Kürthy Hanna grafikus és festőművész kiállítása
6 perc olvasás
A február 21-én kezdődő Cziffra Fesztivál hivatalos kísérőrendezvényeként a Kossuth téri Szamos Caféban február 16-án nyílt meg Kürthy Hanna grafikus és festőművész kiállítása. Kürthy Hanna festőművész a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasa volt. A kiállítást Szamos Gabriella és Lantos Adriána muzeológus, művészettörténész, nyitotta meg, majd Balázs János Liszt Ferenc- és Prima-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője zongorázott. A Szamos Marcipán rumos ízesítésű Cziffra-trüffel készítésével emlékezik meg a világhírű zongoraművészről.
A február 21-én kezdődő Cziffra Fesztivál hivatalos kísérőrendezvényeként a Kossuth téri Szamos Caféban február 16-án nyílt meg Kürthy Hanna grafikus és festőművész kiállítása. Kürthy Hanna festőművész a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasa volt. A kiállítást Szamos Gabriella és Lantos Adriána muzeológus, művészettörténész, nyitotta meg, majd Balázs János Liszt Ferenc- és Prima-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője zongorázott. A Szamos Marcipán rumos ízesítésű Cziffra-trüffel készítésével emlékezik meg a világhírű zongoraművészről.
„Nagy reményeket fűzök Kürthy Hannához, aki évek óta dolgozik az Alapítvány részére. Ő alkotta meg egyébként az Alapítvány emblémáját a tánc és a zene jegyében. Tehetsége sokat ígérő, és nagy jövőt jósolok neki"
Cziffra György 1978.
A tárlatot Lantos Adriána az alábbiakkal nyitotta meg:
„Ma itt, az édes falatok szentélyében adjuk át magunkat az érzékeinknek: ízlelgessük és hagyjuk, hogy a füleinken át magával ragadjon a zene, faljuk fel szemeinkkel a falakon kiállított grafikákat és festményeket, érezzük át a saját ujjainkban a zongora lüktetését, billentyűinek elefántcsont tapintását, a ceruza, a tus, az ecset mozgását, így tisztelegjünk Cziffra György emléke előtt mi is – csak úgy, mint ahogy ezt Kürthy Hanna is képei teszik.
Hanna több szálon is kötődik Cziffra Györgyhöz; egyrészt immanens módon kapcsolódik hozzá, hiszen ő is ösztönösen, apró gyermekként fordult a művészet felé és mutatta meg egyedülálló tehetségét. Kürthy Hanna másfél évesen már rajzolt, két és fél évesen portrékat festett. Négyéves korában pedig első díjat nyert az UNESCO nemzetközi gyermekrajz-versenyén. Korai éveit a folytonos utazás, a hazai és nemzetközi rajzversenyeken elért kimagasló helyezések és szüntelen tanulás jellemezte, Tamás Ervin és Fischer Ernő festőművészek útmutatása mellett. Fiatal felnőttként elvégezte a műegyetemet, majd Cziffra Györgynek köszönhetően az élete nagy fordulathoz érkezet: a világhírű zongorista által Senlis-ben létrehozott alapítvány ösztöndíjasaként több évet töltött Franciaországban; részt vett az alapítvány kiállításain, valamint számos egyéb tárlaton Franciaországban és Párizsban, köztük a híres Salon des indépendants kiállításán is. Hanna tervezte ezen túl az alapítvány emblémáját is. Franciaországban ismerkedett meg későbbi férjével, akivel körbeutazták a világot: Franciaországon túl éltek többek közt Kaliforniában, Elefántcsontparton, Görögországban, és kiállításai nyíltak négy kontinensen. A mediterrán és meleg éghajlatú országok szikrázó tájai nagy hatással voltak rá, de inspirációt jelent számára az irodalom – számos könyvet illusztrált-, és ihletének fontos forrásai a zene és a tánc is. Egykori Cziffra-ösztöndíjasként ő illusztrálta a zongoravirtuóz életrajzi regényét is.
Az itt kiállított művek reprezentatív keresztmetszetét adják Kürthy Hanna művészetének és felidézik életének fontos mérföldköveit is: láthatjuk többek közt a Cziffra-alapítvány központját, a Joan Miró üvegablakaival díszített Senlis-i Saint Frambourg-kápolnát, felette pedig a zongorazseni portréját, Budapest és Magyarország ikonikus épületét, a Parlamentet, a száguldó ménes által felszántott Pusztát.
Kürthy Hanna képeit egyszerre jellemzi az állandóság, a statikusság és a folyamatos mozgás, a törekvés, az áramlás érzete.
A nap sugarai, akár a zene rezgései, láthatatlanok, mégis folyamatosan jelen vannak, érezhetők, sőt, mindent körbeölelnek, hatnak ránk és a környezetünkre. Nélkülük lehetetlen volna az élet. Hanna képein a léterő ősi forrása, a Nap, és a belőle áradó sugarak erővonalakként fűzik egybe a kompozíciót.
A lüktetően mozgalmas képek a láthatónak és a láthatatlannak a kettősét tárják fel előttünk. Festményein a tájakat, az épületeket, az embereket körbevevő tér új értelmet nyer. Az ember alkotta építmények párhuzamosai megadják magukat a hullámzó és folyamatosan változó, hol táguló, hol összeszűkülő tér előtt. A vonalak olyanok, mint egy vágtázó, szilaj ló: könnyedén, szabadon futnak végig a papíron. A szövevényes, ám feszes rendbe igazodó, koherens rendszert alkotó vonalak a természet lényegi harmóniáját, a folytonos mozgás és az egyensúlyra való törekvés kettősségét adják vissza. Alkossa akár egyetlen folyamatos vonal a teljes kompozíciót, vagy legyen akár sűrű és összetett a vonalvezetés, a rajzokon az ábrázolt tárgyak, épületek, természeti tájak, fák és növények, vagy akár az emberi alakok és arcok részletei csak olyan mértékben jelennek meg, amennyiben az a lényegi szubsztancia megragadásához feltétlenül szükséges.
A Szamos Café fő falára emblémaként kiválasztott ló visszatérő motívum Kürthy Hanna művészetében. Akárcsak az ősi mítoszokban, a fényhez kapcsolódik: a szilaj, lobogó sörényű paripa antik eredetű fényjelkép, ami a napisten mennyei fogatát húzza. A szabadság, erő, haladás (út, utazás) és vágyak szimbóluma.
Kürthy Hanna ihletének forrásai, a zene és a tánc, a mozgás egy és ugyanazon a forrásból merítkeznek: a zenészek és a táncosok a mindent körbeölelő közeg pillanatnyi rezgéseit erősítik fel és alakítják át önkényesen, egyfajta láthatatlan örvényt képezve a térben, mely mindenkit, ki ennek a pillanatnak a részese, magához vonz és kiragad a valós térből és időből – és ilyenek Hanna időtlennek ható képei is. Lépjenek közelebb önök is a képekhez, és engedjék meg nekik, hogy egy pillanatra magukhoz ragadják önöket."
Lantos Adriána
Lantai József