Kitűnő A Magyar-román Környezetvédelmi Együttműködés

Fontos és hasznos tanácskozás lesz az uniós környezetvédelmi miniszterek péntektől szombatig tartó gödöllői ülése. Olyan, Magyarországnak és Romániának különösen fontos témát is megvitatnak, mint a vízügyek kérdése – nyilatkozta Illés Zoltán magyar környezetügyi államtitkár és Borbély László román környezetvédelmi miniszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.

A két szakpolitikus arról is beszélt, hogy általában a környezetvédelemben, de kiemelten a vízügyi területen példaértékű a két ország együttműködése, amire szükség is volt például a legutóbbi nagy árvizek, vagy a magyar iszapkatasztrófa idején. Mindkét szakember állította: nem veszélyes térségünkre a Japán felől minket is elérő radioaktív felhő, mivel abban a sugárzás annyira felhígul útja során, hogy semmilyen módon nem veszélyezteti sem a környezetet, sem az emberi életet. Illés Zoltán – egy Paks biztonságára vonatkozó kérdés kapcsán – kihangsúlyozta, hogy Magyarország is csatlakozott az EU területén működő atomerőművek biztonsági rendszereinek felülvizsgálatához, szorgalmazva egyben a földrengésállóság megvizsgálását is.

Nagyon fontos lesz az uniós környezetvédelmi miniszterek péntektől szombatig tartó gödöllői informális találkozója, amit szokás szerint az EU-elnökséget adó országban tartanak – nyilatkozta Borbély László, román környezetvédelmi miniszter a Közbeszéd stúdiójában.

"Ezeken a találkozókon a miniszterek a formális találkozóktól eltérő körben, de fontos döntéseket készítenek elő, és fontos témákról lesz szó. A vízügy például mind Romániának, mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak fontos témakör, akárcsak az informális találkozó másik témája, a szén-dioxid kibocsát csökkentése is" – tette hozzá Borbély László, megjegyezve még: amiről most tárgyalnak Gödöllőn – lényegében a klímaváltozásról -, az a jövő generációkra is kihatással lesz, és nem lehet félvállról kezelni; "viszont sok pénzbe kerül". Többek között azt is megvitatják, hogy a CO2-szint 20-25 százalékos csökkentése 2020-ig, vagy a 85-90 százalékos csökkentés 2050-ig mennyibe kerül, honnan szerezik meg rá a pénzt, és hogy minden tagország felkészült-e a terv végrehajtására – hangzott a beszélgetésben.

Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkár hozzátette: bár a gödöllői tanácskozás elnevezésében "informális", ott mégis formális tanácskozásokat tartanak, napirendekkel, levezető elnökkel – utóbbi Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter lesz.

Románia és Magyarország egymásra utalva

A gödöllői tanácskozáson terítékre kerülő vízügyi kérdések kapcsán Borbély László kérdésre válaszolva megjegyezte:a két ország, Románia és Magyarország egymásra van utalva ezen a téren, elég csak a nagy árvizek idején folytatott együttműködésre gondolni. Az együttműködés rendszerét a két környezetvédelmi tárca vegyes bizottsága és annak albizottságai segítik. "Azt hiszem, egyedülálló az az együttműködés, amely jellemzi a két minisztériumot. Akárcsak az, hogy létezik két vagy három, több ezer oldalas szabályozó, amely leírja a két ország vízügyi szakembereinek a teendőket váratlan történés vagy veszélyhelyzet esetén" – hangsúlyozta a romániai tárcavezető. Borbély László elmondta: nagyon jó a kapcsolata Illés Zoltánnal, tavaly is több ízben találkoztak személyesen, ami nagyon fontos volt például a magyarországi vörösiszap-katasztrófa idején.

Illés Zoltán mindehhez hozzátette: lényeges a konkrétumok szintjére is levinni az együttműködést a két ország közt. "Ha például egy gátrendszer épül Románia területén, fontos, hogy annak ne legyenek negatív következményei Magyarországon. De fordítva is igaz: a mi beruházásaink segíthessék Romániát minden más tekintetben. De egyéb példa is akad: Békés és Csongrád megyébe erdélyi területekről hozunk át ivóvizet, hogy az arzénmentesítést meg tudjuk valósítani" – hangoztatta a magyar államtitkár.

A japán erőmű minket nem veszélyeztet

Nagy bajra nem kell számítani térségünkben a japán atomerőmű-baleset miatt, de fel kell készülnünk és meg kell nyugtatnunk a lakosságot – így reagált Borbély László arra a felvetésre, hogy az üggyel kapcsolatban Romániában válságstáb is alakult. Egy radiokatív felhő ugyan eljön Európa ezen része felé, de annyira felhígul útközben, hogy semmilyen veszélyt nem jelent a lakosságra. A csernobili sugárzással összevetve annak egymilliomodnyi része lesz csupán ennek a közelgő felhő sugárzási értéke. "Az tehát nem káros és nem veszélyes. Ami inkább aggasztó, és ezt tárgyaltuk Brüsszelben is, hogy az EU-nak is át kell nézze a jövőre nézve a monitoring rendszerét"- tette hozzá a romániai tárcavezető.

A világon érintő valamennyi embert érintik a Japánban történtek, bár a közvetlen veszély ott van. Hiába fekszik ugyanis tízezer kilométer távolságra a szigetország, a Föld zárt ökológiai rendszerében semmi sem múlik el nyomtalanul – reagált az elhangzottakra Illés Zoltán. Példaként hozta a szakpolitikus, hogy az eszkimó asszonyok anyatejében is megtalálták a DDT nevű rovarirtó szer maradványait, holott ezt a szert soha nem használták a sarkkör környezetében.

Hogy milyen mértékű és súlyú a például a japán nukleáris baleset következmény, az már más kérdés – hangzott a beszélgetésben.

Magyarországon is lesz erőműteszt

A paksi atomerőmű biztonságosságára vonatkozó kérdésre a magyar államtitkár úgy reagált: Magyarország csatlakozik a német és osztrák kormány kezdeményezéséhez, azaz, hogy stressz-tesztet hajtsanak végre a működő atomerőműveken. Ennek keretében ellenőrzik az összes atomerőmű biztonsági rendszereit, függetlenül attól, melyik uniós államban találhatók. Magyarország azt is javasolta, hogy földrengésállóság tekintetében is vizsgálják felül a berendezéseket, az épületeket, a technológiát – és ahol kell, tegyék meg a szükséges intézkedéseket – hangsúlyozta Illés Zoltán.

Ugyanakkor létezik komoly törekvés a zöld, megújuló energiák felhasználására is – mondta a magyar szakpolitikus, példának hozva fel Spanyolországot, amely bár nyolc atomerőművet működtet, mégis igyekszik növelni a megújuló források arányát az energiatermelésben. "Tizenkét évvel ezelőtt sehol nem voltak a megújulók tekintetében, manapság világnagyhatalomnak számítanak a szélenergia felhasználásában a villamosenergia-termelés során. Ez azt jelenti, hogy bár vannak atomerőművek szép számmal Európában, a megújuló forrásokból – a napenergia, a szélenergia, a geotermikus és a biomasszából származó energia révén előállított villamos áram részarány-növekedésének szintén van jövője" – hangoztatta Illés Zoltán.

Példás volt az együttműködés a vörösiszap-tragédia idején

Románia számára is komoly kihívás – így reagált a devecseri iszapkatasztrófa eseményeire visszaemlékezve Borbély László -, mivel Romániában is több mint ezer ilyen helyszín van, ami szennyezett és amit meg kell tisztítani. Tavaly és idén is egymilliárd eurót tudtak költeni erre a célra – tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte: gratulál Illés Zoltánnak és kollégáinak a vörösiszap-tragédiában tanúsított gyors reagálásért. "Ha nem léptek volna rögtön és találták volna meg a legjobb megoldást, akkor sokkal nagyobb katasztrófa lett volna. Így megelőztük, hogy átjöjjön Romániba a szennyezett víz és megelőztük a pánikhangulat kialakulását is Romániában" – tette hozzá.

A vörösiszap-tragédia magyarországi nyomainak eltüntetése – a természet megtisztítása – még legalább másfél-két évet vesz igénybe, most egyharmadnyi munkánál tartanak az ezen dolgozók – tudtuk meg Illés Zoltántól. Ami a lakhatási feltéteket illeti, az államtitkár becslése szerint fél-háromnegyed éven belül megépülnek a lerombolt házak helyére az új épületek, lakótelepi részek Devecseren és Kolontáron – hangzott az interjúban.

Szöveg: Pintér Attila/ Duna Televízió