Konjunktúrajelentés 2009/3

Megjelent a Kopint Tárki Konjunktúra jelentés 2009 III. kötete. Erről tartottak ma -2009-09-18-én -összefoglaló sajtótájékoztatót a készítésében résztvevők Budapesten, a Metropol szállóban. Amint megállapították: a kilátások valamennyire kedvezőbbek. Elértük a válságban a mélypontot….

Megjelent a Kopint Tárki Konjunktúra jelentés 2009 III. kötete. Erről tartottak ma -2009-09-18-én -összefoglaló sajtótájékoztatót a készítésében résztvevők Budapesten, a Metropol szállóban. Amint megállapították: a kilátások valamennyire kedvezőbbek. Elértük a válságban a mélypontot….

A nemzetközi konjunkturális helyzet nyár eleje óta valamelyest kedvezőbbre változott: az idei évre vonatkozó prognózisok a korábbiakhoz képest mérsékeltebb visszaesést jósolnak, s a jövő évi előrejelzések is határozottan optimistábbak lettek. Az elmúlt hónapok javuló gazdasági és kereskedel­mi tendenciái, valamint az előretekintő indikátorok pozitív elmozdulásai arra mutatnak, hogy a világkereskedelem túljutott a mélyponton, s az idei mintegy 11%-os zsugorodást jövőre már ismét növekedés követi. A jelenlegi dezinflációt jövőre az árak mérsékelt emelkedése válthatja fel. Legalábbis erre utal a nyersanyagárak és ezen belül az olajár utóbbi időben megindult emelkedése. A kedvezőbb gazdasági fundamentumokat, és különösen az ázsiai országok részéről várható élénkebb keresletet figyelembe véve a Nemzetközi Energia Ügynökség felfelé korrigálta jövő évi globális olajkeresleti prognózisát. Ezzel párhuzamosan az idei – éves átlagban – 60 dollár/hordós olajár jövőre 70-75 dollárra is emelkedhet. A nyár folyamán tovább javult a nemzetközi pénzügyi piacok állapota. Bár az elmúlt két hónapban is előfordultak bankcsődök, a bankrendszer konszolidációja előrehaladt, helyzete erősödött. Továbbra is szükség van azonban elsősorban a hosszú lejáratú jegybanki likviditás­bővítő hitelekre, ami a bankközi likviditás sérülékeny voltára utal. Az amerikai és európai állam-kötvényhozamok alakulása jól mutatja a pénzügyi válság enyhülését, s a kockázati étvágy növekedé­sét. Az euró-dollár árfolyam alakulására idén elsősorban az euró április vége óta tartó – kisebb meg­ingásokkal megszakított – töretlen erősödése nyomja rá a bélyegét Becsléseink szerint éves átlagban mintegy 1,38-1,40 USD/EUR árfolyam várható, s jövőre is viszonylag erős, 1,40 feletti USD/EUR árfolyamot várunk. Ezzel együtt még nem lehetünk biztosak abban, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága már valóban a múlté. Gazdasági hatásai még nem csengtek le, a még javában tartó vállalati korrekciók következtében a munkanélküliség nemcsak az idén, de jövőre is nőni fog.

Az Európai Unió országainak növekedési kilátásai nyár eleje óta valamelyest javultak, s egyre szapo­rodnak azok a jelek, amelyek kedvezőbb folyamatok megindulásáról tanúskodnak. Továbbra is nagyok a bizonytalanságok a javulás tartósságát tekintve. A jelenlegi kedvező trendek mindenütt tükrözik a kormányzati beavatkozások lassan érezhetővé váló hatásait. Ez utóbbi azonban kivétel nélkül minden tagország államháztartásának alakulásában erősen éreztette hatását. Jelen előre­jelzé­sünkben mi is a korábbinál kedvezőbb trendet várunk, azonban úgy gondoljuk, hogy 2010 végéig csupán lassú élénkülés fogja jellemezni az euróövezet országait. Így az idei évre 3,9%-os visszaesés, jövőre pedig 1% körüli növekedés jelezhető előre, amely azonban nagyban függ attól, hogy a német élénkülés milyen mértékű lesz.

Az új EU-tagországok többségében is folytatódott a recesszió 2009 második negyedévében: a régió GDP-je reálértékben 4,8%-kal esett vissza 2008 második negyedévéhez képest. Éves alapon pozitív GDP-változást (+1,1%) csak Lengyelországban mértek, de az előző negyedévhez képest már Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban is nőtt a GDP, ami a növekedési kilátások javulását vetíti előre. Eközben a balti országokban maradt a drámai, 15-20% körüli GDP-visszaesés, bár valószínű, hogy a valutaválságot és a súlyos leértékelést el tudják kerülni. Az importnak az exporténál nagyobb visszaesése miatt a külső egyensúly javulása valamennyi új tagországban megfigyelhető, miként a beruházások és az ipari termelés visszaesése is általános jelenség. A növekedési különbségek termelési oldalon döntően az építőipar és a közösségi szolgáltatások, a felhasználásban pedig a lakossági fogyasztás különbségeiben érhetők tetten. Mindezt döntően a fiskális politika országonként eltérő mozgástere és gyakorlata magyarázza – ennek következtében ugyanakkor mára a régió szinte valamennyi országa jelentős államháztartási hiányt halmozott fel. Eközben általános a dezinfláció, amelyet az is segít, hogy az év elején tapasztalható leértékelődés után a régió szabadon mozgó devizái erősödnek. A pénzpiaci megítélés a visegrádi országok iránt pozitív maradt, Magyarországgal szemben határozottan javult, Lettország és Litvánia mellett ugyanakkor Romániával szemben is romlott. Az idei év egészében az új EU-tagországok GDP-jének 3% körüli csökkenését várjuk, és jövőre is csupán 1,5% körüli növekedéssel számolunk. A régió átlagos inflációja idén 3-3,5%, 2010-ben 2,5% lehet, miközben a munkanélküliség 8,5% körül stabilizálódhat.

Recesszióval szembesülnek az EU-n kívüli délkelet-európai országok is: Horvátországban, Szerbiában és Törökországban is a GDP 5-7% közötti visszaesése várható idén, miközben mindhárom ország erős fiskális megszorításokra kényszerül.

A magyar gazdaság 2009 második és harmadik negyedében éri el a mélypontot, és az év végére már némi javulást várunk. Ezt a feltételezést támasztják alá a valamelyest javuló nemzetközi kilátások mellett a Kopint-Tárki feldolgozóipari konjunktúraindexének jelzései is. Különös súllyal esik latba emellett, hogy a második negyedévben a GDP keresleti elemei már enyhe javulásra utalnak: mind a fogyasztás, mind a beruházások visszahúzó hatása mérséklődött, miközben a nettó export – az importétól elmaradó export-csökkenés – élénkítő hatása számottevően erősödött. Egyedül a készletek gyorsuló leépítése okozta azt, hogy a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest végül kissé nagyobb volt a gazdaság visszaesése az első negyedben tapasztaltnál. Prognózisunk arra a reális feltételezésre épül, hogy a készletek leépítése jelentősen lassul, majd év végére megáll.

A makrogazdasági folyamatok részletes áttekintése alapján tehát úgy tűnik, hogy a magyar gazda­ság trendforduló közelében van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyors kilábalásra és az összes makrogazdasági adat javulására lehet számítani.

Várhatóan ugyanis az év hátralévő részében, és jövőre tovább nő a munkanélküliség (10% fölé), valamint az infláció is csak lassan csökken idén, és az ÁFA-emelés áthúzódó hatása miatt jövőre nem mérséklődik tovább: mindkét évben 4,5% körüli árindexet várunk.

Az ipari termelés a zuhanás mérséklődése ellenére is mintegy 14%-kal zsugorodik idén, és a tavalyi jó mezőgazdasági terméseredmény sem ismétlődik meg 2009-ben. Egyedül az építőipar teljesítmé­nye mutat – több éve tartó visszaesés után – viszonylag bíztató jeleket, jórészt az állami beruházások, az EU finanszírozású programok élénkülése következtében.

A magánfogyasztás 5%-os csökkenését a vásárolt fogyasztás ennél jelentősebb visszaesése kíséri, mivel a lakosság nettó reáljövedelme idén 3% körüli mértékben csökken. Ebben szerepet játszik a reálkeresetek 4-5%-os csökkenése, a nyugdíjak, családi és szociális támogatások és a vállalkozói jövedelmek mérséklődése, valamint – pozitív tényezőként – a munkát terhelő adók csökkentése. A rendelkezésre álló jövedelmeket tovább mérsékli a hiteltörlesztések terheinek számottevő növekedése. Utóbbi a lakossági megtakarításokra is kihat, amelyek idén valamelyest növekednek ugyan a tavalyi rendkívül alacsony szintről, de valószínűleg elmaradnak a korábbi várakozásoktól.

Az államháztartás idei 3,9%-os GDP-arányos hiánytervének teljesítése kockázatos, mivel az azt feltételezi, hogy az utolsó negyedévben a költségvetés egyenlege pozitív lesz, amire az elmúlt 8 évben nem volt példa. A 13. havi nyugdíj és közalkalmazotti bónusz eltörlése valamint az ÁFA-kulcs emelése ugyan közel 400 milliárd forinttal javítja a mérleget, a hiánycél csak akkor teljesülhet, ha a kormány szigorúan visszafogja a korábbi évek mindegyikében jellemző évvégi költekezést.

A magyar pénzpiacon az elmúlt hónapokban kedvező folyamatok zajlottak le: a forintárfolyam erősö­dött és az alapkamat csökkenése ellenére is stabil maradt, a magyar állampapírok iránti pedig ismét jelentkezett kereslet. Az év hátralévő részében az alapkamat további csökkenésére száímtunk és a mostanihoz hasonló forintárfolyamot várunk.

http://www.kopint-tarki.hu/konj.html

*) A készletváltozással együtt számított bruttó felhalmozás éves változása