A Magyar Szociális Fórum (MSZF) a nemzetgazdaság talpra állítására irányuló ígéretes kezdeményezésnek tartja az Új  Széchenyi Tervet. Vasárnap kiadott értékelésükben az MSZF szervezői azt írják, hogy a kormány sok-sok millió honfitársunkban ébresztett reményt az emberhez méltó megélhetés iránt azzal, hogy a foglalkoztatás növelésében jelölte meg legfontosabb célját. Most azonnal hozzá kell fogni több százezer munkahely megteremtéséhez, és mielőbb érzékelhetően enyhíteni kell a megélhetési válságot – hangsúlyozza a közlemény.

 

 A Magyar Szociális Fórum (MSZF) a nemzetgazdaság talpra állítására irányuló ígéretes kezdeményezésnek tartja az Új  Széchenyi Tervet. Vasárnap kiadott értékelésükben az MSZF szervezői azt írják, hogy a kormány sok-sok millió honfitársunkban ébresztett reményt az emberhez méltó megélhetés iránt azzal, hogy a foglalkoztatás növelésében jelölte meg legfontosabb célját. Most azonnal hozzá kell fogni több százezer munkahely megteremtéséhez, és mielőbb érzékelhetően enyhíteni kell a megélhetési válságot – hangsúlyozza a közlemény.

   Hétvégi koordinációs tanácskozásukon az MSZF szervezői úgy döntöttek, hogy augusztus 23-ra összehívják a Szociális Kerekasztal tanácskozását, hogy az Új Széchenyi Tervet szélesebb társadalmi körben is értékeljék. Eleget akarnak tenni a kormány kérésének, hogy hozzászólásokkal, javaslatokkal, elképzelésekkel hozzájáruljanak a közös tervezéshez. „Támogatni fogjuk mindazt, ami a tervben jó, és bírálni fogjuk, ami nem felel meg a dolgozó, alkotó társadalmi többség szükségleteinek. Ebben a szellemben várjuk a Kerekasztalhoz a szervezetek képviselőit. A kormányt is meghívjuk a kerekasztal mellé" – írják.

  A Széchenyi-tervvel kapcsolatos első reagálásukban az MSZF szervezői helyeslik, hogy a kormány munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre akarja átcsoportosítani az uniós forrásokat. Ezzel kapcsolatban üdvözlik, hogy a kabinet – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése révén – felülvizsgálta álláspontját, és akceptálta a Kerekasztal július 26-i sürgetését a tárgyalások folytatásáról a hitelezőkkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal. Teljes támogatásunkról biztosítjuk a kormányt abban, hogy továbbra is visszautasítsa, hogy a hiteleket újabb hazai megszorító intézkedések feltételéhez kössék. Tárgyalni arról kell, hogy az ország számára előnyös megállapodás szülessék, és a magyar nemzetgazdaság akár külföldi erőforrások bevonásával is növekedési pályára állhasson, látványosan csökkenhessen a munkanélküliség, és az alulfoglalkoztatottság, és törleszthessük a tartozást – áll az MSZF közleményében.

      A civil mozgalom szervezői kifogásolják, hogy a Széchenyi-terv megkerüli a lakhatási jog alkotmányba iktatásának kérdését. Bihari Mihály alkotmánybíróval egyetértésben azt akarják, hogy a lakhatás joga váljék alkotmányos alapjoggá, s a jognak a gyakorlatban is érvényt lehessen szerezni. Ehhez nélkülözhetetlennek ítélik, hogy a Széchenyi-tervben „indokoltnak tartott" 5-10 ezer bérlakás helyett legalább 20-25 ezer bérlakás épüljön a következő években.

      Az állami lakásépítési program azonnali beindítása szoros kölcsönhatásban áll a foglalkoztatás növelésével, hiszen megrendelésekhez juttatja a munkahely-teremtésben elsődleges szerepet játszó kis- és közepes vállalatokat. Ezért célszerű feloldani a Széchenyi-terv azon ellentmondását, hogy a foglalkoztatás növelésében alapvető szerepet játszó hazai vállalkozások érdeke a második helyre szorul a külföldi nagyvállalatok érdekeivel szemben, hiszen – a terv szerint – elsősorban „a külföldi tőke számára akarják anyagilag vonzóvá tenni a magyarországi beruházásokat".

      A Széchenyi-tervből nem tűnik ki, hogyan kívánja csökkenteni a kormány a forráskivonást Magyarországról. Hogyan kívánja teherbírásuknak és a társadalmi igazságosságnak megfelelően adóztatni a nagy pénzügyi csoportokat a rájuk két évre kirótt 200 milliárd forintos különadó után is. Nem esik szó a tervben arról, hogyan kívánják korlátozni a multinacionális tőke hazai kiváltságait, a közpénzből nekik nyújtott kedvezményeket, és ezzel pótlólagos forrásokat biztosítani a nemzeti fejlesztéshez – írják.

      Az MSZF szervezői szerint etikus magatartásról tehetne tanúbizonyságot a kormány azzal, ha nem csak elődjére, hanem magára nézve is kötelezőnek tartaná a korrupció elleni határozott fellépést, és a közpénzzel gazdálkodók következetes elszámoltatását. Javasolják, hogy a Széchenyi-tervben ezt is rögzítsék a civil kontrollal együtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük