Kongresszusi Központ lehet a Syma Csarnokból
6 perc olvasás 
2009. augusztus 27-i tájékoztatón jelentette be a Syma csarnok vezetése; az éves halasztást szenvedett engedélyezési eljárás kedvező fordulatot vett, így beruházók segítségével egyenesbe juthat a SYMA Kongresszusi Központ felépítésének ügye.
2009. augusztus 27-i tájékoztatón jelentette be a Syma csarnok vezetése; az éves halasztást szenvedett engedélyezési eljárás kedvező fordulatot vett, így beruházók segítségével egyenesbe juthat a SYMA Kongresszusi Központ felépítésének ügye.
Szántó András, a Syma Rendezvényközpont társtulajdonos-ügyvezető igazgatója bevezetőül hangsúlyozta, a SYMA Kongresszusi Központ építési engedélyének kiadása többet jelent egy vállalkozásnál és beruházásnál, ha sikerül megépíteni, akkor az a fővárosnak, a budapesti szállodáknak, éttermeknek, taxisoknak és egyéb szolgáltatóknak is új korszakot nyit majd.
Egy ilyen méretű kongresszusi központ valódi haszna ugyanis nem a helyszínen realizálódik, hanem a városban, sőt, az egész országban, a többi szolgáltatónál, amelyek olyan vendégkörhöz jutnak, amely a kongresszusi központ nélkül nem jönne Budapestre. Kicsit hasonló a helyzet, mint a Forma 1 esetében, ott is az összes szolgáltató, iII. adóbefizetéseik révén a város és az állam a haszonélvező.
Magyarországon 2008-ban, nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon 120 ezer látogató vett részt. 531 ilyen rendezvényt regisztrálhattunk tavaly, ami 226 fős részvételi átlagot jelent. Alacsony szám. Ennyi ember elfér egy nagyobb bálteremben.
Jellemző, hogy a nemzetközi kongresszusok és konferenciák számát tekintve, Budapest a világ első 20 városa között van, a résztvevők összes létszámát tekintve viszont több mint 50 város jobb nálunk.
A rendezvényekből származó bevételek tekintetében sem tartozunk az élmezőnyhöz. Ennek magyarázata; a magyar fővárosban nincs olyan helyszín, ahol 4-5 ezer embert Ie lehet ültetni egy térben, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, kongresszusi körülmények között. Ma nincs Budapesten olyan helyszín, amely ilyen létszám mellett rendelkezik a plenáris üIés létszámának megfelelő szekciótermekkel, étkezési lehetőséggel és kiállítási területtel. Budapest tehát hiába vonzó célpont, csak a kicsi rendezvények tekintetében versenyképes. Egyelőre!
Emlékezetes próbálkozás volt 1988-ban egy 6 ezres létszámú kongresszus szervezése a BNV pavilonban, ahol még tányérból sem akadt ennyi egyforma. Az étkeztetést a honvédség mentette meg gulyáságyúi bevetésével.
10 évvel ezelőtt a Trigránit kezdeményezett a MÜPA mellé építeni, nem jött össze, majd következett a Tüskecsarnok ötlete, az sem vált be.
Milyen jelentőséggel bír egy nagyméretű kongresszusi központ a bevételek szempontjából?
Jelenleg 85 milliárd Ft-ot jelent Magyarországon a kongresszusok résztvevőitől származó bevétel.
Ha lenne egy nemzetközi szinten is versenyképes, legalább 4 ezer főt befogadó kongresszusi központunk, akkor, megbízható számítások szerint, ezt az összeget négyszeresre lehetne növelni. Tehát, a kongresszusokból származó bevétel 340 milliárdra rúgna (mai árakon). Ez a külföIdiektől származó, jelenlegi teljes turisztikai bevétel egy-harmada. Ennek az összegnek csak az áfa tartalma 68 milliárd Ft. lenne. Normális, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő viszonyok mellett, ennek az összegnek a 10 %-át kellene visszaforgatni kongresszusi marketingre. Ez a 6.8 milliárd Ft. több lenne, mint Magyarország teljes, éves, nemzeti turisztikai marketingkerete.
Tudomásul kellett venni, hogy Magyarországon, iII. Budapesten, a nemzetközi gyakorlattal ellentétben, sem az önkormányzat, sem az állam nem kíván részt vállalni egy kongresszusi központ építéséből. A világon, kevés kivételtől eltekintve, nem építenek kongresszusi központot tisztán magánvállalkozásban, mivel az intézményből befolyó bevételek nem elsősorban a helyszínen jelentkeznek.
A most tárgyalt projekt esetén elsődleges feladat jelenleg a biztonságos finanszírozás megteremtése. Folynak a tárgyalások, keresik a legkedvezőbb banki ajánlatot. Folyik a kivitelezői tervek előkészítése és megkezdődtek a versenytárgyalások a kivitelezésre is.
Milyen is lesz a SYMA Kongresszusi Központ?
A plenáris termében 4.300 személy foglalhat helyet. A teljes szekciótermi kapacitás, abban az esetben, ha a négy részre osztható plenáris termet is felhasználják, 5.300 fő lesz. Az épületben 25, önálló, küIönböző méretű terem létesül majd.
A SYMA Kongresszusi Központ a működő konferencia- és szekció termek mellett, 4.000 négyzetméteren biztosít majd kiállítási területet, valamint, mindezekkel egy időben, ötezer embernek ad helyet ültetett étkezésre. Európában kevés kongresszusi létesítmény alkalmas ugyanerre.
Az új kongresszusi központ összeépül a jelenlegi SYMA Rendezvényközponttal, így a létesítmény teljes alapterülete eléri az 51 ezer négyzetmétert. (Az új, hozzápített rész mérete kb. 20-21 ezer négyzetméter.)
A létesítmény értéke elkészültekor 5 milliárd Ft. Megtérülési idejét 24-25 évre teszik. Sport-funkciói továbbra is megmaradnak, akár a 2011-es vívó-világbajnokság helyszíne is lehet.
A termeket a mai követelményeknek megfelelő audiovizuális eszközökkel szerelik fel, saját konyhával és több étteremmel is rendelkezik majd a ház. A tető alá hozott beruházást a tervek szerint 2011 tavaszán akarják átadni, utána már az intenziv marketing tevékenységen múlik a valódi siker.
Mindenképpen jelentős szerepet kell vállalnia a fővárosnak és az államnak, hangsúlyozta az ügyvezető. Nem csak azért, mert a világon mindenhol így történik, nem csak, mert az adóbevételek őket iIIetik majd, de azért is, mert a terület, ahol az építkezés zajlik, az államé, s maga a kongresszusi központ is köztulajdonba megy majd át, 26 év múlva. Tehát, ha a közszféra nem vállal szerepet a megvalósításban, akkor annál aktívabbnak kell lennie az értékesítésben. Létre kell hozni egy Kongresszusi lrodát (Convention Bureau-t), ami azért is elkerülhetetlen, mert csak ilyen non-profit iroda vehet részt a nemzetközi szakmai szervezetek pályázataiban.
A marketing terület fellendítése érdekében az építtetők szerződést kötöttek az egyik legismertebb kongresszus-szervező céggel, a közel 20 éve működő Meeting Budapest Rendezvényszervező Kft-vel, hogy szakmai tudásával segítse az épület tervezését, felépítését, majd az üzemeltetés megszervezését, valamint pca (professional congress organiser) részlege kezdje el kongresszusok szervezését 2011-12-13-ra az új kongresszusi központba. A szoros napi együttműködés érdekében a Meeting Budapest be is köItözött a SYMA Rendezvényközpontba.
Az ügyvezető igazgató újságírói kérésre közölte a SYMA betűszó feloldását:
System Marcelle, a svájci anyacég alapítójára utalva, aki a sajátos, modul rendszerű kiállítási csarnok szisztémát kitalálta, még asztalos mester korában…
A 92 országban jelen lévő vállalatnak egyedül nálunk van saját rendezvény-helyszíne.
Harmat Lajos
