Kínos Kérdés: Neked Mekkora… Az ökolábnyomod? Túl Nagy Lábon élünk!

Ha bemegyünk egy cipőboltba a lábunkhoz keresünk megfelelő méretű cipőt. De vajon minden lábra találunk pontosan illeszkedő lábbelit?

Az Emberiség ökológiai lábnyoma nem nőhetne túl Földbolygónk méretén, nem használhatnánk ki nagyobb mértékben a természeti javakat, mint ahogyan azok rendelkezésünkre állnak. Ennek ellenére a jelenleg élő Emberiség már most annyi erőforrást igényel, amelyet csak 1,5 Földgolyó tudna biztosítani, és ha a Földön mindenki a magyar állampolgárok életszínvonalán élne, akkor ennek az életszínvonalnak a fenntartásához több mint 2 Földgolyóra lenne szükség. Ebben az esetben bizony kénytelenek leszünk a lábat igazítani a cipőhöz – erre hívta fel a figyelmet a győri Széchenyi István Egyetemen működő Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium ökológiai lábnyom számítással foglalkozó kurzusának kutatása.

– A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium ökológiai lábnyom számítással foglalkozó kurzusának indítása és koncepciójának kialakítása ma még egyedülálló az országban – a kezdeményezés győri CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. szakmai támogatásával jött létre – mondta el Orsós Györgyi, aki a szakkollégium hallgatójaként maga is fontos szerepet játszott a kutatásban.

Mivel rohamos sebességgel éljük fel bolygónk erőforrásait, ezért szükséges foglalkoznunk a Föld biokapacitásának (eltartóképességének) és ökológiai lábnyom méretének kérdésével. De mi is az az ökolábnyom? Egy olyan jelzőszám, amely kifejezi, hogy adott technikai hatékonyság mellett mekkora igényt támasztunk bolygónk természeti erőforrásaival szemben azért, hogy megszokott fogyasztásunkat biztosításuk. Az ökolábnyom mértékegysége a globális hektár (gha), ami meghatározható a Föld összes biológiailag produktív hektárjának átlagos értékeként. A környezetterhelés mértéke természetesen az egyes országok fejlettségi színvonalától függ. A fejlettebb országoknak nyolcszor nagyobb a lábnyoma, mint a kis jövedelmű országoké. Míg az Egyesült Arab Emírségek egy főre eső ökolábnyoma 12 globális hektár – és életvitelük alapján legalább 5 Földre lenne szükségünk -, addig a legkisebb ökolábnyomú országnak, Szomáliának az egy főre eső értéke 0, 1 hektár. Az átlagos magyar fogyasztó is kétszeresét fogyasztja el annak, mint ami fenntartható lenne. Világszerte az ökológiai lábnyom növekedése figyelhető meg az utóbbi évtizedekben. Lábnyomunk meghökkentő nagysága figyelmeztető jel az Emberiségnek, hogy állítsa meg a túlfogyasztást és vegye figyelembe, hogy csak egyetlen egy bolygónk van!…

Ennek a problémának a tudatosítását kívánta segíteni az a kezdeményezés, melynek keretében a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Szakkollégiumának diákjai a győri CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. szakmai segítségével kiszámolták és bemutatták a közelmúltban Győrben tartott 3 napos Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomát a verseny résztvevőinek és az érdeklődőknek. Ez az úttörő vállalkozás az első állomás volt Győr város ökológiai lábnyomának meghatározásához. A rendezvény lábnyomát megállapítva kiderült, hogy ha a megmérettetés egy évig változatlan körülmények között tartott volna – beleértve azt, hogy a 39 szervező 2 naponta felváltva egy 40m² területű szervezői szobában él, és nem fürdik -, akkor a verseny megközelítőleg 4,48 gha/fő ökolábnyomot hagyna maga után. Ez Magyarország egy főre eső ökolábnyománál (3,2 gha/fő) megközelítőleg 41%-kal magasabb érték.

A 124 fős rendezvény résztvevői 53-szor nagyobb terület termékeit és szolgáltatásait fogyasztották el, mint amekkora területen a verseny zajlott. A Föld erőforrásai szempontjából igénybe vett terület nem kevesebb, mint 23 focipályának felelt meg. A kalkulációs modellbe bele kellett építeni a közlekedési adatokat, a verseny helyszínéül szolgáló beépített területeket, a papírfogyasztást, az elektromos készülékek és a nyereményként átadásra kerülő ajándékok környezetterhelését. Mindezen felül a versenyzők és szervezők élelmiszer és ital fogyasztása is fontos adat volt az elemzés során. A vizsgálatnak számos buktatója akadt, például a magyar minták hiánya vagy az elfogyasztott termékek összetevőkre való lebontása, itt külön érdekességet jelentett az ebédre fogyasztott cápaharcsa hús miatt a tengeri lábnyom számítása. Az optimális megoldáshoz a leleményesség mellett statisztikai adatok és kalkulátorok nyújtottak segítséget egy-egy kritikus területnél.

A kutatás segített rámutatni arra, hogy még egy ilyen relatíve kis rendezvény is nagymértékben terheli a környezetet. Ezért a rendezőknek a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a zöld megoldások alkalmazására, hiszen mi is csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a cipőnk orra ér…