Kulturális főváros a türk világban

Azt bizonyára sokan tudják, hogy az Európai Unió minden évben odaítéli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Arról valószínűleg már kevesebben hallottak, hogy van ennek egy fiatalabb párja is, a Türk Világ Kulturális Fővárosa. Idén ezt a címet a törökországi Bursa nyerte el és ennek kapcsán bemutatót tartottak Budapesten, a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben. Az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélését Melina Mercouri, a világhírű görög színésznő, énekesnő, politikus, később kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Néhány változtatás után, 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. A Türk Világ Kulturális Fővárosa cím – a TURKSOY javaslatára – 2012 óta létezik. A TURKSOY a Türk világ egyik legnagyobb nemzetközi kulturális szervezete, melyben minden türk nyelvű, illetve kultúrájú ország képviselteti magát, ezáltal a világ legjelentősebb nemzetközi kulturális szervezetei közé tartozik. Hivatalos neve: A Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete (Uluslararası Türk Kültürü Teşkilatı), rövidítése, a TURKSOY összetett szó, a türk és a soya = ősök kifejezésekből áll. Főtitkára, Raev Sultan, Kirgizisztán korábbi kulturális minisztere, a budapesti rendezvényen elmondta: a TURKSOY javaslata a cím megalapítására, a 2010-ben, Isztambulban megrendezett Türk államok elnökeinek 10. csúcstalálkozóján hangzott el.  Ez a program összehozza azokat a költőket, írókat, zeneszerzőket, festőket, fotósokat és más művészeti ágak művelőit, akik városaink, kulturális és művészeti képviselői, ezen kívül pedig egyedülálló hozzájárulás a kulturális integrációhoz. Az elmúlt öt évben fontos erőfeszítéseket tettek a türk világ kulturális fővárosai és az európai kulturális fővárosok közötti kölcsönhatás fokozása érdekében. Évek óta tartó erőfeszítéseik éppen tavaly pozitív eredménnyel jártak és rendkívül magas szintet értek el. Ekkor Khiva, a türk világ kulturális fővárosa 2020-ban és Fiume – 2020-ban Európa Kulturális Fővárosa – között együttműködési megállapodás jött létre. A főtitkár hangsúlyozta: nagy örömünkre szolgál, hogy országaink és régióink között lendületet vett a városdiplomácia. Reméljük, hogy ez a folyamat magasabb szinten folytatódik 2023-ban Veszprém és Shusha között.

Idén Törökország egyik legelőkelőbb városában, Bursában lobog a Türk Világ Kulturális Fővárosa zászlaja, amely eddig kilenc, kulturális, történelmi, építészeti és természeti szempontból kiemelkedő városban lobogott, hét olyan országban, ahol türk népek élnek. A város története 8500 évre tekint vissza, Bursa volt az Oszmán állam első fővárosa, a kínai fűszerút és selyemút mentén fekszik, de különlegessége nem csak ebben áll. A történelme során ott felbukkant, különböző civilizációk gazdag örökségét hordozza. Természeti szépségnek, tiszta vizeknek, irodalomnak, nyárnak és ápoltságnak, gasztronómiai érdekességeknek otthona. Egyike a legmagasabb életminőséget kínáló törökországi városoknak. A római kor óta használt gyógyfürdők ma is működő részei az egészségügyi központoknak. Az oszmán időszakban Bursa volt a legfontosabb selyemforrás. Iránból és Kínából kapta a selymet, melyet aztán helyben dolgoztak föl kaftánok, párnák, hímzések és más selyemből készült ruhaneműk és dísztárgyak készítéséhez. Az egyes anyagok elkészítéséhez arany és ezüst szálakat is felhasználtak, ami rendkívül drágává tette az itt készülő luxuscikkeket, hiszen a selyemfonálra kézzel tekerték fel a hihetetlenül vékony ezüst illetve aranyszálakat. Selyemgyártás Bursában is folyt. A Yunus Emre Török Kulturális Intézetben megtartott bemutatón jelen voltak török kézművesek, közöttük egy ősi technikával, kézzel működő selyemszál gombolyítót is láthatott a közönség. A bemutató látogatói néhány édességet is megkóstolhattak. Bursában híresek a gesztenyéből készült édességek és az itteni iskender kebabot a legjobbak között tartják számon.