Magyar könyvek a nevüket visszamagyarosító felvidéki magyaroknak

Könyvekkel támogatja a Nemzeti Tankönyvkiadó a Via Nova Ifjúsági Csoportot, amely korábban kampányba kezdett azért, hogy népszerűsítse a magyar névhasználatot azon felvidéki magyarok körében, akiknek a nevét a második világháborút követő csehszlovákiai asszimilációs törekvések máig ható folyományaként szlovák írásmód szerint anyakönyvezték. A személy- és keresztnév nemzetiségi írásmód szerinti bejegyeztetésére 1994 óta törvény ad lehetőséget Szlovákiában, viszont sokan máig nem éltek a lehetőséggel.

Könyvekkel támogatja a Nemzeti Tankönyvkiadó a Via Nova Ifjúsági Csoportot, amely korábban kampányba kezdett azért, hogy népszerűsítse a magyar névhasználatot azon felvidéki magyarok körében, akiknek a nevét a második világháborút követő csehszlovákiai asszimilációs törekvések máig ható folyományaként szlovák írásmód szerint anyakönyvezték. A személy- és keresztnév nemzetiségi írásmód szerinti bejegyeztetésére 1994 óta törvény ad lehetőséget Szlovákiában, viszont sokan máig nem éltek a lehetőséggel.

A második világháború utáni Csehszlovákiában a kollektív bűnösnek kikiáltott magyarság nagy részét megfosztották állampolgárságától és a tulajdonhoz való jogától, bezárták a magyar iskolákat, a magyar nyelvhasználat lehetőségét pedig az élet számos területén tiltották. A történészek szerint az ország területén élő magyarság közel kétharmada, több mint 400 ezer ember vállalta a „reszlovakizációt", ami az anyakönyvekben úgy mutatkozott meg, hogy a kereszt- és családneveket szlovákra fordították, illetve a nők esetében a vezetéknevet „-ová" toldalékkal látták el. Ezt a nehéz döntést többnyire kényszerből hozták meg, hiszen úgy gondolták, hogy meghurcoltatásaik így végre befejeződhetnek. Az anyakönyvekről szóló törvény a kommunizmus évtizedei alatt is hasonlóan kedvezőtlenül érintette a felvidéki magyarságot: a szabályozás szerint az anyakönyveket csehül vagy szlovákul volt megengedett vezetni, s nemzetiségre való tekintet nélkül kötelező volt az „-ová" toldalék használata. 1994-től viszont törvény adta lehetőség van az elszlovákosított magyar nevek visszaállítására. Így például a Sabó, Sakáč vezetéknevek, vagy az „-ová" megtoldással képzett, szlovákosított női nevek eredeti formája könnyen visszaállítható. Mindössze egy kérvényt kell benyújtani abban a hivatalban, ahol az állampolgárt anyakönyvezték.

A névváltoztatások ösztönzése érdekében a Via Nova Ifjúsági Csoport kampányba kezdett, amelynek során a legkülönbözőbb helyszíneken és módokon tájékoztatják az embereket a nevek visszaállításának lehetőségéről. Azok, akik már ismét az eredeti formában használják a nevüket, a Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK) által felajánlott több mint 200 könyv egyikét kapják jutalmul. „Az eredeti, magyar nevek fennmaradása kiemelkedő jelentőségű a szlovákiai magyar kisebbség identitásának megőrzése szempontjából. A nevek visszaállítását ezért egy nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk, így szívesen támogatjuk könyveinkkel" – mondta el Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója. A nemzedékek tudását közvetítő tankönyvkiadó társadalmi felelősségvállalásának egyik fontos eleme, hogy országhatáron belül és kívül, kiadványainak segítségével népszerűsítse a magyar nyelvet és az olvasást, terjessze az egyetemes magyar kultúrát. A kiadó tavaly a moldvai csángómagyarok közösségét támogatta különböző kiadványokkal, idén pedig „Iskolák határok nélkül" címmel hirdetett pályázatot, melynek célja, hogy a hazai, illetve a határon túli diákok jobban megismerjék egymás életét, kultúráját.

Magyarország legnagyobb tankönyvkiadójaként az NTK kiemelt feladatának és egyben kötelességének tekinti a tudásszerzés lehetőségeinek támogatását, ezen belül az olvasás társadalmi népszerűsítését, valamint az olvasás tanításának elősegítését a határon túli magyar közösségek, a hátrányos helyzetű, a speciális nevelési igényű gyermekek között.

www.ntk.hu | www.facebook.com/NemzetiTankonyvkiado