A mai modern világ leginkább értékteremtő , a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező, a válságnak a legkevésbé kitett szektora a kreatív, tudást intenzíven használó gazdaság. Európa számos tekintetben veszít ugyan globális jelentőségéből, azonban a design és a kreatív ipar területén jelentős kulturális tartalékai révén versenyképessége, piacvezető szerepe biztosítható.

A mai modern világ leginkább értékteremtő , a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező, a válságnak a legkevésbé kitett szektora a kreatív, tudást intenzíven használó gazdaság. Európa számos tekintetben veszít ugyan globális jelentőségéből, azonban a design és a kreatív ipar területén jelentős kulturális tartalékai révén versenyképessége, piacvezető szerepe biztosítható.

A cél nem a termékeken megjelenő esztétikai többlet, hanem az egyszerűbb termékhasználat, a polgárbarát technológiák és az olcsóbb hozzáférés biztosítása. Egy 2009-es uniós kutatási jelentés szerint azok a vállalkozások, amelyek többet költenek designra, mérhetően több profitot termelnek és gyorsabban növekednek, mint azok, akik erre nem fektetnek ekkora hangsúlyt. Ugyanebbe az irányba mutat az EU azon törekvése is, hogy a designt az európai innovációs politika integráns részévé tegye.

43 milliárd euró pályázható

Az Európai Unió jelenleg négy innovációhoz kötődő programot tart fenn, amelyek együttes költségvetése mintegy 43 milliárd euró, azaz közel 12.000 milliárd forint. Ennek nagy része a tervezés, a kreatív ipar, s így a design számára hozzáférhető. Idén tavasszal döntés született Brüsszelben arról is, hogy megalakul a folyamatokat koordináló Európai Design Leadership Tanács.

Közép-Kelet-Európa, ezen belül Magyarország számára adott a lehetőség, a tudás arra, hogy a térség mágnesként vonzza a kreatív, kulturális ipart. Kevesen tudják, hogy a kreatív, kulturális iparágak a hazai gazdaság nem elhanyagolható részét adják, Budapesten a legkorszerűbb mobilkommunikáció elterjedtsége a legmagasabb, a filmipar közel 50 milliárdos exportja vezető pedig helyet biztosít a térségünknek Európában – hívja fel a figyelmet Dr. Lakó Sándor lézerfizikus, a Design és Innováció Konferencia főszervezője.

A szakértő szerint lassan felnő az a korosztály, mely igényszintjét már nem a szocialista ipar eredményeihez igazítja, a funkcionalitás mellett egyre többet vár el a tárgyaktól és a multimédiás tartalmaktól. A kérdés az, hogy ezt az igényt belföldi erőforrásokat hasznosítva, magyar vállalkozások szellemi tőkéjét felhasználva és gazdasági erejét növelve kívánjuk-e kielégíteni, vagy átengedjük a terepet a külföldről érkező késztermékeknek? – teszi fel a kérdést Lakó Sándor

A lehetőségekről szólt a márciusban Kecskeméten megrendezett Design és Innováció Konferencia, amelyet a szervezők október 6-án Budapesten is megrendeznek. A designkommunikáció, a kreatív tervezés, a termékfejlesztés vagy a branding témáját körüljáró előadások azt kívánják bemutatni, hogy Magyarországnak minden esélye megvan a design nyújtotta előnyök kihasználására, ha időben cselekszik -jelezte a főszervező.

Jó bornak is elkél a cégér

Magyarországon kevés a jó példa, ám azért akad: amióta nem elégedünk meg azzal, hogy a magyar bor és pálinka hungarikum, mióta a forma, a design is más, mióta tudatosan építenek erre, azóta igazi sikertörténet az ágazat – állítja Lakó Sándor.

Az októberi konferencia arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a hazánkban nagyon hiányzó design-stratégia megalkotásával nem lehet tovább várni: az iparágnak nemzeti szintű programra vagy ajánlásra van szüksége. A Széchenyi Terv csírájában tartalmaz utalásokat, ám a piaci szereplők és az innovációt kutató akadémiai szféra képviselői számára csak önszerveződés révén látszik a siker: a piacnak és a tudománynak együtt kell letennie egy átfogó stratégiát a politika asztalára – mutatja be a konferencia fő feladatát Lakó Sándor.

A szakmai találkozónak ezen felül a nyitást is meg kell valósítani: be kell mutatni, hogy a design nem pusztán a nagyvállalatok „huncutsága": a fenntartható termékek piacán a KKV szektor előtt óriási lehetőségek állnak. Kiemelt téma lesz ezért a fenntarthatóság és a profit, valamint a kreatív ipar kapcsolatrendszerének bemutatása, ráirányítva a figyelmet a kisvállalkozások különleges szerepére. A kerekasztalok résztvevői külföldi és magyar designerek, vállalati vezetők, kutatók, szakpolitikusok lesznek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük