Kiszámítható, tervezhető jövőkép a gyorsforgalmi és főútfejlesztésben

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára sajtótájékoztatón ismertette a gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét az M0 déli szektor bővítésén tett munkalátogatáson, a Hárosi Duna-hídnál, 2011. július 14-én.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára sajtótájékoztatón ismertette a gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét az M0 déli szektor bővítésén tett munkalátogatáson, a Hárosi Duna-hídnál, 2011. július 14-én.

Az Új Széchenyi Tervben rögzített stratégiai megfontolásokhoz illeszkedve a kormány olyan fejlesztési célok megvalósítását támogatja, amelyek a gazdaság élénkítését és új munkahelyek teremtését a ráfordításokkal arányos mértékben, eredményesen szolgálják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztése alapján júniusban született meg a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározat. A dokumentum tervezhető jövőképet kínál a magyarországi településfejlesztés és a közlekedési kapcsolatokra építő gazdasági szereplők számára.

A hosszú távú program a 2027-ig tartó időszak beruházásait és annak ütemét tartalmazza, a nagytávú terv a legkorábban 2040-ig előálló hálózatot, a jelenlegi ismeretek szerinti végleges ideális állapotot rögzíti (vonalvezetés, útkategória, sávszám stb.). A 2027-ig szóló hosszú távú program a nagy távú terv időbeli visszatervezésével alakult ki.

A hosszú távú program lényegében a fejlesztési célok rangsor alapú ütemezését adja meg a forgalmi igényhez illeszkedő keresztmetszeti méretezéssel. Teljes végrehajtása óvatos előretekintéssel 2027-ig befejeződhet. A gazdasági növekedés várt beindulása esetén a kitűzött célok gyorsabb megvalósítása is elképzelhető.

A programban kiemelten kezelt törekvés a kimerülőben lévő forgalmi kapacitások bővítése, a zsúfoltság és túlterheltség megszüntetése, a települési szakaszok mentesítése az átmenő forgalomtól, az ország átjárhatóságának mielőbbi megteremtése, a periférikus területek vagy még feltáratlan térségek fokozatos bekapcsolása a gyorsforgalmi és a főúthálózatba.

Völner Pál a sajtótájékoztatón elmondta: A hosszú távú program összesen közel 2920 kilométernyi gyorsforgalmi és főút létesítésével, fejlesztésével, bővítésével számol. A teljes beruházási költség összesen mintegy 2880 milliárd forint. Az első, 2016-ig tartó programciklus teljes költsége 750 milliárd forint, az előkészítettség alapján egy-másfél éven belül indítható közúti projektek összértéke mintegy 300 milliárd forint. E forrásokból a hosszú távú programidőszak végéig nagyságrendileg 500 kilométer autópálya, 1000 kilométer autóút, 400 kilométer kiemelt főút és 1000 kilométer főút építése vagy bővítése tervezett.

A javaslat szerinti ütemezett fejlesztések a növekvő forgalom ellenére egyre kedvezőbb és kiegyenlítettebb elérhetőségi viszonyokat teremtenek meg az országban. Hosszú távon is érezhetően, nagytávban pedig számottevően javul Nyugat-Zala, Dél-Somogy, Kelet-Békés és az északkeleti határtérségek megközelíthetősége.

A fejlesztési program beruházásainak listáját az Országgyűlés ősszel erősítheti meg az autópálya törvény tervezett módosításának elfogadásával. A hosszú távú tervet jóváhagyó kormányhatározat előírta a meglévő gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat 2020-ig tartó (kapacitásbővítéssel nem járó) felújítási programjának elkészítését. A szaktárca már megkezdte a program kidolgozását, és megindította a vasúti fejlesztések hasonló ütemezésének szakmai előkészítését is.

 A www.kormany.hu  oldalon a kormányhatározat teljes szövege, a hosszú távú program és a nagytávú terv térképei mellett a fejlesztési ütemezés rövid szöveges ismertetése is megtalálható megyei bontásban.