Kell-e nekünk illatgyertya?

A mesterséges és a természetes illatosítók, illatgyertyák használatának mérséklését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészség-tudományi szakértője. Nemcsak az ünnepi időszakban, de még azon túl is! Amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.

Időnk kilencven százalékát valamilyen épített beltérben töltjük, így a lakókörnyezeten belüli levegő az egyik legfontosabb tényező, mely egészségünkre kihatással van. A beltéri szennyezők nagyjából fele külső térből származik, ám a másik fele már a lakásban keletkezik. Ez a hányad az, melyet leginkább befolyásolni tudunk, és amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével hatékonyan javíthatunk. Ilyen szennyezőforrások a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, ám mivel használatuk sok esetben rendszeres, sőt folyamatos, a mennyiségek összeadódnak. Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amivel az egészségre számottevő befolyást gyakorolhatunk. Minden vegyi anyag, melyet a lakásba beviszünk, növeli a beltéri környezet által okozott betegség kockázatát – – hívta fel a veszélyre a figyelmet dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészség-tudományi Tanszékének vezetője. Magyarországon a megbetegedések kb. 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető. Ez egy olyan hatás, amit magunknak okozunk – dönthetünk úgy, hogy nem tesszük – szemben azzal, mintha valaki egy nagyforgalmú út mellett lakik, amely egy adottság, és ahol legfeljebb csak az elköltözéssel tud érdemlegesen változtatni a lakás levegőjének minőségén. (Fotó: Barta Bálint)

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja bizonyos alapbetegségekkel küzdők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, különösen pedig a gyermekek állapotát is. Ráadásul az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek bizonyítottan rákkeltők! A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél már kevesebb idő alatt is kimutatható a hatásuk. A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le – emelte ki dr. Pándics Tamás.  Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak. Az otthonokban használt vegyszerek forgalomba hozatala ugyan szigorú szabályokhoz kötött, a kémiai biztonság folyamatosan javul, de a háztartások egyre több vegyszert használnak. A COVID-19 járványt követően még ellentmondásosan is hangzik, hogy valóban túl sok fertőtlenítőszert használunk otthonunkban – indokolatlanul nagy mennyiségben! Ez azért aggályos, mert a kémiai biztonság alapját adó kockázatbecslések egy vegyszerre, nem pedig több (tucat) termék együttes használatára vonatkoznak. Több anyag egy háztartáson belül történő, egyidejű alkalmazása számottevő egészségkockázattal járhat az összeadódó hatások miatt.

Sok száz vegyszer együttes hatásának tesszük ki magunkat, olyan szükségtelen anyagokkal növelve, mint az illatosítók és más hasonló termékek, melyek összességükben komoly problémát okozhatnak. Mesterséges illatanyagok, illatgyertyák helyett sok gyártó természetes illóolajokat javasol, ám ezek alkalmazása sem veszélytelen. Tévhit, hogy minden, ami természetes, egészséges és kockázatmentes. Ahogy szintén nem helytálló, hogy minden mesterséges anyag káros. Az emberi szervezet reakciója szempontjából a vegyi anyag, vegyület forrásának legtöbbször nincs jelentősége. Minden testidegen anyag kémiai kockázatot jelent, függetlenül attól, hogy mesterségesen előállított vagy természetben előforduló. Ha nem is feltétlenül rákkeltőek, ezek az anyagok terhelik a májat és anyagcsere folyamataink sincsenek felkészülve feldolgozásukra.

Az illóolajok több tucat, akár több száz komponensből állhatnak, melyek között előfordulnak toxikus hatásúak is. Egy ilyen a mentaillatú tujon, mely nevét a nyugati tujáról (Thuja occidentalis) kapta. A nálunk régóta ismertkerti dísz- és gyógynövényként használt, szép nagyvirágú, lila színű orvosi zsályában és a belőle előállított illóolajban is előfordul. Nagy mennyiségben bizony károsíthatja az idegrendszert. A fahéjolajban található fahéjaldehid bőrpírt, irritációt, allergiás reakciót válthat ki. A mesterséges illatanyagokhoz hasonlóan, az illóolajoknál is fontos, hogy tartósan és nagyobb dózisban ne használjuk. Fajtától függően – kisebb vagy nagyobb mértékben – a bőrön vagy a nyálkahártyán irritációt okozhatnak. A legtöbb illatosító és más, a háztartásokban használt vegyi anyag hatása évtizedek óta ismert. Kockázataikról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos kutatóintézet rendszeresen tájékoztatja a lakosságot. Hosszú távú és összetett hatásukról azonban kevés az információ. Egyes illatosítókban is viszonylag gyakori összetevő, a citrusfélékben található limonén, melynek kémiai sajátosságait ismerjük, de élethosszig tartó használatára még csak becslések léteznek. A kérdés nem az, milyen illatosítót használjunk, milyen mennyiségben – alkalmazásuk ugyanis egyáltalán nem kívánatos! Következményük a szükségtelen, kémiai veszélytöbblet. A tanszékvezető azt javasolja: ha a lakásban valamilyen szaghatást kívánunk elfedni, akkor magát a forrást kell megtalálni és megszüntetni. A beltéri levegő minőségének javítására a rendszeres szellőztetésen túl inkább a nedves takarítást ajánlja, mely a szálló por mellett a felületekre ülepedő polleneket is hatékonyan eltávolítja.