2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Laki Ádám Mihály: Lipszky János térképe a Mappa generalis regni Hungariae

28 perc olvasás
  <span class="inline inline-left"><a href="/node/47351"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/mapageneralis3.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="65" /></a></span> <p>          A Mappa generalis regni Hungariae térképészeti előzményei

  mapageneralis3.thumbnail

          A Mappa generalis regni Hungariae térképészeti előzményei

  mapageneralis3.thumbnail

          A Mappa generalis regni Hungariae térképészeti előzményei

            A polgári térképezést hazánkban a török hódítás mondhatni csírájában elfojtotta. Európában ugyanis ebben az időben indult meg a nem pusztán katonai célú térképkészítés. A magyar polgári térképek megjelenése a török 1723-ban történt teljes mértékű és végleges kiűzése után bontakozhatott ki. A XVIII. század térképészetében jelentős előrelépések történtek a műszerek tekintetében. Megjelent ugyanis pontos matematikai méréseket lehetővé tevő mérőasztal és szálkereszttel ellátott távcsöves vonalzó. Mikoviny Sámuel 1735-től kezdődő munkássága korszerű matematikailag készült megyetérképeivel jelent meg, amelyről a kor legmodernebb térképész nemzete Franciaország is elismerően nyilatkozott a nem sokkal később készített Enciklopédia oldalain. Bél Mátyás a Magyarország földrajzát leíró munkájában található térképmellékleteket szintén Mikoviny készítette. Mikoviny Sámuel megyetérképein túl országrész és birtoktérképeiről híres, de nem szabad elfelejteni, hogy ő alkotta meg Európa negyedik kezdőmeridiánját. A pozsonyi vár délköre vált térképei alapjává, amelytől háromszögeléssel oldotta meg a helymeghatározást. A csillagászati méréseken alapuló hosszúsági körök felvétele növelte a térképek pontosságát. A leggyakrabban használt alapdélkörök: ferrói, párizsi, bécsi és pozsonyi voltak a hazai térképkészítésben. Ezt egészítette ki 1753-ban Hell Miksa a bécsi délkörhöz viszonyított nagyszombati meridián helyzetének meghatározásával. Az 1777-ben Budára költözött egyetemmel megérkezett a csillagász Hell Miksa is és megalkotta a budavári hosszúsági kört. Ezzel a délkörrel számolt a következő híres magyar térképész Görög Demeter. A csaknem fél évszázados pangás indokolatlannak tűnik a törökök által lehetetlenné tett hosszú időszak után, amikor inkább a kiesésnek a minél hamarabbi felszámolása lenne elvárható. A magyarázat a Habsburgok kezdeti agresszív hozzáállásában rejlik a topográfiai térképek iránt. Számukra ez ugyanis szigorú hadititok volt. Mivel az államigazgatást sem látták el használható térképekkel ezért megyei és városi szinten kényszerből megindult a hites földmérők által rajzolt térképek kiadása. Térképészetileg jelentéktelen alkotásnak tekinthetők, mivel földrajzi helymeghatározást csak elvétve alkalmaztak.

lipszky jánosLipszky JánosMegjegyzésük azért indokolt, mert kifejezik a korszerű térkép iránti igényt, valamint a későbbi jelentősebb térképek alapkén felhasználták ezeket. Görög Demeter 1791-ben kijelenti megyetérkép készítési szándékát. Célja egy atlasz megalkotása, melyet a Magyarországot szokásosan felosztó földrajzi egységek (Dunán innen, Dunántúl, Tiszán innen, Tiszántúl, Horvátország, Szlavónia, Határőrvidék) szerint csoportosított volna megyénkénti sorszámokkal ellátva. Az első térképek 1798-ban jelentek meg a Magyar Hírmondó mellékleteként. Alkotásait az egyre erősödő nemzeti eszme felkarolta és nagy botrányt keltett, amikor 1803-ban az Udvar betiltja lap további számait. Görög Demeter munkássága ezzel természetesen nem ért véget, tovább készíti megyetérképeit egészen 1808-ig. Tervezte egy áttekintő térkép elkészítését is amint befejezi az összes megye feldolgozását. Ennek meghiúsításával Papp-Váry Árpád és Hrenkó Pál Lipszky Jánost nevezte ki bűnbaknak, szerintem alaptalanul. Görög Demeter szerepére ezért is szenteltem nagyobb teret, mivel Lipszky János kölcsön kérte térképeit az általa készített Magyarország térképhez. Görög Demeter nem utasította vissza a segítséget, mert úgy gondolta ez csak egy kisebb munka része lesz, mint az övé és talán reklámnak sem tartotta rossznak, hogy a térképeit használják fel. A Magyarország régi térképeken című könyvben viszont a szerzők a megyetérképek Görög általi befejezésének hiányát (Atlaszát ugyanis Márton József 1811-ig befejezte.) Lipszky nyakába varrják. „Magyar Ország Nagy Mappája" ugyanis szakmailag túlnyúlt Görög térképein, aki „meglopva érezte magát" ezért „a magyar térképészet nagy kárára" nem fejezte be munkáját. Szerintem az ilyen sértődést 1808-ban egyértelműen nem a Lipszky térkép okozhatta, a valódi indokot nem tudom, de az említett évben már öt éve elkészült a Mappa Generalis, csak a kiadása húzódott 1803-tól és a folyóiratok meglehetősen nagy szerepet szenteltek a munka állásának tájékoztatásáról. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az a Görög Demeter, aki mind saját újságában, mind az újonnan alakult Magyar Kurírban szívügyének tekintette nevének örökös felszínen tartását ne értesülhetett volna Lipszky térképének volumenéről és részleteiről. [1]

 image12 12.thumbnail           A végére kénytelen kelletlen csipkelődő magyar térképészet bemutatásával célom az volt, hogy kiemeljem ilyen munka még nem született hazánkban, amelyben a kor lehetőségeinek kihasználásával valaki megbízható térképet alkotott volna Magyarország egészéről. A kulcsszó a megbízhatóságon van, hiszen minden térkép célja a valóság áttekinthetően két dimenzióba vetítése, amelyen a feltűntetett természet- és társadalomföldrajzi elemek pontosan visszakereshetőek. Mivel a korábbi térképek a vetületi problémákat fel sem ismerték, vagy legalábbis nem vették figyelembe ezért pontos térképet nyílván nem készíthettek. Lipszky János bár nem tökéletesen megvalósítva, de törekedett ennek a problémának a kiküszöbölésére, ezért válhatott térképészetileg korszakváltó egyéniséggé.

Lipszky János

            Lipszky János 1766. április. 10-én Szedlicsnán született birtokos nemes család sarjaként. Középfokú tanulmányait Losoncon, Trencsénben és Pozsonyban végezte, ahol erősebb volt a geometria, algebra és fizika oktatása, mint a többi iskolában. A pozsonyi gimnáziumban már földméréstant is oktattak, ami teljességgel eltért a szokásos oktatástól. 1782-ben a katona pálya mellett döntött, illetve a kor szokásait figyelembe véve döntöttek szülei. Nem lehet tudni, hogy a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiában vagy a bécsi Hadmérnök Akadémiában tanult egy évet. Az viszont már biztos adat róla, hogy valamelyik Akadémia elvégzését követően önkéntes kadétként Alexander von Neu ezredes szolgálatában térképészeti feladatokat látott el. 1784 decemberében már önkéntes tisztjelölt és 4. huszárezredben volt hadapród. Szerencséjére épp ekkor zajlott az első katonai felmérés, ahol leíró, rajzoló munkakörben tevékenykedett. Ez mindenképp jó gyakorlatot jelentett számára és kapcsolatokra is szert tehetett. 1785-ben visszakerült eredeti alakulatához, ahol ismét nagy jelentőségű munka mellékszereplője lehetett. A II. József által elrendelt kataszteri felmérés zajlott ekkor és a budai hivatalban Lipszky János is részt vett bizonyára a kisebb feladatok elvégzésében.

            Az utolsó török háború kirobbanásakor a huszonegy éves katonának immár tényleges katonai kötelességének is eleget kellett tenni. 1788 elején, az utánpótlás vonalon haladva harchelyzetbe került, legalábbis a menetet támadás érte, ő túlélte, ezért elő is léptették egymást követően vicetizedessé, majd tizedessé. Egy nem is elszegényedett nemes fiú szülei

azért egyengetni szokták gyermekük sorsát és tanult fiatal létére is evidens, hogy nem az első sorban fog harcolni a legnagyobb ütközetekben. Előmenetelre viszont minden kis csetepaté megfelelő indokot jelenthet, szerintem így lehetett ez az említett esetben is. Ettől függetlenül valóban nem volt híján a harci vérnek, mert még az év vége előtt vesztésre álló csatában is bátran viselkedett, ugyanis önként jelentkezett egy megtévesztő rajtaütés színlelésére. Eredményeképp a megzavarodott ellenség a főostromot nem állta és Újpalánka a török számára elesett. Egy korábbi ütközetben a lovát is kilőtték alóla, így eleget tudott felmutatni alhadnagyi kinevezése megszerzéséhez. Az események is felgyorsultak életében, folyamatosan új feladatok és seregtestek alatt szerepel a neve, bár emlékezetes teljesítményt nem nyújtott ezekben a missziókban, de kitartását és hiba nélküli teljesítményét 1794 májusában főhadnagyi előléptetés ismerte el. Főhadnagyi posztján azonban meglehetősen keveset működött, inkább nagyobb beosztású elöljárói oldalán tevékenykedett. 1797-tól 1805-ig a Mappa generalis regni Hungariae készítésével foglalkozik, mindeközben természetesen végig katona, de felettesei engedélyével Pesten tartózkodhatott. 1805-ig „formálisan vezényelt, formálisan átvett, formálisan áthelyezett" kifejezések használatosan katonai pályáján. Még nem bizonyított, hogy részt vett-e az austerlitzi csatában, de mivel térképe 1804-től kezdve évenként megjelent ilyen irányú elfoglaltsága nem cáfolja meg. 1805 novemberében áthelyeztette magát a megalakuló magyar nemesi felkelés alakulataihoz. Az áthelyezéssel járó rangemelkedést azonban nem tudta megőrizni, mivel a magyar felkelés elkészülése annyi időt vett igénybe, amíg a háború véget ért, így érdemi munkát nem mutathatott fel. Majd visszavezényelték ismét a 4. huszárezredbe, ahol lehetőséget kapott bizonyítani az őrnagyi rangért, de pechére ezredét feloszlatták a megkötött béke után. A következő években ismét távol maradhatott a seregtől és térképészeti feladataival törődött Pesten. 1808 februárjában erre engedélyt is kapott. Ez alatt készítette el a Mappa generalis adattárát, melyben a térképen szereplő helységnevek szerepeltek felsorolva, ahol indokolt az összes aktuális nemzet nyelve szerint.  Az ötödik koalíciós háború kitörésével pedig újabb alkalom nyílt katonai pályájának szépítésére. Az ismételten hadba hívott magyar nemesi felkelés élén vehetett részt, révén ennek élén József nádor állt, aki jól ismerte Lipszky térképészeti aktivitását. Őrnagyi posztja ilyen körülmények között alezredesivé változott. Feladatát, azaz a francia csapatok megfigyelését és akadályozását sikeresen teljesítette, több alkalommal tanúbizonyságot téve bátorságáról. 1809. szeptember. 21-én József nádor Pestre küldi Lipszkyt. Erről naplójában így emlékezik meg: „Lipszky alez-t Pestre rendeljük, hogy Magyarország-térképét újra kiadja. Csak 200 példányt tud újra kinyomtatni anélkül, hogy a nyomólapokat felújítsa, ehhez 5 hónap időre van szükség. Csak az insurrectio egyedül 100 példány fölött igényel. Lipszky ezeket 50 forintért akarja adni, miközben egyébként 130 forintba kerül." Ebből az idézetből rengeteg információt tudunk meg. Egyrészt a hadsereg is használni kívánja a térképét, méghozzá meglehetősen nagy számban, másrészt Lipszky pénzért árulta térképeit, amelynek darabja is kisebb vagyont ért, márpedig az is ismeretes, hogy körülbelül 1000 darabot nyomtak belőle. Az tulajdonképpen kevés hírt jelent, hogy olcsóbban adja a seregnek, hiszen felfogható ez katonai pályájának egyengetéseként is. A térképnyomás időigényét viszont kiválóan mutatja az öt hónap alatt 200, amely valamivel több, mint napi egy térkép gyártását teszi lehetővé, ráadásul hadiállapot alatt, amikor minden bizonnyal maximális kapacitással dolgoztak rajta. Kívánsága, hogy huszárezredben alkalmazzák, hogyhogy nem meghallgatásra talált és ezredesi rangot kapott, melyet kizárólag térképész munkájának köszönhetett. Négyévi szolgálat után kérte nyugdíjaztatását és 1813 januárjában atyja birtokára tért vissza.

csanád vármegye térképeCsanád vármegye térképeVisszavonulásának okát testi gyengeségeként nevezte meg, ezért körülbelül öt évig utazgatott különféle orvosi előírásokat betartva Magyarországon és fürdőket látogatott. Amikor úgy érezte visszanyerte erejét visszaköltözött szülőhelyére és gazdálkodni kezdett, amelyben szintén sikeresnek mondható. Hatvan évesen halt meg 1826-ban Szedlicsnán. Szép katona pályát futott be, mely során sokszor a térképészet mozdította előre. Talán csak egy család hiányolható az életéből, vagy legalábbis az általam olvasott szakirodalmakban nem esik szó róla, hogy felesége lett volna. Márpedig jókora vagyonával gond nélkül szerezhetett volna magának.[2]

Mappa generalis regni Hungariae

    bihar vármegye térképeBihar vármegye térképe        Lipszky János az első katonai felmérés és a kataszteri térképezés során szerzett tapasztalatokból úgy érezte képes egy pontos országtérképet megalkotni. Önéletírásából kiderül, hogy már főhadnagyként elkezdte Magyarország-térképét kidolgozni. De elképzeléseihez szüksége volt támogatókat szerezni. Ezredtulajdonosa Vécsey Siegbert felkarolta és engedélyezte számára, hogy a katonai teendők helyett térképe munkálataival foglalkozzon. A térkép készítésének kezdődátumát viszont 1797-től számítják. Ebben az évben jegyzi fel Lipszky, hogy 500 forintot költött az előkészületekre és sikerült megnyernie gr. Festetics György támogatását. A grófnak írt levele fennmaradt ebből idézem azt a részt, amelyben leírja, miért van szükség új országtérkép alkotására:[3]

torna vármegye térképeTorna vármegye térképe„Valóban szégyen hazánkra nézve, hogy erről az oly szép és érdekes országról jó térképek készítésében annyira visszamaradtunk, hogy még csak pontos trigonometriai mérést sem tudunk felmutatni országunkról, még kevésbé asztronómiait. Még az udvari haditanács térképei, és az 1785-ben elkészített Magyarország-térkép sem asztronómiai alapokon nyugszik, pedig bizonyított, hogy a legjobb trigonometriai mérések ellenére is egy ilyen nagy méretű ország, mint Magyarország a szomszédos országokkal együttvéve hiteles geometriai feltérképezése lehetetlen asztronómiai segítség nélkül."[4]

komárom vármegye térképeKomárom vármegye térképeTehát Lipszky felismerte a vetületproblémát és úgy érezte csillagászok segítségével asztronómiai mérésekkel képes kiküszöbölni, valamint a korábbi térképekbe szeretett volna bepillantást nyerni. Meggyőző indoknak bizonyult a térkép majdani katonai alkalmazhatósága és Festetics azon túl, hogy Széchényi rábeszélésével elintézte Lipszky számára annak térképtárának használatát, összehozott egy találkozót magával József nádorral. Az elképzelés meggyőzte a főherceget is és a harminckét éves térképész számára lehetőség nyílt a központi kormányzat és a vármegyék segítségének igénybevételére.[5]

liptó vármegye térképeLiptó vármegye térképeA nádor levelezését ismerve, egyértelműen megállapítható, hogy a hasznossági elv vezette Lipszky segítségében. A magyar kartográfia helyzetén próbált javítani és pontos térképpel ellátni a hazai közigazgatási szerveket. Ezt bizonyítja, hogy amíg a térképkészítés folyamatai zajlottak mindenben segítette Lipszkyt, miután elkészült azonban semmilyen támogatásban nem részesült. József nádor segítségével értek célt a térképész kívánalmai a megfelelő szerveknél, s szintén neki köszönheti a hadsereg megértését szolgálatainak ideiglenes felfüggesztéséről a térképkészítés idején. Valamint őrnagyi, majd ezredesi rangját és a Mária Terézia-rend kitüntetését is a nádornak köszönhette. Lipszky elsőszámú kérése az volt, hogy a csillagászati mérésekhez szükséges expedíciót közköltségen lehessen kivitelezni. Ezért a főherceg levelet írt a magyar irályi kancellárhoz, hogy fogadja el a kérelmet és győzze meg ennek szükségességéről az uralkodót is. A legfelső jóváhagyás 1798. október 19-én történt meg, s ez után az ügyekkel a Helytartótanács foglalkozott.[6]

szabolcs vármegye térképeSzabolcs vármegye térképeA Helytartótanács intézte az expedíció koordinálását. A csillagászati vizsgálatok elvégzésére Bogdanich Imre Dánielt, a budai csillagvizsgáló vezetőjét kérte meg Lipszky János, aki kitűnő elméleti és matematikai képességéről vált híressé. Magyaron kívül hat nyelvet használt és már 23 évesen a Királyi Akadémia rendkívüli tanárává nevezték ki. Bogdanichot akadémiai előadása révén ismerte Lipszky. 1798. novemberében nádori és helytartótanácsi leírat értesíti Bogdanich Imrét a feladatról. A terv egy az ország területét körbefogó alapponthálózat megalkotása volt.[7]

mappa generalis regni hungariae (1806)Mappa generalis regni Hungariae (1806)1798. december 16-án indult el Bogdanich Imre először Fiume felméréséhez. Felszerelése egy másfél láb sugarú kvadráns, egy csillagászati távcső és egy ingaóra, mely nem a legkorszerűbb volt. Majd csak az eredményeken felbuzdult gróf Széchenyi Ferenc ajándékozza meg a küldetést egy kronométerrel, ezt követve pedig báró Podmaniczky József egy Hadley-féle tükörszextánssal egészítette ki 1801-ben az apparátust. Bogdanich a kemény téli időjárás ellenére is próbált minél gyorsabban dolgozni. Lipszky hajszolta minduntalan, mert ő maga sem tudhatta, meddig maradhat távol a katonai eseményektől. Bogdanich egészségi állapota meglehetősen gyenge volt harminchét éves kora ellenére és mindjárt Fiumében ágynak esett. A felhős idő ellen viszont a legnagyobb szorgalom is kevésnek mondható, így a csillagászati eredmények csak lassan születhettek meg. Az időjáráson kívül a tudatlanság is nagy akadályokat görgetett Bogdanich útjába. Például Carlopagóban majdnem meglincselték, mert varázslónak hitték. Dubicán a tömeg miatt lecsúszott a fontos csillagászati támpontot jelentő Merkúr-Nap érintkezésről. 1801-ben csatlakozott hozzá a fiatal Podmaniczky Károly, akit az értékes szextáns miatt sem utasíthatott volna vissza. Sajnos betegsége nem javult és 1802 januárjában meghalt Bogdanich Imre. A csillagászati alappontokat nélküle nem lehetett felmérni.

kilián testvérek hirdetéseKilián testvérek hirdetésePontosabban Lipszky is felmért néhány koordinátát személyesen, de nem lehet tudni melyik helyeken. Bogdanich összesen 13 helyet határozott meg nagyon jó pontossággal. Eredményeit Lipszky vagy az őt segítő és folyóiratában folyamatosan szerepeltető Schedius Lajos küldte el Zach Ferencnek. Báró Zach Ferenc Gothában élt, de pesti születésű és több csillagászati-földrajzi szakfolyóirat szerkesztője volt. Nagy nyilvánosságot biztosított a katona térképész számára, plusz szerette a földrajzi hosszúságszámításokat, ezért ebben segítséget nyújtott. A budai csillagvizsgáló igazgatója Taucher Ferenc és a bécsi egyetem professzora, Franz Paula is segített hosszúságot számolni. A térkép egyik hibája is ezek közé a számítások közé sorolható, mivel Leisganig féle fokméréssel számoltak, aki 9,1 km-rel nagyobb Földsugárban gondolkodott.[8]

lipszky.thumbnailMivel az alappontmérés abbamaradt Lipszky a korábbi adatokat felhasználva interpolálta térképére. 54 csillagászati alappontból 499 másodrendű alappontot számolt ki. Ezeknek a méréseknek és számolásoknak köszönhetően vált a Mappa generalis a legmegbízhatóbb térképpé a korban.[9]

mapa generalisMapa generalisA Bogdanich-expedíció közben Lipszky a törvényhatóságok segítségét kérte a vármegyék térképeinek és névjegyzékének elkészítéséhez. A Helytartótanács 1798. szeptember 9-ig felszólította az összes törvényhatóságot, hogy a Lipszky János által írt formanyomtatványt a helységnevekről és a mellékelt térképvázlatot ellenőrizzék le és szükség esetén javítsák ki. A térképkészítő alábbi kéréseit küldte ki a Helytartótanács:[10]

mapa generalisMapa generalis„1. Először javítsák ki a névjegyzéket, hogy nincs-e valami tévesen felvéve vagy kifejtve, ezután hasonló módon vizsgálják meg a térképrajzot is. Hiba esetén a vármegyei geometra vagy más, a dologhoz értő alkalmas férfiak javítsák azt ki.

2. A vármegye útjait jelöljék meg úgy, hogy hol, mely helységeken keresztül, milyen messze terjednek a különféle, kövezett és nem kövezett utak.

3. Pontosan határozzák meg a vármegyében található folyók, patakok folyásirányát, a tavak és mocsarak elhelyezkedését, körvonalát, az egyes átkelőket és hidakat.

mapageneralis5.thumbnail4. Elhelyezkedésük és kategóriájuk szerint a térképen szereplő jelekkel tüntessék fel az emlékezetes hegyeket, az egyedül álló templomokat, kolostorokat, erődítményeket és más említésre méltó és a földrajzi topográfiai térképeket illető tárgyakat, mint pl. hegyi bányákat, verőházakat, üvegműveket, ásványvízforrásokat, hévizeket stb."[11]

Lipszky a Helytartótanács segítsége nélkül valószínűleg nem jutott volna ennyi adathoz a vármegyéktől. Három év alatt készültek csak el a vármegyék, különböző indokok miatt. Voltak akik a Lipszky által küldött térképet javították ki piros színnel, de akik annyira hibásnak érezték azt, azok teljes egészében újat készítettek. A vázlatrajzok azonos jelkulccsal voltak ellátva, de a méretarányuk különböző volt. A Helytartótanács többször is sürgette a vármegyéket a minél hamarabbi visszaküldésre. A folyamatot hátráltatta, hogy egyes levelek állítólag elvesztek és nem is kapták meg őket (Fiume), összekeveredtek és rossz vármegye kapta meg, vagy a vármegye úgy érezte nincs hozzá megfelelő ember, aki ezt meg tudná csinálni. Kérdések is felmerültek a feladattal kapcsolatban, ami szintén időbe került. A késlekedők közt azonban kitűnt Komárom megye, aki elvi okokból nem volt hajlandó elkészíteni azt. Az érvük az volt, hogy egy ilyen részletes térkép az állam kárára lenne. Végül csak a Magyar Kancellária felszólítására tett eleget a kérésnek. A katonai hatóságok pedig tudtak a térkép készültéről és engedélyezték annak kiadását. Igaz a horvát katonai határőrvidék is hasonló indokkal kérte ki az Udvari Haditanács véleményét, hogy célszerű lenne-e ilyen térképet kiadni. De a Kancellária a hasznosságán túl azzal érvelt a Haditanács előtt, hogy mielőtt megjelenne a mű, bemutatja a készítő. (Ez meg is történt 1803-ban és az Udvari Haditanács elfogadta.)

mapa generalisMapa generalisKörülbelül 6-8 hónapos javítási időben gondolkodott Lipszky és ez után érkeztek a későknek a Helytartótanács sürgető iratai. Bars vármegye egy hónap alatt elkészült vele, míg Bihar vármegye volt az utolsó, aki 1802. október 1-én adta le. Természetesen befolyásolta az időt a vármegye mérete is, először a kisebbek érkeztek be. 20 vármegye új térképet készített, mert túl sok hibát láttak az eredetin, ami alapján következtetni lehet a korábbi térképek színvonalára. A térképkészítő által kiküldött vázlatokat ugyanis egy katonai térkép (vélhetően az I. katonai felmérés), illetve a Festetics Györgytől kölcsönkapott Mikoviny Sámuel térképek, a Széchenyi térképtárából szerzett anyag és Görög Demeter megyetérképei alapján rajzolta meg.

A vármegyei térképek színvonala nagy diverzitást mutat. Nem maradt fenn az összes vármegyetérkép, de a különbséget kiválóan lehet érzékelni a munkák között. A legszebb vármegyetérképeket Vertics József készítette Csanád-, Békés- és Csongrádról. (Melléklet: 4. kép) Azon kevés térkép közé tartozott, amely színes volt és részletes is. Lipszky ugyanis főleg fekete-fehér vázlatokat küldött, egyelőre kivételnek tekintik Sopron vármegye utólag átszínezett példányát. (Melléklet: 2. kép) Szabolcs és Szatmár vármegye rajzai is színesek és szerintem jól kidolgozott alkotások, az előbbi különösen. (Melléklet: 9-10. kép) S igaz Bihar megye adta le utolsóként, de a jó munkához idő kell elv alapján végül nem maradt szégyenben a minőséget tekintve. (Melléklet: 5. kép) Sokkal inkább meglepő, hogy Esztergom mennyire kidolgozatlanul küldte vissza térképét. (Melléklet: 3. kép) A domborzatra még csak jelzés értékű információt sem ad. Összecsapott munkának tűnik Torna vármegye rajza. (Melléklet: 6. kép) A lázadó Komárom végül aprólékosan kidolgozott térképet adott be. (Melléklet: 7. kép) Liptó vármegye vízrajza részletességében messze felülmúlja a többit. (Melléklet: 8. Kép) Az is igaz, ahol nincs annyi patak, ott nincs is mit ábrázolni.

Lipszky az erdélyi vármegyék és székek hasonló segítségére is igényt tartott, de az Erdélyi Gubernium a kérést kétszer is visszautasította. Az indok az volt, hogy nekik már rendelkezésre áll egy négylapos térkép Erdélyről és nincs szükségük még egyre. Az általam érzett sértődés egyik oka az is lehetett, hogy az Udvari Haditanács ezt az 1785-ben elkészített térképet betiltotta. Így kénytelen volt Lipszky a korábbi források alapján elkészíteni az erdélyi részeket.[12]

A vármegyei adatok beérkezése után rajzolhatta az általa készített vetületbe térképe tartalmát. Lipszkynek ekkor már körülbelül 600 térkép és vázlat állt a tulajdonában. A Mappa generalis regni Hungariae 12 szelvényből áll és 207 x 159,5 cm nagyságú. (Melléklet: 11. kép) 1804-től 1806-ig körülbelül 1000 példányát adta ki Kilián György és forgalmazta rendeléses módszerrel. (Melléklet: 12. kép) A méretarányt nem tűntette fel, de kilenc mértéket rajzolt a térkép aljára, csiszolt sziklafelületbe vésve. A kilenc aránymérték: német, magyar, osztrák, lengyel, francia, olasz, angol, török, orosz mérföld, alapján viszont kiszámolható a mértékegység, amely körülbelül 1:480 000. Megbízhatóságukat Bogdán István urbáriumok adataival hasonlította össze és csak elenyésző különbséget fedezett fel, amely szerinte számolási hiba eredménye is lehet. A pontosságot kihasználva alapnak tekintette a Mappa generalis aránymértékeit és így számolta ki a magyar mérföld (8353,6 m), német mérföld (7403,24 m) és az osztrák mérföld (7585,9 m) hosszát Bogdán István. A térkép nagyon díszes kartussal van ellátva, melyet Karacs Ferenc készített. Az ábrázolás nem áll meg az országhatárnál, de az idegen területeket mintegy szabad helyként kezelték és díszes ábrázolások foglaltak helyet rajta. Ennek eredménye a térkép alján látható aránymérték jobb és bal oldalán szereplő földmérő és a szextánssal dolgozó szakember, valamint a közvetlenül a mértékek melletti földgömbön körzővel mérő puttók képe. (Melléklet: 13-14. kép) A szextánst használó alak akár Bogdanichot is ábrázolhatja, életkorkorban legalábbis hasonlóak. A bal sarokban van feltüntetve rendkívül impozánsan megjelenített életképben faragott kő részeként a térkép fontosabb adatai, mint például a címe és készítője. Ezt az ábrázolást a későbbi 1810-es kiadáson már inkább klasszicista stílusú cím váltotta fel. (Melléklet: 15-16. kép) A térkép jobb oldalán található a kis méretű és kevésbé barokkosan cicomás jelmagyarázat. Prixner Godofréd metszette a vízrajz, utak és települések rajzát. A kartuson kívül pedig a fokhálózatot és a neveket is Karacs készítette. A nevek mérete meglehetősen apró a szokásoshoz képest (1,5 mm). A térkép nyelve latin, bár a településnevek azok általános kiejtése szerint íródtak, azaz: latin, magyar, német vagy egyéb nemzetiségek nyelvei. Két árnyalatot használtak: fekete a síkrajz, szürkés a hegyrajz, mocsár, szőlő. A fokhálózat mellett keret húzódik oldalt betű-, alul és felül számjelzéssel. Ennek segítségével könnyedén meg lehetett keresni rajta a helységeket, miután elkészült 1808-ban a településneveket tartalmazó névmutató. (Melléklet: 17. kép)Az alsó három szelvényen vannak statisztikai adatokkal ellátva összegyűjtve a

vármegyék. Külön csoportban szerepelnek a magyar vármegyék és a kapcsolt részek, valamint a határőrvidék és Erdély. Római számmal látta el a megyéket és arab számokkal a kerületeket, így a térképre már csak ennek rövidítései kerültek fel. A közigazgatási és országhatárok színes sávjait utólag festették fel. A legvastagabb sáv az országhatáré, míg a legvékonyabb a kerület határa volt. Kidolgozásában nem érzékelhetőek a vármegyéktől visszakapott térképeken feltűnően látszó különbségek. Ahol kevesebb forma volt oda új jellemzőket vont be, például az Alföldön a telekhatárokat is ábrázolta. Erdélyt nézve  ránézésre még részletesebbnek is tűnik, mint a felvidék, egyáltalán nem lehet komolyabb kutatómunka nélkül észrevenni, hogy az azon feltűntetett információk esetleg nem a megfelelő helyen lennének. De az alsó három szelvényben található statisztikai adatokban élesen el vannak választva az Erdélyi megyék és székek. Ami feltűnő lehet rajta, hogy Erdélyben sokkal több kerületre oszlottak a felsőbb közigazgatási egységek, mint a magyar és horvát részeken.

1810-ben készítette el a Mappa generalis-hoz az áttekintő országtérképét, amelynek méretaránya 1:1 374 000.[13] (Melléklet: 18. kép)

A Mappa generalis regni Hungariae hatása

            A kartográfusok térképük megalkotásához mindig felhasználják elődeik eredményeit, és csak kiegészítik azokat saját méréseikkel, vagy kapcsolataik révén összegyűjtött olyan adatokkal, amelyeket még nem ábrázoltak térképészetileg. Lipszky János is így készítette el a Mappa generalis-t. Halála után azonban sokan vetettek szemet az ő alkotására is, mind hazai és külföldi térképek tekintetében. Akiket főképp a pénzszerzés motivált csak új jelkulccsal, címmel vagy kartussal adták ki az átrajzolt eredetit. Ilyen esetben viszont mindig feltüntették a térkép forrását. A már szaktudást igénylő munkálatok során viszont gyakran marad szó nélkül az eredeti munka. Csak hosszas kutatómunkával lehet felismerni az egyezést a térképek között. A jellemző formák lehetnek árulkodóak, mint például a vízrajzi elemek határvonalai.

            Egy térkép elismerését bizonyos mértékben kifejezi annak kiadásainak és példányszámának nagysága, tekintettel arra, hogy ebben a korban a tömegnyomtatás még nem terjedt el úgy, mint a huszadik században. A Mappa generalis-t még Lipszky életében háromszor kiadták körülbelül ezer példányban. Áttekintő térképe is hasonló népszerűségnek örvendett, bár annak példányszámáról nem találtam adatot. Az eredeti rézmetszetek alkalmazásával újranyomták 1849-ben, majd az új vasútvonalak feltűntetésével 1868 és 1871-ben a nagy térképet. Az áttekintőt 1827-ben háromszor, 1848-ban pedig még egyszer elkészítették az eredeti nyomólemezzel.

            A térkép olyan jól sikerült, hogy évtizedek múlva is ezt használták. Amikor már tényleg megérett a frissítésre, főképp a folyószabályozások és az útépítések miatt a korábban is a Mappa generalis készültében emlegetett Schedius Lajos elvállalta ennek feladatát és egy földmérőt felkérve elkészítette azt. Habár új jelkulccsal, de alapvetően csak a hiányosságokat kiegészítve újult meg Magyar Ország Nagy Mappája.

            Az egyik 1827-es rézmetszet volt az alapja a magyar néprajzi térképnek. A szabadságharcban pedig Tóth Árpád ezredes irányította csapatait a Mappa generalis-ra támaszkodva Erdélyben.

            A térkép használatával készült művek kiadási helyei: Pest, Esztergom, Nagyszeben, Bécs, Prága, Weimar, Berlin, London, Edinburgh. A kiadási helyeket és azok nagy számát figyelembe véve látszik, hogy nagy hatást értek el külföldön Lipszky térképei. 1856-ban Emil von Sydow elismert kartográfus az európai térképészet helyzetéről írt tanulmányában így nyilatkozott a Mappa generalis-ról:

            „óriási szorgalom eredménye, méltán nagy bámulatot gerjesztett, s amely a Magyarországról készült minden későbbi földképnek forrásává vált".[14]

            Összesen huszonegy kiadása volt a nagy országtérképnek 1811 és 1880 között a forrásként megjelölt térképek között. Az áttekintő térképnek 1827-1854-ig kilenc példánya jelent meg. Kis méretarányban pedig 11 készült 1834-ig. [15]

Összegzés

            Lipszky János műve korszakhatárt jelent a magyar térképészet történetében. Egyrészt ez volt az első polgári célra készített és a Habsburgok által nemcsak elismert, de jelentően támogatott térkép, másrészt ezen tűnt fel először a vetületprobléma megoldási kísérlete. Igaz tökéletesen nem sikerült a Föld formájából adódó nehézséget kiküszöbölni, de korához képest igen pontos alkotás volt. Sikerült megmozgatni létrejötte érdekében mind a csillagász szakmát, mind pedig a vármegyék térképekhez értő geodétáit. Ennek köszönhetően hihetetlen részlet gazdag munka született. A művészi kivitelezéssel sem volt probléma, csakúgy mint a sajtó bevonásával. Európa e térkép alapján ismerte meg hazánkat. A Mappa generalist, majd hetven évig alapnak használták a későbbi térképészek.

Felhasznált irodalom

Lipszky János: A gondolattól a megvalósulásig. Tudományos emlékülés előadásai. 1998. december 14. Szerkesztette: Plihál Katalin- Reisz T. Csaba. In: A magyar térképészet nagyjai, Országos Széchenyi Könyvtár / Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

Magyarország régi térképeken. Szerkesztette: Papp-Váry Árpád-Hrenkó Pál. Gondolat Könyvkiadó. 1989.

Papp-Váry Árpád: Térképtudomány. Kossuth Kiadó. 2007.

Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Akadémia Kiadó, Budapest, 1990. 

Laki Ádám Mihály

Történelem-muzeológia, Földrajz BSc.

IV.-II. Évfolyam, II. Évfolyam


[1]              Magyarország régi térképeken: 12. old., 25-26. old.

                A magyar térképészet nagyjai: 7-9. old., 17-19. old.

[2]              A magyar térképészet nagyjai: 52-61. old.

                 Magyarország régi térképeken: 26. old.

[3]              A magyar térképészet nagyjai: 19-20. old.

                Magyarország régi térképeken: 26. old.

[4]              A magyar térképészet nagyjai: 15. old.

[5]              A magyar térképészet nagyjai: 20. old.

[6]              A magyar térképészet nagyjai: 85-88. old.

[7]              A magyar térképészet nagyjai: 20-21., 29-30. old.

[8]              A magyar térképészet nagyjai: 30-33. old.

                Magyarország régi térképeken: 26., 173. old.

                Térképtudomány: 113. old.

[9]              A magyar térképészet nagyjai: 33. old.

[10]             A magyar térképészet nagyjai: 21. old.

[11]             A magyar térképészet nagyjai: 39-40. old.

[12]             A magyar térképészet nagyjai: 21-26., 38-42. old.

                Magyarország régi térképeken: 26. old.

[13]             Magyarország régi térképeken: 26., 173. old.

                Magyarországi hossz és földmértékek: 164-169. old.

[14]             A magyar térképészet nagyjai: 82. old.

[15]             A magyar térképészet nagyjai: 80-84. old.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.