2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VILÁGKONGRESSZUS BUDAPESTEN

8 perc olvasás
<!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p> <span class="inline inline-left"><a href="/node/64063"><img class="image image-preview" src="/files/images/icbm2012_logo.png" border="0" width="408" height="202" /></a></span></p><p><em>Immár 12. alkalommal kerül megrendezésre a Magatartástudományi Világkongresszus (International Congress of Behavioral Medicine, ICBM), melynek idén 2012. augusztus 29. és szeptember 1. között Budapest ad otthont. Az főváros egyik legrangosabb idei tudományos eseményének mottója: „Az alaptudományoktól a klinikai kutatásig és népegészségügyig".</em></p> <p><strong> </strong>

 icbm2012 logo

Immár 12. alkalommal kerül megrendezésre a Magatartástudományi Világkongresszus (International Congress of Behavioral Medicine, ICBM), melynek idén 2012. augusztus 29. és szeptember 1. között Budapest ad otthont. Az főváros egyik legrangosabb idei tudományos eseményének mottója: „Az alaptudományoktól a klinikai kutatásig és népegészségügyig".

 

 icbm2012 logo

Immár 12. alkalommal kerül megrendezésre a Magatartástudományi Világkongresszus (International Congress of Behavioral Medicine, ICBM), melynek idén 2012. augusztus 29. és szeptember 1. között Budapest ad otthont. Az főváros egyik legrangosabb idei tudományos eseményének mottója: „Az alaptudományoktól a klinikai kutatásig és népegészségügyig".

 

A magatartástudomány olyan tudományág, ami a holisztikus egészségszemléletet közvetíti, és a betegség(ek) kialakulásában és gyógyításában, kezelésében is kiemelt figyelmet fordít a lelki, társadalmi, kapcsolati folyamatokra.

 A XXI. század társadalmának egészségi állapotát szem előtt tartva a magatartásorvoslás önálló tudományágként, a szomatikus orvoslás társaként vizsgálja azokat a társadalmi, pszichés tényezőket, környezeti hatásokat, melyek jelentős szerepet játszanak a nagy, népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában és lefolyásában. Teszi ezt olyan, tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence based) módszerekkel, amelyek – az orvostudomány más területeihez hasonlóan – tudományos kutatások által igazolt, vezető szakmai folyóiratokban közölt eredményeken alapulnak, s emellett nem csak az emberi testet, hanem az emberi működés teljességét is tekintetbe veszik.

 A modern orvostudományban a magatartási tényezők vizsgálata és szerepe a különböző betegségek megelőzésében és kezelésében egyre fontosabbá válik, hiszen világszinten egyre nagyobb kockázatot jelentenek a nem megfelelő viselkedési minták, a helytelen életmód, a káros szenvedélyek. A legtöbb krónikus megbetegedés (pl.: a szív- és érrendszeri betegségek) hátterében ma már tudományosan is bizonyított a lelki tényezők, a stressz, a megküzdés, az élethelyzetek változásának a szerepe. A lelkiállapot és az immunrendszer működésének kapcsolatát szintén tudományos eredmény bizonyítja.

Ez alapján olyan viselkedés változást segítő módszereket, egyszerű gyakorlatokat, csoportos foglalkozásokat (vagy újabban internetes alapú programokat is) sikerült kidolgozni, melyek hatékonyak a betegségek kialakulásának vagy a visszaesésnek a megelőzésében, vagy a gyógykezeléssel együtt alkalmazva eredményesebbé teszik a felépülést. (Például stresszkezelő tréningek hatékonysága szívinfarktust követő rehabilitációban, a tudatos jelenlét (mindfulness meditation) alkalmazása daganatos betegeknél…)

Ezekből adódóan egyre nagyobb szükség van arra, hogy az orvosok minél szélesebb rétege ismerje és alkalmazza is a magatartásorvoslás módszereit a mindennapi gyógyító tevékenységében.

 A tudományterület szerteágazóságát, interdiszplinaritását és hatékonyságát a Magatartástudományi Világkongresszus szakmai programja is bizonyítja, hiszen a rendezvény négy napja alatt a több mint 50 országból érkezett 700 résztvevő számtalan előadást hallhat a viselkedéstudomány legfrissebb eredményeiről. A kongresszus témakörei rendkívül széles tudományterületet foglalnak magukba: a kardiológia, a cukorbetegség, a daganatgyógyászat magatartástudományi vonatkozásai, a táplálkozás és az életmód, a HIV-kutatás, a munkahelyi stressz, az öregedés, a legújabb kutatási módszerek, az internetes alapú beavatkozások egyaránt a program részét képezik.

 Régóta közismert, hogy a pszicho-szociális faktorok növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás rizikóját, azonban arról, hogy a stresszkezelés milyen hatással van ezen megbetegedésekre, eddig kevés adat állt rendelkezésre. Egy, a kongresszuson bemutatásra kerülő svéd felmérés a kognitív viselkedésterápia kiújuló kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatását vizsgálta szívbeteg páciensek körében.

A vizsgálat során 362, 75 évnél fiatalabb olyan férfit és nőt vizsgáltak, akik az elmúlt tizenkét hónapban a szívet érintő megbetegedésen (koronária eseményen) estek át. A résztvevőket két csoportra osztották, az első csoport csak hagyományos terápiában, míg a második csoport a hagyományos kezelés mellett kognitív viselkedés terápiában – egy éven keresztül 20 darab 2 órás stressz kezelő foglalkozás – is részesült.

Az eredmények szerint a viselkedés terápiában részesülő csoportban 41 százalékkal volt alacsonyabb az újabb kevésbé súlyos vagy nem halálos szívproblémák kialakulása, míg az újbóli akut infarktusok bekövetkezésének mértékében a csökkenés elérte a 45 százalékot.

 „A stressz az élet sava, borsa" mondta Selye János, a stressz világhírű osztrák-magyar származású kutatója. Igaz, hogy stressz nélkül életünk unalmas lenne, de ha tartósan hatása alá kerülünk, a legkülönbözőbb betegségek okozójává válhat, így a stressz kezelése alapvető az egészség megőrzéséhez vagy visszanyeréséhez.

A folyamatos stressz, az egyre fokozódó leterheltség és az emberi kapcsolatok kiüresedése miatt egyre gyakrabban fordul elő a fizikai, mentális és lelki kimerülés, az úgynevezett burnout szindróma. A konferencia számos aspesktusból vizsgálja a munkahelyi stressz és burnout kérdéskörét, mint például a vezető pozíció hatásai a mentális egészségre, vagy az irodák belsőépítészeti kialakításának és a betegszabadsággal töltött napok számának kapcsolata.

 

A burnout szindróma kezelési lehetőségeit vizsgálja az a kutatás, amely 3 év távlatából tanulmányozta két különböző, egy éves rehabilitációs program hatásait olyan pácienseknél, akik hosszú távú betegszabadságon voltak a kiégés miatt.

A vizsgálatba bevont 70 fő vagy Csikunggal (egy 4000 éves kínai gyakorlatsor, ami a gimnasztika, a meditáció, az öngyógyítás elemeit egyesíti) kombinált viselkedésterápiában vagy csak Csikung terápiában részesült. A Csikunggal kombinált viselkedésterápián résztvevő páciensek – a kérdőívekre adott válaszaik alapján – sokkal gyógyultabbnak érezték magukat, enyhült a kiégésük, több, a terápia során elsajátított kognitív technikát alkalmaztak és csökkent a depresszióra szedett gyógyszerek mennyisége is. Nem mellesleg a betegszabadságon töltött idő is mindkét csoport esetében csökkent.

 

A konferencia során a Semmelweis Egyetem munkatársai egy hét éve útjára indított magyarországi programon keresztül mutatják be a stresszkezelés hatékony és fenntartható módszereit. Az Egyesült Államokban kidolgozott és a magyar viszonyokhoz adaptált, úgy nevezett Wiliams Életkészségek (WLS) Program keretében egyszerű, a mindennapokban jól alkalmazható stresszkezelő stratégiákat és kommunikációs technikákat sajátíthatott el a már több mint 2500 résztvevő.

 

Korunk fejlett informatikai megoldásai az egészségügyben is egyre nagyobb szerephez jutnak, így a konferencia során két informatikai alapú, a viselkedéstudomány területéhez köthető újdonság is bemutatkozik.

Az egészség szempontjából káros magatartási minták megváltoztatásának leghatékonyabb eszközei a viselkedés támogató szoftverek, hiszen használatukkal nemcsak a páciens igényei és szükségletei szerint személyre szabható megoldások dolgozhatók ki, de a digitális technológiának köszönhetően a viselkedés támogató beavatkozás is nagyobb valószínűséggel érhet célt. Ugyanakkor ez a személyre-szabhatóság egyben korlátozza is a viselkedés támogató szoftverek fejlesztését, hiszen minden egyes páciens más és más „programozást" igényel, amit nehéz vagy lehetetlen megváltoztatni.

A rendezvényen bemutatkozó nyílt forráskódú szoftver ezen a helyzeten változtathat, hiszen a fejlesztők olyan programot hoztak létre, amelyben informatikai ismeretek nélkül is egyszerűen létrehozhatóak, módosíthatóak, ellenőrizhetőek és értékelhetőek a viselkedés támogató programok.

 

Szintén az informatika nyújthat megoldást a pszicho-szociális és fiziológiai stresszorok (stresszt kiváltó külső tényezők) és biológiai megbetegedések közötti kapcsolat vizsgálatának problémájára. Napjainkban e kapcsolatok kutatására elsősorban laboratóriumi körülmények között van lehetőség, hiszen itt állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök, azonban ez a vizsgálati módszer gyakran nem képes a valós élethelyzeteket reprodukálni.

A konferencián bemutatott új informatikai rendszer az okostelefonokban rejlő lehetőségeket kihasználva az emberi testre rögzített jeladók segítségével folyamatosan érzékeli és rögzíti az egyén értékeit és egy mobil szerveren keresztül azonnal üzenetet küld az érintettnek, amikor a rögzített értékek alapján stressz éri a szervezetet.

 

További örömteli magyar vonatkozás, hogy az 1990-ben alapított International Society of Behavioral Medicine – a világ magatartás-tudósait összegyűjtő nemzetközi társaság – 2014 és 2016 közti időszak elnöki pozíciójára a magyar Stauder Adrienne-t jelölték.

A társaság hazai tagszervezete a stresszkutatás és a stresszkezelő beavatkozások területén vezető szerepet betöltő Selye János Magyar Magatartástudományi Társaság, melynek elnöke Dr. Stauder Adrienne, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense.

 

 

http://www.icbm2012.com/

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.