Az ingatlanoktól eltekintve a legtöbb ember papírba fekteti a pénzét, éspedig részvényekbe, kötvényekbe, megtakarítási számlákba, biztosításokba. Kínában és Indiában azonban ez merőben másképp van. Ott az emberek soha nem bízták papíralapú befektetésekre a vagyonukat, hanem inkább váltották aranyra és ezüstre a nehezen megkereset pénzüket. Ez persze nem újdonság. Ami mégis új az utóbbi időkben, az a nemesfémekbe történő befektetések térnyerése és a növekedés ütemének gyorsasága – tájékoztat a www.aranypiac.hu (A tanulmány a cikk végén lévő linkről – angolul – PDF-ben letölthető!)

Az ingatlanoktól eltekintve a legtöbb ember papírba fekteti a pénzét, éspedig részvényekbe, kötvényekbe, megtakarítási számlákba, biztosításokba. Kínában és Indiában azonban ez merőben másképp van. Ott az emberek soha nem bízták papíralapú befektetésekre a vagyonukat, hanem inkább váltották aranyra és ezüstre a nehezen megkereset pénzüket. Ez persze nem újdonság. Ami mégis új az utóbbi időkben, az a nemesfémekbe történő befektetések térnyerése és a növekedés ütemének gyorsasága – tájékoztat a www.aranypiac.hu (A tanulmány a cikk végén lévő linkről – angolul – PDF-ben letölthető!)

Az Indiában és Kínában tapasztalt nagyarányú arany- és ezüstfelvásárlás lesz a Sprott Asset Management elemzői, Eric Sprott és David Franklin szerint az idei évben is a legfőbb hajtóerő a nemesfémek árának növekedésében. Ázsiában a nemesfémek iránti kereslet robbanásszerűen növekszik, ami világszerte a fizikai arany és ezüst kínálatának szűkülését eredményezi. A számok egészen elképesztőek. Holott Kína a világ legnagyobb arany kitermelője, a belföldi kereslet kielégítésére 2010 első tíz hónapjában saját kitermelésén felül még további 209 tonna arany behozatalára kényszerült. Ezzel szemben az import becsült volumene a teljes 2009-es évben ennek még mindössze az ötöde, csupán 45 tonna volt!

Az Arany Világtanács (World Gold Council) Kínára vonatkozó adatai szerint a kiskereskedelemben mért kereslet 2009 októbere és 2010 szeptembere között 70%-kal növekedett. Az arany ékszerek iránti kereslet azonban ugyanebben az időszakban mindössze 8%-kal nőtt. Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a mosoly országában a sárga nemesfém egyre nagyobb szerephez jut a pénzügyi befektetésekben. Ha ez a trend folytatódik, akkor pedig Kína nemsoká utolérheti Indiát, a világ legnagyobb aranyfogyasztóját is, hiszen a teljes 2010-es évben 600 tonnásra becsült kínai aranykereslet lassan alig marad már el a 800 tonnás indiai fogyasztás mögött. Így ez a két ország együttesen immár a bányatársaságok által világszerte felszínre hozott egyévnyi aranymennyiség (2010-ben 2.652 tonna) felét képes felszívni.

Még ennél is meglepőbb sokak számára Kína fékezhetetlen ezüst iránti étvágya. A legújabb statisztikák szerint, a fehér nemesfém importja 2009-ről 2010-re mintegy megnégyszereződött! 2005-ben Földünk legnépesebb országa még több mint 100 millió uncia (1 uncia = 31,1 gramm) ezüstöt exportált, 2010-ben ezzel szemben nem hogy exportra nem futotta, de még több mint 120 millió uncia behozatala is szükségessé vált.

A Piacokról dióhéjban címmel megjelentett kiadványukban a Sprott Asset Management szakírói a befektetési rudak és érmék kínálatának világszerte jelentős beszűkülésére utaló, egyértelmű jelekről adnak számot. Ezt igazolja a nyugat-ausztráliai perthi pénzverde (Perth Mint) is, amely a nemesfém befektetési rudak és érmék egyik legjelentősebb gyártója az ázsiai térségben. Az ausztrálok az év elején gyengélkedő aranyárfolyamnak és a február elején kezdődő kínai újévnek tudják be az igen erős keresletet, amely egyelőre leginkább érmékből generált hiányt a piacokon.

Holott a kínai holdújév hagyományosan erős keresletet támaszt januárban, a Sprott Asset Management elemzői mégis inkább a kínai lakosság inflációi elleni fokozott védekezését sejtik a háttérben. Szerintük a polgárok az értékálló aranyba és ezüstbe menekítik megtakarításaikat, amire egyre több lehetőségük is nyílik, miután tíz évvel ezelőtt az állam enyhített a nemesfémpiaci szabályozásokon. Mára számos befektetési program is nyújt kényelmes befektetési lehetőséget. Ilyen többek között egy az Arany Világtanács és az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) közötti megállapodás alapján megszületett megtakarítási program, az ICBC Gold Accumulation Plan („ICBC GAP"), amelybe 2010. április 1-je óta immár egy millió kínai csatlakozott be, és amelynek révén eddig 10 tonna aranyat vásároltak.

Eric Sprott és David Franklin meg vannak győződve arról, hogy az ázsiai kereslet a fizikai arany és ezüst piacát egy szökőárhoz hasonlóan fogja telibe találni. Az Ázsiában erősödő infláció lopakodva fog új, még soha nem látott mértékű fizikai keresletet gerjeszteni a nemesfémek iránt. Míg a világ továbbra is egy tengernyi papíron úszik, a fizikai kereslet hatalmas hullámmal csendben közeledik, és azzal fenyeget, hogy az arany és az ezüst piacára zúdulva jó eséllyel letarolja a teljes fizikai kínálatot.

A Sprott Asset Management piaci elemzése itt letölthető.

© www.aranypiac.hu – Magyar Aranypiac Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük