatairól közzétett jelentésében, amelyet idén első alkalommal publikált a jegybank.
Az életbiztosításoknál tavaly megfordult az évek óta csökkenő trend, s a rendszeres díjas szerződések száma 2 százalékkal nőtt. A növekedés motorja a nyugdíjbiztosítás, amelynél az MNB által tavaly májusban kiadott ajánlásnak köszönhetően jelentősen csökkentek a termékek költségei. Az etikus életbiztosítási koncepció mentén az MNB egy újabb célt tűzött ki, miszerint az etikai szempontok erősítésre kerülnek majd a nyugdíjbiztosításokon túl, a többi életbiztosítási terméknél is. Ennek célja a költségek átláthatóbbá tétele, a befektetési költségek felülvizsgálata, a befektetésekre vonatkozó technikai szabályok szigorítása, s a (nyugdíjbiztosítási ajánlásban foglalt) teljes költségmutató (TKM) limitek esetleges kiterjesztése.
A nem-életbiztosítási piacon – több éves csökkenés után – a díjbevételek 2012 óta már 5,5 százalékkal nőttek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (ahol korábban az átkötési kampányoknál jelentősen csökkentek a díjak, s így már prudenciális kockázatként egyre kevésbe fedezték a tényleges károkat) 2014-ben már növekedni tudtak a díjbevételek, a szerződésszám emelkedésének és a költségekhez igazodó árazásnak is köszönhetően.
A biztosítók tőkeellátottsága jelentősen meghaladja a szabályozói minimumot (ez a 2016-tól bevezetendő Szolvencia II-es szabályozás duplája), de elmarad a régió más országaiétól. A belső tőkeképződés helyreállása segíthet tovább javítani e mutatót.
A 2013. évi integrációs törvény nyomán tavaly a szövetkezeti hitelintézeti szektor komoly változásokon esett át. A Takarékbank átvilágítása 5 intézménynél tárt fel súlyos hiányosságokat, ami ezek tevékenységi engedélyeinek visszavonásával járt. 2014 decemberében így 114 szereplővel jött létre a szoros integráció, amely megteremtette egy biztonságosabb és hatékonyabb működés alapjait. A 136 milliárdos állami hozzájárulás bő 700 milliárd forintra növelte a szektor kockázatvállalási képességét, ami jelentősen hozzájárulhatna a nemzetgazdaságban tapasztalható hitelszűke enyhítéséhez. Ennek kiaknázására a szektor még nem teljesen készült fel.
A 2015 elején az MNB által 3 befektetési vállalkozásnál feltárt súlyos visszaélések hatására az ügyfelek egy része a biztonságosabbnak gondolt szolgáltatókhoz vitte át a megtakarításait. A kezelt ügyfélvagyon állománya azonban nem mutat szektorszintű bizalmi megingást a befektetési szolgáltatást kínáló intézményeknél. A piaci koncentráció növekedését eredményezhetik az új, szigorodó informatikai, piacra lépési, illetve bennmaradási szabályok, illetve a visszaélések miatti kártalanítások. Az MNB kezdeményezésére az Országgyűlés olyan törvénymódosítási csomagot fogadhat el, ami jelentősen csökkenti a hasonló visszaélések jövőbeni előfordulásának valószínűségét, és hatékonyabb eszközökkel ruházza fel a felügyeletet a visszaélések gyors feltárásához.
A svájci jegybank 2015. január 15-i, az árfolyam eltörlésére vonatkozó váratlanul döntése nagy veszteségeket eredményezett a magas tőkeáttételű, jellemzően forex ügyleteket külföldi online platformokon igénybevevő ügyfeleknek és rajtuk keresztül a hazai tőkepiaci intézmények egy részének. Az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben perek indulhatnak. A svájci frank árfolyammozgása rávilágított a hazai befektetési szolgáltatók külföldi online platformokkal kötött úgynevezett „white-label" megállapodások kockázataira, melynek keretében a hazai szolgáltató saját nevében nyújtja ügyfelei részére a magas tőkeáttételű devizakereskedés lehetőségét. A potenciális kockázatok mérséklődését elősegítheti a „white-label" megállapodások visszaszorulása és a függő ügynöki kapcsolatok előtérbe kerülése. Az MNB erősíti a felügyelési fókuszt az ilyen tevékenységet változatlan formában nyújtó befektetési vállalkozások működési feltételeinek szigorításával, a felmerülő partnerkockázatokra többlettőke többlettőke-követelmény előírásával.
Tavaly tovább nőtt a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon, amely év végére 5526 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el. Az alapok eszközösszetétele az alacsony kamatkörnyezet hatására kismértékben eltolódott a kockázatmentes állampapírok és bankbetétek felől a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető befektetési jegyek felé.
