A Millenáris felé igyekvők a hétvégi bevásárlást intézők seregén és szívós alkalmi árusokon küzdik át magukat, kicselezik a bevásárlóközpont parkolójának forgalmát, átóvakodnak a park bejáratánál folyó építkezésen, s pár lépés után már válogathatnak is a szabadtérre települt könyvsátrak, ill. a fedett terek „szellemi táplálékhalmában".

 

A Millenáris felé igyekvők a hétvégi bevásárlást intézők seregén és szívós alkalmi árusokon küzdik át magukat, kicselezik a bevásárlóközpont parkolójának forgalmát, átóvakodnak a park bejáratánál folyó építkezésen, s pár lépés után már válogathatnak is a szabadtérre települt könyvsátrak, ill. a fedett terek „szellemi táplálékhalmában".

A kiadók Könyvfesztiválra időzített kiadványsora idén is a bőség zavarával bizonytalanítaná a szemlélődőt, ha nem segítenének a vásár óceánjának lekerekített kicsiny öbleiben, az előadótermekben szervezett találkozók szerzőkkel és művekkel.  Mi lehetne időszerűbb ma a gazdaságpolitikánál, lássuk-halljuk hát, miről is szól az Akadémiai Kiadó gazdaságpolitikai kerekasztala, olyan szerzők részvételével, mint  Bokros Lajos, Csaba László, Győrffy Dóra, Muraközy László, Török Ádám és Király Júlia.  A közelmúltban elhunyt Antal László a szerzői listán már csak feketével jelöve szerepelhet… A könyvet az Akadémiai Kiadó és a szerzőtársak az ő emlékének ajánlják.

A kötet, mely a tájékoztató kerekasztal apropójául szolgál;  „A jelen a jövő múltja", alcíme: Járatlan utak – járt úttalanságok.  Az Akadémiai kiadó Gazdaságpolitikai kerekasztal sorozatának második kötetének szerzői, követve a Fecseg a felszín és hallgat a mély  c. kötet Magyarország és Kelet-Közép-Európa jelenhez vezető útjának elemző gondolkodását, most a jövőre vetik tekintetüket.

A szerzőknek a kötetben megjelenő, közös nevezőt formáló gondolkodását a kiadó így összegzi;  Magyarországon a gazdaságpolitika az elmúlt évtizedben is, mint annyiszor már, a jövő generációit terheli az általa választott megoldásokkal, a könnyebb utat választva. Márpedig, mai cselekedeteink határozzák meg Magyarország jövőjét.

Zsákutcák, úttévesztés és úttalanság után ideje lenne megtalálni a fejlődési pályákat.

A könyvben megjelenő tanulmányok, a gazdaságpolitikai megközelítéseken túllépve, a mélyebb elméleti, társadalmi és történelmi összefüggésekre összpontosítanak.

A kiadó részéről  Pomázi György igazgató, mint moderátor utalt a könyvben taglaltakra, s József Attilát idézve kifejezte reményét, nem „…a hozzá nem értés évei"  fognak meghatározni bennünket.

Muraközy László irónikusan kérdezte; a Jövő Házában, a Csodák Palotájában vagyunk…? Emlékeztetett, a kötet szerző három éve működnek együtt a művön, évente tartanak a témakörben konferenciát, ennek anyaga jelenik meg most a Kiadó jóvoltából könyv alakjában.  Antal László halála nagy veszteség mindannyiuknak, de különösen a szakmának, utolsó írása a témakörben 2008.augusztusában jelent meg, felesége rendezte nyomda alá.

Csaba László is  Antal László érdemeit ecsetelte, aki 2000. óta a debreceni szellemi életnek és a szellemi műhelynek meghatározó alakja volt, korábbi munkássága különös jelentőséggel bírt a tőkepiac és a külgazdasági liberalizáció témakörében.  A budapesti évek után Debrecenben révbe ért, ott fejtette ki azt a tevékenységét, mellyel mindenkire ösztönzően hatott, olyan gazdaságpolitikai kérdések felvetésével, mint pl., a „Fenntartható növekedés" nem is fenntartható?

Király Júlia utalt rá, a Lehman-Brothers csődje óta tudjuk, nyakunkon a válság. A recesszió globális lesz mindaddig, amíg Amerikában a házeladások mennyisége visszaesik, így Németország gazdasága betegeskedik és ebből következően a magyar gazdaság az ismert helyzetben leledzik.  Azonnali válaszra van szükség. Finanszírozási válságban vagyunk, jelenlegi hozzáállásunkat nem finanszírozzák, a külföldi források erre nem elérhetők. Olyan nehézségekkel kell szembenéznünk, ami lehetetlenné teszi a klasszikus Keynes-i választ.  Antal László nagy érdeme, hogy a sablonokon túllépve tudott gondolkodni mindig az adott helyzetről, nem kell mindig megmondani a „tuttit",  mindig rugalmasan kell szemlélni és viszonyulni az adott gazdasági helyzethez.

Bokros Lajos és  Kupa Mihály nem ért oda a kerekasztalra…

A moderátor intő-bíztató idézetei zárszóként:

Nem hiszek az Elrendelésben,
mert van szívemben akarat,
s tán ha kezem máskép legyintem,
a világ másfelé halad.  (Babits Mihály)

Nekünk Mohács kell

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.  (Ady)

A perc-emberkék után

Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments Atyaisten, hogy bennelegyek –
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém –
S ha marad csak egy hivőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen,
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltűnnek a mai figurák.

Magyar leszek majd hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ,
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekből avagy ravatalon.  (Ady)

A kötet szerzői:

Antal László,  1942-2008

A közgazdaságtudomány doktora, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora.

Tanulmányait 1967-ben fejezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.  Ezt követően a Pénzügyminisztériumban, majd 977-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott. Egyike volt a Fordulat és reform című, több nyelven megjelent tanulmány szerzőinek-szerkesztőinek.  Tudományos tevékenysége a piacgazdasági reformok kidolgozásához kötődött a tervgazdálkodás körülményei között, valamint a rendszerváltást követően is.

Fő érdeklődési területe mindvégig a gazdaságpolitika, ezen belül a fiskális politika, az adózás, általában a reformok és a közösségi döntések elmélete.  

Utolsó kötete:  Fenntartható-e a fenntartható növekedés?

Bokros Lajos (1954)

Szakmai pályafutását 1980-ban a Pénzügyminisztérium Pénzügykutatási Intézetében kezdte, ahol az államháztartás pénzügyeivel, majd a bankreform előkészítésével foglalkozott.  A PKI felszámolása után 1988-tól a Magyar Nemzeti Bankban külföldi befektetések megnyerésén, a tőkepiac és a tőzsde létrehozásán munkálkodott.  

1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde első elnöke.  1991-től a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója. 

1995-1996-ban a magyar kormány pénzügyminisztere. 

1996 és 2004 között a Világbank egyik, az átmeneti országokért felelős igazgatója.  

2002-ben a horvát és a lengyel kormány tanácsadója.  

2004-től a Közép-európai Egyetem tanára,  2005 és 2008 között egyúttal vezérigazgatója. 

2006-ban a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem dísztoktorává választotta.

Csaba László  (1954)

Kadémikus, egyetemi tanár (közép-európai Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem). 

Írásai 20 országban jelentek meg.  Tudományos közleményeinek száma 200 fölötti, kilenc tudományos folyóirat szerkesztő-, ill. tanácsadó bizottságának tagja, ebből öt külföldi.  Kutatási területi a gazdasági rendszerek és a világgazdaság metszéspontja.  Legutóbbi művei a  The New Political Economy of Emerging Europe  második, kibővített és átdolgozott kiadása (Akadémiai Kiadó,  2007),  ami két tucat recenziót kapott túlnyomórészt külföldön és a  Crisis in Economist?  (Akadémiai Kiadó,  2009).   http://www.csabal.com/

Győrffy Dóra (1978)

A Debreceni Egyetem közgazdaságtudományi Kara Közgazdaságtan Tanszékének habitilált egyetemi adjunktusa.  Tanulmányait a harvard Egyetemen és a Közép-európai Egyetemen végezte.  2006-ban szerzett PhD-fokozatot a Közép-európai Eghyetemen.  Fő kutatási területei:  államháztartási reform, európai monetáris integráció, pénzügyi globalizáció.  Cikkeit közölte az Acta Oeconomica,  Competitio, Europe-asia Studies, Közgazdasági szemle,  Külgazdaság, Pénzügyi Szemle, Post-Communist Economies.

Disszertációja  Democracy and Deficits  címen 2007-ben jelent meg.

Király Júlia  (1957)

2007. július 3-tól a Magyar Nemzeti bank alelnöke. 

A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a Statisztikai Hivatalban és a Tervhivatalban dolgozott modellezőként, majd 1988-ban, alapításakor csatlakozott a Nemzetközi Bankárképző Központhoz, melynek 1999 és 2007 között (egyik) vezérigazgatója,  2003 és 2007 között (egyik) tulajdonosa.  Igazgatósági tagja volt többek között a magyar Hitelbanknak (1955), a K&H Banknak (2000), a Postabank elnöke volt a bank sikeres privatizációja idején (2003).   A közgazdaságtudomány kandidátusa, számos szakmai folyóiratban jelentek meg írásai, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.  Kutatási területe:  pénzügyi kockázatok kezelése,  pénzügyi piacok, pénzügyi stabilitás, monetáris politika.

Muraközy László (1951)

A debreceni Egyetem Közgazdaságtan Tanszékének oktatója.  Tanulmányait a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, majd oktatói pályáját is ott kezdte.  1978 óta Debrecenben tanít. 

2000-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd azóta az integrált Debreceni Egyetemen. A debreceni Közgazdaságtudományi Kar alapítója, 2000 és 2004 között első dékánja.  A Közgazdaságtan tanszék vezetője 1989 és 2008 között.  Kutatási területe a gazdaságpolitika, a szocialista gazdaságok története, a volt szocialista országok fejlődésének vizsgálata.  A vizsgálódásai középpontjában Magyarország és a térség rendszerváltás utáni gazdasági fejlődése, gazdaságpolitikája áll.  Nemzetközi és történeti összehasonlításban vizsgálja az államgazdaság szerepének alakulását és jellemzőit.

Török Ádám  (1952)

Az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem (Veszprém) és a BME egyetemi tanára.  Az MTA-PE-BME-BDF Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport vezetője.  Egyetemi tanulmányait a marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és franciaországban végezte.  Dolgozott az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében, az OT Tervgazdasági Intézetében, majd 9 éven át az MTA Ipar- és Vállalatgazdságkutató Intézetének igazgatója volt.   1999 és 2000 között az OMFB elnöke, majd a CEU mellett működő IMC Graduate School of Business dékánja.  Kutatási területe a versenypolitika, versenyképesség, technológiapolitika, de foglalkozik Magyarország és kelt-Európa gazdasági felzárkózási teljesítményével is.  Eddig hat könyve és több mint 150 folyóiratcikke jelent meg.  Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, az Acta Oeconomica főszerkesztője. 

 

A jelen a jövő múltja

Járatlan utak – járt úttalanságok

Szerkesztő:  Muraközy László

Bp. Akadémiai Kiadó, 2009.

gazdaságpolitikai kerekasztal sorozat

Sorozatszerkesztő: Muraközy László

ISBN 978 963 05 8686 3

Budapest, 2009-04-25

Kiadványszám:  BB090004

http://www.akademiaikiado.hu/

http://www.bookfesztival.hu/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük