Kerámia kiállítás – amatõr munkák:profi színvonalon

  Az Újpest Galériában (IV. Árpád út 66) megnyílt az  Ady Endre Mûvelõdési Központ Kerámia Stúdiójának kiállítása. Az érdeklõdõk július 22-ig hétfõ kivételével naponta 11-18 között látogathatják a kiállítást.

  Az Újpest Galériában (IV. Árpád út 66) megnyílt az  Ady Endre Mûvelõdési Központ Kerámia Stúdiójának kiállítása. Az érdeklõdõk július 22-ig hétfõ kivételével naponta 11-18 között látogathatják a kiállítást.

?Az agyag egy zseniális anyag, fantasztikus, hogy mi mindent lehet belõle formálni. A lehetõségek gyakorlatilag korlátlanok bármit készíthetünk belõle. Kezdjük azzal, hogy az agyag sár, a folyók partján az iszap és mennyi mindent lehet belõle létrehozni. Például mindenféle szerszám nélkül agyaggolyókat.

Aztán elkezdjük forgatni, nyomkodni és végül, ha ügyesek vagyunk lesz belõle egy csésze, vagy kehely. Kinyújthatjuk, mint egy tésztát sodrófával és akkor lepény lesz, amit föl lehet szabni csíkokra, ezt feltekerhetjük és összeragaszthatjuk. Mivel? Van egy zseniális ragasztó, a vizes agyag…

Lehet korongozni is, ez a leglátványosabb technika: a képlékeny agyagból a fazekas keze alatt kialakul egy tárgy, ami rugalmas, lehet változtatni, mégis emlékszik a formájára." Részlet a megnyitó beszédbõl.

Rédly Magdolna keramikus szívesen beszél a kerámia szakkörrõl.

?Idén volt a legtöbb tagunk, 40 fõ. 4 éve vezetem a tanfolyamot, 7 éves kortól korhatár nélkül. Vegyes csoportokban dolgozunk, tehát ez meghatározza a szakkör munkájának a profilját. Vannak, akik most ismerkedtek meg az agyaggal, és vannak olyanok is, akik már évek óta kerámiáznak ebben a szakkörben, vagy máshol már foglalkoztak vele. Ha valaki a korongozás technikáját szeretné elsajátítani, arra itt van lehetõsége. Van, aki inkább kézzel készít tárgyakat különbözõ technikákkal. Én igazán úgy szeretném a szakkört mûködtetni, hogy elõbb utóbb mindenki képes legyen arra, hogy a saját elképzelése szerinti alkotása megvalósuljon. Ehhez próbálok segítséget adni. Nyilván ennek van egy elõzménye, megismerni az alaptechnikákat, egy kicsit a korongozást, kis anyagismeret, mázismeret, különbözõ agyagtechnikák elsajátítása, lapnyújtás, hurkakészítés, két résznek az összeragasztása. Ez mind olyan fontos szakmai dolog, amit valamilyen szinten el kell sajátítani, ami nem kis feladat.

Mindenkit szeretettel várok. A tanfolyam mindig szeptember közepén indul tanéves periódusban, június végéig tart. Különbözõ a befizetési összeg gyerekeknek, felnõtteknek.

Az ár tartalmazza az anyagköltséget, a mázat. Az eszközök, a kemence rendelkezésre állnak, és az elkészített darabokat mindenki hazaviheti. Elõképzettség nem kell, a gyakorlat és az elméleti képzés párhuzamosan halad. Kezdetben az õsi kézmûves technikáknak az alkalmazásával ismertetem meg az új tagokat, ezen keresztül lehet leghamarább megismerni az anyagot. Például tömörre formált agyagnak az elvágásával majd üregesítésével, kis dobozkák készítése. Elég hamar el lehet sajátítani a hurkanyújtást, fölrakással egészen nagyméretû tárgyakat is létre lehet hozni. 

Aztán, hogy kinek milyen technika jön be a késõbbiekben, az már egy kicsit szubjektív. Ha valakit a népmûvészeti kerámia érdekel, itt meg tudja tanulni az engobok használatát, amikor a nyers agyagra egy festékréteg kerül. Ezt lehet karcolni, illetve irókázni és égetés után színtelen mázzal, vagy legalábbis egy színes de átlátszó mázzal bevonni. Lehet lapokból tálat, vázát összeállítani, amelyek kis motívumok rárakásával tovább díszíthetõk. Több ilyen tárgy is látható itt a kiállításunkon.

A mázazás egy külön mûvészet, a kész formákon a mázakat kombinálni, ez talán a legnehezebb rész a kerámiakészítésben. Épp ezért nem mindegy, hogy milyen mázat használunk, mert a különbözõ mázakat különbözõ vastagságban kell felvinni. Egy ólmos transzparens, úgynevezett fazekas mázat sokkal óvatosabban kell használni és nagyon pontosan eltalálni a vastagságot, mert különben lefolyik az edényrõl. A fedõmázak, amik nem átlátszóak kevésbé érzékenyek nem annyira folyósak, de azoknak is van egy optimális vastagságuk, ráadásul mindnek más. A kettõ kombinálása a legnehezebb: tudni kell, hogy melyik máz, hogyan alakul a másik jelenlétében, nehogy a kész tárgyat csak a berakólappal együtt lehessen kivenni és kalapáccsal leszedni róla, mert ráégett a máz égetõlapra.  Mindig izgalmas kinyitni a kemenceajtót és megcsodálni milyen lett, hogy sikerült a kiégetett mû.

Mindenkit szeretettel várunk, mindegy hogy kezdõ vagy már agyagozott, folyamatosan meg lehet itt mindent tanulni, sõt a szakkör tagjai egymást segítik. Mikor egy jó darab kijön a kemencébõl, akkor közösen megbeszéljük, hogy ki és hogyan készítette, milyen folyamatokat, milyen mázakat alkalmazott. Ez mindig nagyon tanulságos és mindenki tudja hasznosítani, beépíteni ezt az ismeretet a saját munkáiba.

Simon Éva