Kudarcba fulladt a büntetõeljárások harmonizálása

Hat tagállam ellenállása miatt meghiúsult a megállapodás a tervezett közös európai standardok felállításáról a bûncselekmények elkövetésével gyanúsítottak eljárási jogait illetõen. A kiút a megerõsített együttmûködés alkalmazása lehet.

Hat tagállam ellenállása miatt meghiúsult a megállapodás a tervezett közös európai standardok felállításáról a bûncselekmények elkövetésével gyanúsítottak eljárási jogait illetõen. A kiút a megerõsített együttmûködés alkalmazása lehet.

Négy évig tartó eredménytelen egyeztetési kísérletek után a német elnökség a bel- és igazságügyi tanács szerdai ülésén kénytelen volt megállapítani, hogy ?nincs megállapodás", ahogy Brigitte Zypries illetékes német szakminiszter, a Tanács soros elnöke fogalmazott. Az elnökség utolsó kompromisszumos javaslata Nagy-Britannia, Írország, Csehország, Szlovákia, Málta és Ciprus ellenállásán bukott meg.

A tervezett irányelv – COM(2004)328 – minimálisan alkalmazandó eljárásügyi szabályokat állapítana meg a bûncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek védelmének céljával az EU-ban. A jogszabály többek között elõírná, hogy a gyanúsítottnak joga van hozzáférnie védõügyvédhez, kötelezõ számára ingyensen tolmácsot biztosítani, le kell neki fordítani az eljárás minden dokumentumát, biztosítani kell számára a saját országa konzuljával való kapcsolatfelvétel lehetõségét stb.

A direktíva elfogadásához azonban egyhangú támogatásra lett volna szükség a Tanácsban, s a német elnökség ennek elérése érdekében utolsó kísérletként azzal próbálkozott meg, hogy a jogszabály alkalmazási területét az EU-s letartóztatási parancsra, illetve az ahhoz kapcsolódó eljárásokra korlátozta volna. Mindazonáltal felhatalmazta volna a tagállamokat, hogy egyedi döntésük alapján a szabályokat valamennyi büntetõeljárásukra alkalmazzák, ne csupán azokra, amelyekben a letartóztatottak határon átnyúló szállítására kerül sor.

Ez is elfogadhatatlannak bizonyult azonban annak a fent említett hat tagállamnak a számára, amelyek a büntetõeljárásukat illetõen semmiféle közösségi koordinációt nem tartanak helyénvalónak. Nagy-Britannia a javaslat jogi alapjának hiányára hivatkozott, mivel szerinte kizárólag határon átnyúló büntetõügyekben van lehetõség bármiféle közösségi együttmûködésre. Csehország a szubszidiaritás elvének figyelmen kívül hagyását kifogásolta, Írország pedig ?elvi" fenntartásait hangoztatta, mondván, az elõírások befolyásolják a büntetõeljárási jogot, ami számára tisztán nemzeti felségterület.

Brigitte Zypries a német elnökség részérõl elõször csak annyit mondott a kudarc után, hogy ?meglátjuk, merre visz minket" az egyeztetések kudarcba fulladása. Rachida Dati francia igazságügyi miniszter azonban rögvest kijelentette, hogy támogatná a megerõsített együttmûködés bevezetését ezen a területen. Zypries szerint ?ez azt jelenti, hogy máris megvan az elsõ tagállam, amely a megerõsített együttmûködésre hajlik", bár szerinte érdemesebb lenne a hétvégi állam- és kormányfõi csúcstalálkozó után visszatérni a kérdésre. A cseh kormányképviselõ ettõl függetlenül máris megjegyezte, hogy a megerõsített együttmûködés szerinte ?káros" lenne ebben a témában.

BRUXINFO