Ewa KlamtEwa KlamtTöbb szakmai tapasztalathoz kötnék a „kék kártya" kiadását a magasan képzett külföldi munkavállalók számára az EP-képviselők. Meghosszabbítanák ugyanakkor a kártya érvényességét, és a tagállamokra bíznák, hány kártyát kívánnak kiadni egy évben. Egy elfogadott módosítás értelmében az új tagállamokból érkezett – például magyar – munkavállalók előnyt élveznének az unión kívüliekkel szemben.

Ewa KlamtEwa KlamtTöbb szakmai tapasztalathoz kötnék a „kék kártya" kiadását a magasan képzett külföldi munkavállalók számára az EP-képviselők. Meghosszabbítanák ugyanakkor a kártya érvényességét, és a tagállamokra bíznák, hány kártyát kívánnak kiadni egy évben. Egy elfogadott módosítás értelmében az új tagállamokból érkezett – például magyar – munkavállalók előnyt élveznének az unión kívüliekkel szemben.

Az EP csütörtökön, 388 igen, 56 nem, 124 tartózkodó vokssal fogadta el az uniós kékkártyáról szóló jogszabályt.
 
Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Az EU a képzett migránsok alig két százalékát vonzza, míg például Ausztráliát a képzett bevándorlók közel tíz, Kanadát mintegy hét, az Egyesült Államokat pedig több mint három százaléka választja. A népszerűtlenség oka a huszonhét féle különböző tagállami szabályozás, ami megnehezíti a migráns munkavállalók számára a munkavállalást és a tagállamok közötti szabad mozgást – olvasható az Ewa Klamt (néppárti, német) által készített jelentésben.
 
A parlament ezért támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely – az egyesült államokbeli „zöldkártya" mintájára – „kékkártyát" adna a magasan képzett külföldi szakembereknek uniós munkavállalásuk megkönnyítésére. A képviselők azonban néhány kiegészítést is javasolnak.
 
Kékkártya csak a tapasztaltaknak
 
Az EP szerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy – az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben – legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (ebből két évet töltve vezetői pozícióban). A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogot kérőket és a szezonális munkásokat – írja a jelentés.
 
Mennyi fizetés járjon?
 
A magasan képzett migránsok számára az Európai Bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként. A képviselők viszont a tagállamban érvényes bruttó átlagbér legalább 1,7-szeresét biztosítanák. „Ennek pedig nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban" – így a szöveg.
 
Hosszabb érvényesség
 
A kékkártyának a képviselők szerint nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további – nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem – hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára – írja a jelentés. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy „kék kártyáját" megtarthassa – javasolják a képviselők.
 
Új tagállami munkavállalók előnyben
 
A képviselők szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani.
 
A szöveg szerint „a tagállamok munkaerőpiac-politikai okokból előnyben részesítik az uniós polgárokat, illetve – amennyiben a közösségi jogszabályok ezt előírják – előnyben részesíthetik a harmadik országbeli állampolgárokat, valamint azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodnak az érintett tagállamokban és ott munkanélküli ellátásban részesülnek".
 
A parlament szerint figyelembe kell venni azt is, hogy „az új tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben".
 
Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást (401-157-9 arányban), amely szerint tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet „a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más tagállamok munkavállalóinak hozzáférését a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták".
 
Az EP szerint emellett fontos, hogy a kékkártya ne vezessen a fejlődő gazdaságokat hátrányosan érintő agyelszíváshoz.
 
A plenáris vitában Gál Kinga a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „jelenleg az unióban 27 különböző rendszer szabályozza a harmadik államok állampolgárainak helyzetét. A két új irányelv egyszerűbb procedúrát biztosít a magasan képzett munkavállalók számára, illetve magában foglalja az egyszerűbb belépés és tartózkodás lehetőségét."
 
„A Néppárt elkötelezett amellett, hogy az uniós állampolgárok részére a preferenciális eljárás klauzulája mindenképp az irányelv fontos része legyen. (…) Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt" – tette hozzá a képviselőnő. Európa szégyene, hogy úgy beszél a közös uniónkról, hogy még mindig másodosztályú polgároknak kezeli az új tagállamok polgárait a szabad munkavállalás területén – mondta Gál Kinga.
 
—–
 
Egyszerűbb munkavállalási és tartózkodási engedély a külföldi munkavállalóknak
 
Egyetértenek az EP-képviselők azzal, hogy egyszerűsíteni kell a külföldi munkavállalók számára az uniós tartózkodási és munkavállalási engedélyek kérelmezését. A képviselők szerint biztosítani kell az európai polgárokkal való egyenlő bánásmódot is.
 
Az EP csütörtökön 442 igen, 77 nem, 42 tartózkodó vokssal támogatta az Európai Bizottság irányelv-tervezetét, amely összevonná a munkavállalási és tartózkodási engedély kérelmezésének eljárását, egységes engedélyt adna ki, és emellett biztosítaná, hogy a harmadik országokból érkező munkavállalók az uniós polgárokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. Az összevont eljárásról és engedélyről, illetve azonos jogokról szóló javaslat elfogadása nemcsak az adminisztratív terheket csökkenti, és megkönnyíti az engedélyek érvényességének ellenőrzését, hanem „jobb védelmet is ad majd a munkavállalóknak, mint a jelenleg hatályos nemzetközi megállapodások" – írja a jelentést készítő Patrick Gaubert (néppárti, francia).
 
Ugyanakkor a képviselők szerint sajnálatos, hogy a „javaslat nem elég nagyratörő és nem terjed ki a harmadik országok valamennyi, az unió területén gazdasági tevékenységet végezni kívánó állampolgárával kapcsolatos beutazási feltételekre". „Érthető a tagállamok ellenérzése egy ilyen mindenre kiterjedő javaslattal szemben" – írja a jelentésben Gaubert, aki kiemeli, „a tagállamok továbbra is saját maguk határozhatják majd meg a beutazási feltételeket és a területükre befogadott bevándorlók számát". A tagországoknak csak az előírt határidőt kell betartaniuk – olvasható a jelentésben.
 
Egyenlő bánásmód az uniós és a külföldi munkavállalóknak
 
A jelentés szerint az EU-ban jelenleg nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók az uniós és a migráns munkavállalók kezelését illetően, attól is függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak és honnan származnak. A képviselők szerint ezért biztosítani kell az egyenlő bánásmódot az európai állampolgárok és minden, az unióban legálisan tartózkodó és dolgozó migráns munkavállaló között. Hasonló jogokat és kötelezettségeket kell előírni számukra, valamint el kell ismerni alapvető szociális jogaikat. „E jogok biztosítása minimális követelmény" – írja Gaubert – „nem korlátozva azonban a tagállamokat abban, hogy ennél kedvezőbb rendelkezéseket hozzanak".
 
Kékkártya a magasan – összevont eljárás az alacsonyan képzetteknek
 
Az összevont eljárásról és engedélyről szóló irányelvtervezet a kékkártyáról szóló irányelvet egészíti majd ki: előbbi az alacsonyan képzett, utóbbi pedig a magasan képzett migránsok munkavállalását könnyítené meg – olvasható a jelentésben. „A két irányelv egyidejű elfogadása révén meg lehet akadályozni egy kétsebességes bevándorlási politikát", amely támogatja a magasan képzettek bevándorlását, de megakadályozza az alacsony képzettségűek belépését az unió munkaerőpiacára – vélik a képviselők.
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük