Külkereskedelmi termékforgalom – KSH Részletes adatok, 2009. január–december

 www.ksh.hu 2009 decemberében jelentősebb volumenbővülést regisztráltunk: az exporté 15, az importé 7%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjának nagyon alacsony bázisszintjét, míg 2009. január-decemberben a volumen­csök­kenés a kivitelben 12, a behozatalban 17% volt. A külke­reskedelmi mérleg 2009-ben 1125 milliárd forint (3979 millió euró) aktívumot mutatott; az egyenleg 1188 milliárd forinttal (4299 millió euróval) javult a 2008. évi 63 milliárd fo­rint (319 millió euró) passzívumhoz mérten.  

[1] Jelen tájékoztatónk a 2009. január-november hónapokra már a felülvizsgált adatokat tartalmazza.

 www.ksh.hu 2009 decemberében jelentősebb volumenbővülést regisztráltunk: az exporté 15, az importé 7%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjának nagyon alacsony bázisszintjét, míg 2009. január-decemberben a volumen­csök­kenés a kivitelben 12, a behozatalban 17% volt. A külke­reskedelmi mérleg 2009-ben 1125 milliárd forint (3979 millió euró) aktívumot mutatott; az egyenleg 1188 milliárd forinttal (4299 millió euróval) javult a 2008. évi 63 milliárd fo­rint (319 millió euró) passzívumhoz mérten.  

[1] Jelen tájékoztatónk a 2009. január-november hónapokra már a felülvizsgált adatokat tartalmazza.

A 2009. január-decemberi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 3, az importban 1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a cserearány 1,8%-kal javult. A forint a főbb devizákhoz képest közel 13%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 12, a dollárhoz viszo­nyítva 18%‑kal. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje az előző év azonos időszakától mintegy 10%-kal maradt el.

A külkereskedelmi termékforgalomban a kivitel háromötödét, a behozatal közel felét adó gépek és szállítóeszközök exportvolumene 15, az importé 18%-kal esett vissza 2009-ben. Az éven belül az első negyedévi közel 30%-os visszaesés fokozatosan mérséklődött, és a negyedik negyedévben az áru­fő­csoport kivitele már némileg növekedett, a behozatala pedig alig maradt el az alacsony bázisidőszaki szinttől. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesést 2009-ben a közúti járművek forgalmában mér-tük, az export az előző évi szint kétharmadára, az import közel a felére esett vissza. A decemberi kivitel már 7%-kal nőtt, és a behozatal csökkenésének mértéke 16%-ra zsugorodott. A tárgyidőszak egészét te­kintve a híradás-technikai, hangrögzítő és -leját­szó készülékek kereskedelme mindkét forgalmi irányban kismértékben nőtt. Ennél az árucsoportnál az első félévben közel 14%-os csökkenést, míg a másodikban több mint 20%-os volumenbővülést regisztráltunk mind a kivitelben, mind a behozatalban a bázisidőszaki szinthez képest.  

A második legnagyobb részarányt képviselő feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január-decemberben 9, illetve 16%‑kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év-közi változás tendenciája hasonló volt, mint a gépek és szállítóeszközöké, azaz a csökkenés fokozatosan mérséklődött, és az export 2009 negyedik negyedévében enyhe növekedést mutatott 2008 azonos idő­szakához viszonyítva.  Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesést a vas és acél kereskedelmében mértük, az exportvolumen közel egyharmadával, az importé 40%-kal csökkent. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kereskedelme a vizsgált időszakban mindkét forgalmi irányban szinten maradt. A műtrágya, valamint a műanyag-alapanyag exportvolumene a második félévben, illetve az im­port-volumen az utolsó negyedévben jelentős növekedést mutatott a 2008 azonos időszaki alacsony bázishoz viszonyítva.

Az energiahordozók importvolumene 2009-ben közel egyötödével, az árszint 12%-kal esett vissza. Az utolsó negyedévben az árufőcsoport egészére már 15%-os importvolumen-bővülést regiszt­ráltunk. Éves szinten, az árufőcsoporton belül a természetes és mesterséges gá­zok behozatalánál mértük a legnagyobb volumencsökkenést, a kőolaj és kőolajtermékek ese­tében a visszaesés az átlagnál kisebb volt. A villamosenergia-behozatal  viszont közel egyötödével meghaladta az előző évi szintet. 2009 negyedik negyedévében a természetes és mesterséges gázok esetében közel 20, a kőolaj és kőolajterméknél 8%-os, a villamos energia behozatalában pedig majdnem másfélszeres a növekedés a bázisidőszakhoz képest.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2009 első félévében még nőtt, a vizs­gált időszak egészében alig vál­tozott. Az import volumene mind a négy negyedévben csökkent, ami éves átlagban így 7%-ot tett ki. A kivitelben a legnagyobb arányt képviselő gabona és ga­bo­­nakészítmények áru­csoportnál az év első felében jelentős növekedést, ezzel szemben a másodikban erőteljes csökkenést mértünk.  Az élő állat, valamint a hús és húskészítmény for­galma mindkét irányban nőtt, továbbá az adó­vál­tozással összefüggésben a dohány és dohányáru 2009 második és negyedik negyedéves behozatalának volumenbővülése volt kiugró.

Az Európai Unióba irányuló ki­vitel és az onnan érkező be­hozatal volumene 2009-ben 11, illetve 18%‑kal volt alacsonyabb, mint 2008-ban, a külkereskedelmi mér­leg aktívuma 2503 milliárd forintot ért el. A pozitív egyenleg a régi tagállamoknál több mint kétszeresére nőtt, az új tagállamok esetében viszont ötödével visszaesett. A mérleg javulását leginkább a holland, német és francia relációkban, míg a romlást Románia, Bulgária és Szlovákia vonatkozásában mértük.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott 2009. évi kereskedelem import- és exportvolumene kö­zel azonos mértékben (15-16%-kal) esett vissza; a passzívum 1378 milliárd forintot tett ki, 498 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2008-ban. Ezen belül az EU-n kívüli európai or­szá­gok­kal folytatott keres­ke­delem egyenlege 370 milliárd forinttal javult, amely elsősorban az orosz viszonylatú energiabehozatal visszaesésének eredménye. Az ázsiai országok vonatkozásában a passzívum 179 mil­liárd forinttal csök-kent.