Közép- és kelet-európai vállalati hitelezés 2012-ben
7 perc olvasás
A vállalati szektor finanszírozási helyzete megfelelő, de az egyes országok teljesítménye várhatóan eltérő marad. A ciklikus szektorok, amelyek az eddigiekben a gazdasági fellendülés hajtóerejét jelentették, 2012-ben előreláthatólag tovább veszítenek erejükből. A felmérések adatai szerint a bankok hajlandósága a megfelelő mértékű finanszírozás nyújtására javult 2011-ben, mindez azonban továbbra is alacsony kereslettel találkozik.A hitelek elérhetősége továbbra is alapvető előfeltétele annak, hogy a kibocsátás visszatérjen a hosszú távú trendeknek megfelelő szintre
A vállalati szektor finanszírozási helyzete megfelelő, de az egyes országok teljesítménye várhatóan eltérő marad. A ciklikus szektorok, amelyek az eddigiekben a gazdasági fellendülés hajtóerejét jelentették, 2012-ben előreláthatólag tovább veszítenek erejükből. A felmérések adatai szerint a bankok hajlandósága a megfelelő mértékű finanszírozás nyújtására javult 2011-ben, mindez azonban továbbra is alacsony kereslettel találkozik.A hitelek elérhetősége továbbra is alapvető előfeltétele annak, hogy a kibocsátás visszatérjen a hosszú távú trendeknek megfelelő szintre
A közép- és kelet-európai régióban a vállalati hitelezés helyzete jelenleg megfelelő, de az egyes országok teljesítménye várhatóan eltérő marad a következő hónapok során. Ez az egyik fő következtetése az UniCredit CEE & Poland Strategic Planning a közép- és kelet-európai vállalati hitelezésről nemrégiben készített elemzésének. A nagyobb gazdaságokban, például Törökországban és Oroszországban a vállalati hitelek iránti kereslet erős, kétszámjegyű növekedési ütemet mutatott 2012 februárjáig; a kisebb országokban, így például a Baltikumban viszont kifejezetten gyengébben alakult a szektor hitelezése és csökkenés is megfigyelhető volt.
Az üzleti környezet javult, de a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknél csupán lassú fellendülés várható
„Ahogy a legfrissebb üzleti hangulat-index is jelzi, a vállalatok jövővel kapcsolatos pozitív várakozásai a közelmúltban erősödtek. A közép- és kelet-európai régióban azonban az iparági növekedés az idei első negyedévben enyhén negatív lesz a gyengébb külső kereslet miatt" – állapította meg Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Divíziójának vezetője. A legfontosabb differenciáló tényezők megmaradnak, a rövid távú indikátorok pedig továbbra is bizonytalan növekedést jeleznek előre, különösen Délkelet-Európában. Ezen kívül a ciklikus szektorok január óta vesztettek lendületükből. Ez alól a gép- és berendezésgyártás jelent kivétel, amelyet a folyamatos kínai kereslet erősít. „Összességében az üzleti környezet az elmúlt években jelentősen javult, de a szabályozás, az igazságügyi, adózási és politikai tényezők a válaszadók szerint még mindig jelentős mértékben nehezítik a közép- és kelet-európai régióban végzett üzleti tevékenységeket" – ismertette az eredményeket a divízió vezetője.
A 2008-as válság után a közép- és kelet-európai régióban a tőkeáramlás összetétele jelentős változáson ment keresztül. A régióban jelenleg a portfólió-komponens dominál, a közvetlen külföldi tőkebefektetés beáramlása pedig alig mozdult el a mélypontról az olyan feltörekvő piacokhoz képest, mint Latin-Amerika vagy Ázsia, és továbbra is jócskán a válság előtti szint alatt marad. Általánosságban elmondható, hogy a közép- és hosszú távú tőkebefektetés helyett a rövid távú portfóliótőke jellemző. Összességében a versenyképesség növelése továbbra is alapvető kihívást jelent Közép- és Kelet-Európa számára, amely továbbra is kedvezőbb termelési költségeket tud felmutatni, mint az EU-15-ök, miközben az átlagos termelékenysége továbbra is alacsonyabb.
A cégszintű adatok határozottan pozitív korrelációra engednek következtetni a banki hitelezés és a beruházási tevékenységek között, különösen a kilábalási szakaszban, ami megerősíti azt, hogy a hitelek elérhetősége kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy a kibocsátás teljesítménye visszatérjen a hosszú távú trendhez. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a keresletoldali tényezők fontos szerepéről sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházások csökkenése ott volt a legnagyobb, ahol a hitelezés a válságot megelőzően gyorsan, robbanásszerűen növekedett, így például Bulgáriában és Romániában.
„A hitelhez való hozzáférés lehetőségének csökkenése a válság mélypontján a finanszírozási források látható átrendeződéséhez, valamint költségcsökkentő intézkedések bevezetéséhez vezetett" – mondta Fabio Mucci, az UniCredit CEE & Poland Strategic Planning vezetője. Emiatt sok vállalkozás a bankhiteleket az anyavállalati refinanszírozással, illetve kisebb részben kötvénykibocsátással váltotta ki. A válság alatt a hitellehetőségek legnagyobb mértékű csökkenésével szembesülő vállalatok a likviditási problémák megoldására komoly munkabérköltség-kiigazítást hajtottak végre. A válság utóhatásaként a beruházási tevékenység a legnagyobb tőkeáttétet alkalmazó szektorban jelentősen elmaradt az attól kevésbé függő szektorokhoz képest.
„Az UniCredit 16 közép- és kelet-európai országban 12 000 cég részvételével készített felmérése szerint a bankok hajlandósága a megfelelő mértékű finanszírozás nyújtására 2011-ben – továbbra is alacsony kereslet mellett, de – javult – jelentette ki Fabio Mucci. – Az egytől-ötig terjedő skálán, ahol az 5 a legjobb jegy, a megkérdezettek 2011-ben a bankokat átlagosan 3,77-re értékelték, az előző évi 3,67-tel szemben." Egy kiegészítő felmérésben azonban a vállalkozások többsége 2011-re vonatkozóan a hitelfeltételek romlásáról számolt be. A hitelek hozzáférhetőségének fő akadályaként azok árát és a fedezeti követelményeket jelölték meg. Szerepet játszanak a keresletoldali tényezők is; arra a kérdésre, hogy miért nem vett igénybe hitelt, a vállalkozások 44 százaléka jelölte meg a „nincs rá szüksége" választ a fő okok között.
A vállalati szektor továbbra is a legvonzóbb szektorok egyike, hiszen a vállalatok eladósodottsága jóval a nyugat-európai átlag alatt marad; a határokon átnyúló vállalkozások pedig különösen nagy kihasználatlan potenciált jelentenek. A Gazdasági és Monetáris Unió területén a vállalati hitelezés a régiós GDP körülbelül 50 százaléka, Törökországban 32, Oroszországban 28, Csehországban pedig 21 százalék.
Az UniCredit a különböző közép- és kelet-európai országokban található kiterjedt helyi bankhálózatán, valamint a harmadik országbeli nyugat-európai leányvállalatai által nyújtott közvetlen finanszírozáson keresztül támogatja a határokon átívelő üzleti fejlődést és a vállalatok működését. Több mint 1650 ügyfélmenedzsere körülbelül 4500 német és 2-3000 osztrák és olasz, Közép- és Kelet-Európában aktív ügyfelet szolgál ki. A helyi közép- és kelet-európai piacokkal kapcsolatos széles körű személyes ismereteikhez a globális banki termékek londoni, müncheni és bécsi központokra támaszkodó alapos ismerete társul.
A határokon átnyúló üzlet az UniCredit vállalati ügyfelekkel kapcsolatos stratégiájának egyik pillére, amit a bank a nemzetközi ügyfelek kiszolgálása terén mutatott kiemelkedő teljesítménye is igazol. A legfrissebb ügyfél-elégedettségi index szerint az UniCredit valamennyi szegmense jobban teljesít, mint legjobb globális versenytársa. A legmagasabb elégedettség pedig a nemzetközi ügyfeleknél jellemző.
Az UniCredit vezető európai kereskedelmi bank, amely 22 országban van jelent intézményhálózatával. Teljes nemzetközi hálózatunk, mely több mint 9500 bankfiókból áll, és amelyben több mint 160 000 munkatárs dolgozik, mintegy 50 piacra terjed ki (2011. december 31-i adatok).
A közép- és kelet-európai régióban az UniCredit működteti a legnagyobb, több mint 3800 bankfiókból álló nemzetközi bankhálózatot. A csoport a következő országokban folytatja tevékenységét: Ausztria, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.
