Ma, csütörtökön 146 éves az Állatkert
9 perc olvasás
Ama már nem létező oroszlánház
Csütörtökön – 2012-08-09 – lesz 146 esztendeje annak, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az évforduló alkalmából a városligeti intézmény belépési kedvezménnyel kedveskedik a látogatóknak: csütörtökön ugyanis minden 146 centiméternél alacsonyabb látogató díjmentesen keresheti fel az Állatkertet. A kedvezmény mindenkire vonatkozik, aki a megadott magasságnál alacsonyabb, életkortól függetlenül.
Ama már nem létező oroszlánház
Csütörtökön – 2012-08-09 – lesz 146 esztendeje annak, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az évforduló alkalmából a városligeti intézmény belépési kedvezménnyel kedveskedik a látogatóknak: csütörtökön ugyanis minden 146 centiméternél alacsonyabb látogató díjmentesen keresheti fel az Állatkertet. A kedvezmény mindenkire vonatkozik, aki a megadott magasságnál alacsonyabb, életkortól függetlenül.
Az ünnep alkalmával néhány érdekesség az Állatkert múltjából. Az első állatoktól a kert ma élő legidősebb lakójáig.
Középkori előzmények
1866-ból a már már nem létező majomház
Bár Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykert volt az első mai értelemben vett állatkert, egzotikus vadállatok tartására már a középkorban is volt példa. Az Árpád-házi királyok korából teve, az Anjou-korból pedig oroszlánok tartásáról van adatunk. A legtöbb egzotikus állatot azonban Mátyás udvarában tarthatták. Számos egzotikus madár, a szultántól kapott teve, valamint oroszlán és leopárd is élt a Budai Vár szomszédságában, a Márványvillát (aula marmorea) övező kertekben. Mi több, a Budavári Csikós-udvarban folyó leletmentő ásatások során egy néhány éve leopárdfogat is találtak. A mohácsi csatában életét vesztő II. Lajos királyról pedig fennmaradt, hogy egy majma is volt. Az egzotikus állatok tartása mellett igen jelentős volt a főként hazai fajokat felvonultató budanyéki királyi vadaskert (a II. kerületi Vadaskerti utca környékén). Ezt a kertet, a hozzá tartozó vadászkastéllyal együtt valószínűleg Zsigmond király idejében létesítették, fénykorát Mátyás és II. Ulászló korában élte.
Eredeti terület
1975-ban Magyarországon született első törpe viziló
Az Állatkert területe alapításakor 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl volt, amely kb. 18 hektárnak felel meg. Mai területe 10,7 hektár. A csökkenés abból adódik, hogy több szomszédos intézmény (Fővárosi Nagycirkusz, Gundel étterem, Bagolyvár étterem) területét az Állatkertből szakították ki, illetve a kerthez tartozott a mai Vidám Park egyik fele is (ez volt az egykori Ősbudavára, majd Vurstli, amelyet 1950-ben egyesítettek az Angol Parkkal, létre hozva ezzel a Vidám Parkot).
Állatállomány a megnyitáskor
1868-ban az első zsiráf Budapesti Állatkertben
Az 1866-os megnyitáskor az Állatkert állatállománya valamivel több, mint félezer egyed volt, ami nagyjából száz különböző fajt jelentett. Ekkoriban még hiányzott a legtöbb olyan állat, amelyet a mai kor látogatói jellemzőnek tekintenek. Nem volt oroszlán, tigris, elefánt, víziló, orrszarvú vagy zsiráf, volt viszont kétféle kenguru, gazdag majomgyűjtemény és sokféle papagáj is. A megnyitás korának legnépszerűbb állata Kristóf, a barnamedve volt – ez az állat volt Deák Ferenc kedvence.
Az első zsiráf
1956 – Csámby és Jubile
Erzsébet királyné többször is felkereste az Állatkertet. Egy ilyen látogatás után vetődött fel az a kérés, hogy a schönbrunni uralkodói állatseregletből volna-e mód egy zsiráfhoz ajándékképen hozzájutni. A királyné közbenjárására Ferenc József úgy határozott, hogy a Schönbrunn-ban lévő zsiráfok közül az egyik nőstényt a Pesti Állatkertnek ajándékozza. 1867. június 25-én – vagyis bő két héttel a koronázás után – a Magyar Királyi Belügyminisztérium levélben tájékoztatta az Állatkert igazgatóságát az ajándékozásról. A választás a fiatalabbik nőstényre esett, akinek így már csak helyet kellett találni. A kert első zsiráfháza rekordidő alatt épült fel Lóhr Antal építész tervei alapját, 4206 forintos költséggel, így az 1868. május 19-én érkezett zsiráfot mindjárt el is szállásolhatták az új épületben. Mint kiderült, a királyi ajándék már eleve vemhesen érkezett Schönbrunnból, így 1868. augusztus 18-án meg is született az első pesti zsiráfborjú. Az apróság egyébként azért is volt különleges, mert az első olyan állatkerti zsiráfborjú volt, akinek már az anyja is állatkertben született.
Teljes átépítés száz évvel ezelőtt
1912 Jella gondozójával
Az Állatkertet először az Állatkerti Részvénytársulat, majd az Állat- és Növényhonosító Társaság üzemeltette. Ez utóbbi azonban a XX. század elejére csődbe jutott. 1907-ben így Budapest főváros vette át az Állatkertet, mi több, négymillió aranykoronát meghaladó költségen teljesen újjá is építették Lendl Adolf zoológus koncepciója alapján. 1909 és 1912 között – az átépítés idejére – a kert zárva tartott, majd 1912. május 20-án teljesen újjászületve nyílt meg ismét. Az Állatkert ma is meglévő, műemlék épületeinek többsége ekkor épült. A Főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél tervei alapján építették fel, a ma már Ausztrálházként működő egykori madárházat, a Fácánost és a többi épületet pedig Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték. A két hatalmas sziklaépítmény tervezője Végh Gyula volt.
Víziló dinasztia
Jónás a dinasztia alapító 1893-ban érkezett
Az Állatkert első vízilova – Jónás – 1893-ban érkezett. Azóta folyamatosan, megszakítás nélkül élnek vízilovak Budapesten. Az elmúlt 119 év során összesen 46 nílusi víziló élt Budapesten, s közülük 39 állat itt is született. A rendszeres víziló-szaporulat egykor az Állatkert specialitása volt, és a Budapesten született állatok lényegében a világ minden tájára eljutottak. Nemcsak a közeli Bécs, Belgrád és Prága állatkertjeibe, hanem például az észak-koreai Phenjanba, vagy az uruguayi Montevideoba is. Ennek megfelelően a budapesti víziló-dinasztia leszármazottai még ma is számos állatkertben megtalálhatók. Az európai állatkertek víziló törzskönyve szerint a legrégebbre visszavezethető víziló vérvonal ősanyja az Arany nevű állat volt: Arany összesen 14 borjat hozott a világra Budapesten, és manapság már szépunokái is felnőtt állatok.
Háborús áldozatok
A Nagyszikla építése 1911-ben
Budapest ostroma a második világháború egyik legvéresebb városostroma volt. A teljes hadművelet 102 napig tartott, a legsúlyosabb harci cselekmények időszaka pedig ötven napon át (összehasonlításként: Bécs hat nap alatt, Berlin két hét alatt esett el). A harcok természetesen az Állatkertet sem kímélték. Kezdetben az állatok etetése, illetve az állatházak fűtése jelentett gondot, hiszen számos takarmány beszerezhetetlen volt és kokszot, vagy akár tűzifát is nehezen lehetett szerezni. A repeszek, illetve a légnyomás megrongálta a tetőket és az ablakokat, így a kemény télben azok még inkább kihűltek. Az állatok egy része tehát egyszerűen megfagyott vagy éhen halt, sokukat pedig a környék éhező lakói ették meg. A legnagyobb pusztítást természetesen a szőnyegbombázás, illetve a módszeres ostrom okozta. A front 1945. január 11-én érte el az Állatkertet, s mire néhány nap múlva átvonult, a kert területén minden tönkrement. A legtöbb állatház romos volt, némelyikük teljesen elpusztult. A Pálmaháznak szinte egyetlen üvege sem maradt épen, csak az épület vasváza meredt az ég felé. Ami pedig az állatokat illeti, a kétezernél is több állatból csupán tizenöt maradt életben.
Zoo
A nemzetközi „zoo" elnevezést Magyarországon Anghi Csaba, az Állatkert egykori igazgatója honosította meg az 1950-es évek végén. A feliratot neon betűkkel a főbejáratra is kiírták (1991-ben került le onnan), ám kezdetben sokan 200-nak olvasták, annyira nem volt még ismert itthon a „zoo" kifejezés.
Legek
A legrégebbi: a Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi állatkertje. 1866-ban nyílt meg, így a legrégebbi vidéki állatkertek (Debrecenben és Veszprémben 1958 óta) megnyitásáig az egyedüli állatkert volt az országban. Nemzetközi összehasonlításban is igen réginek számít, hiszen a sok ezer állatkert közül csak kb. húsz akad, amelyik a budapestinél is régebbi.
A legtöbb állatot bemutató: Magyarországon a főváros állatkertjében láthatják a legtöbb állatot a látogatók. Jelenleg 938 állatfaj kerül bemutatásra, az egyedileg nyilvántartott számosállatok száma pedig összesen 8892 egyed. A nem egyedileg, hanem csoportosan nyilvántartott állatok körében 79 tenyészetet tartanak számon, ráadásul kétezernél is több növényfaj, -fajta és változat is virít a kertben. A fentieken túl további a Margitszigeti Kisállatkertben további 28 faj 145 egyede látható. Ezek a számok európai összehasonlításban is magasak, így a budapesti a fajokban leggazdagabb állatkerti gyűjtemények egyikének számít.
A legnagyobb látogatottságú: Az Állatkert az ország leglátogatottabb kulturális intézménye: évente átlagosan egymillió látogató keresi fel.
Elsők között a természetvédelemben: Az állatkertek ma már szerte a világon jelentős részt vállalnak a veszélyeztetett fajok védelmében. Az első ilyen program még az 1920-as években indult az európai bölények megmentése érdekében. A programhoz akkor elsők között csatlakozott a magyar főváros állatkertje, így egyike azon állatkerteknek a világon, amelyek a legrégebbi idők óta foglalkoznak természetvédelmi tevékenységgel.
Elsők között a szaporításban: A világ állatkertjei közül Budapesten sikerült először az örvösmedvék eredményes szaporítása, még 1933-ban. A világelsők között volt az Állatkert a jegesmedvék szaporításában is. Mi több, 2007-ben a világon először Budapesten született orrszarvú mesterséges termékenyítés eredményeként.
A legrégebbi épület: Az Állatkert eredeti, 1866-os épületei közül csupán egy maradt fenn, s azt is kissé átépítették, és át is helyezték az idők során. A Bagolyvár eredetileg is romnak szánt építményéről van szó, amelyet Szkalnitzky antal és ifj. Koch Henrik tervezett.
A legidősebb állat: A kert legidősebb lakója Samu, a csukaorrú aligátor. Samu 1952 óta, vagyis éppen 50 esztendeje él az Állatkertben, életkorát 64 évre becsülik.
1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12.
Lantai József
