Különleges hangszerek II.

Dávid király begenán játszik, fametszetBegena. Húros, pengetős hangszer, a keresztény amharák (sémi nyelvet beszélő etiópok) kedvelt eszköze volt. Mély, zizegő hangot adott, ezért a vallásos meditáció hangszerének is nevezik. Tíz húrból áll, húrhossza egy méter. Dávid király (Kr. e. 1010-970) kedvenc hangszere volt, az Ószövetségben Sámuel próféta könyve tesz említést róla. Számos képzőművészeti alkotás tárgya.

Dávid király begenán játszik, fametszetBegena. Húros, pengetős hangszer, a keresztény amharák (sémi nyelvet beszélő etiópok) kedvelt eszköze volt. Mély, zizegő hangot adott, ezért a vallásos meditáció hangszerének is nevezik. Tíz húrból áll, húrhossza egy méter. Dávid király (Kr. e. 1010-970) kedvenc hangszere volt, az Ószövetségben Sámuel próféta könyve tesz említést róla. Számos képzőművészeti alkotás tárgya.

Anklung.  Délkelet-Ázsiában, elsősorban  Indonéziában, Bali szigetén használt idiofon (rezgő) hangszer. Két-három bambusz hangkeltő testből áll, melyek egy szintén bambuszból készült keretre vannak felszerelve. Ezek hosszában deformációs hullámok jönnek létre hasonlóan a xilofonhoz, hangjukat a bambusz üregének rezonanciája erősíti fel. Csak egyetlen zenei hang kiadására képes, tehát például egy ötfokú (pentaton) dallam megszólaltatásához öt megfelelően behangolt anklungra van szükség.

Txalaparta. Baszk népi ütőhangszer. Két, tartóként használt tárgyból, lehet akár két szék is, rajtuk valamilyen szigetelőanyag, ezen egy fából készült lap, amelyet két játékos négy pálcával üt. A falap készülhet égerből, kőrisből, gesztenye- vagy más, a területen honos faféléből. Hagyományosan két vagy három fatáblát használnak a txalapartához, de újabban léteznek egy tucat falapból összeállítottak is, amelyek közül mindegyiknek más a hangzása, így akkordok és dallamok is játszhatóak rajtuk.

Kemanesz. Vonós hangszer, elsősorban görög területeken honos. Húrrendszere egészen különleges, hat húrral rendelkezik és a fogólapja alatt másik hat együttrezgő húr található. Ennek következtében a dallamoknál jól alkalmazható a burdontechnika (folytonosan búgó kísérőhang). Hazánkban a kemaneszt egyetlen zenei formáció, az 1992-ben alakult Rece-Fice együttes használja.

Gehu. A nyugati cselló és a kínai hu-csinhuqin ötvözésével készült négyhúros vonós hangszer. Kínai zenekarokban nélkülözhetetlen. A nyakának a hajlítása, illetve a hangolási és játéktechnikák hasonlítanak a csellóéhoz, de a hangszer testét egy kígyóbőrrel bevont  nyolcszög keresztmetszetű fadoboz, a rezonátor adja. Az instrumentumot azért fejlesztették ki, hogy a kínai zenében is legyen olyan hangszer, amely nagy terjedelmet képes átfogni a hangskálán.

Duduk. Örményországból származó duplanádas fafúvós hangszer, az örmény zene elengedhetetlen része. Számos alkalommal hallhattuk összetéveszthetetlen hangját hollywoodi filmekben is. Általában két duduk játszik egyszerre, egyikük a fő dallamot játssza, míg a másik az alaphangot fújja körlélegzéssel (folyamatosan, orron át lélegzéssel). 2008-ban az UNESCO az örmény dudukot és annak hangját felvette a Szellemi Kulturális Örökség listájára, mely a szervezet egyik kulturális kezdeményezése a különböző nemzetek szellemi értékeinek megőrzése céljából.

Nyenyere. Más néven tekerőlant, amelynek összes húrját egy begyantázott fakorong forgatásával hoz rezgésbe a játékos, miközben a billentyűzeten játssza a dallamot. Jellegzetes hangzását az állandóan megszólaló kísérőhúrok adják, és fontos szerepet kapnak sajátos ritmushangjuk, a reccsentő hangok is. A tekerőlant a középkorban gyakran zengett templomokban, a főurak kedvelt hangszere volt, így több neves zeneszerző, Vivaldi és Mozart, írtak műveket erre a hangszerre.

(A hangszerekről ifjúkori zenetanárom, Jáhn Antal emlékére  írtam, aki évekig  gyötört bennünket a különféle hangszerek megismertetésével , működtetésével.  De nem panaszkodtunk, mert a tanár úr zseniális zenepedagógus, zenetudós, zeneszerző és karmester volt.)

Láng Róbert