Magyarország – A szélessávú kapcsolatban rejlő lehetőségek megragadása: az ígéret valósággá válik

A nagysebességű hálózatok mára az országok alapinfrastruktúrájának részévé, a tudásgazdaság alappilléreivé váltak. Hozzájárulnak a növekedéshez, illetve segíthetik a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást. A szélessávú hálózatok számos ország számára egyedülálló, költséghatékony lehetőséget kínálnak a versenyképesség javítására, illetve fizikai és földrajzi korlátaik leküzdésére.

A nagysebességű hálózatok mára az országok alapinfrastruktúrájának részévé, a tudásgazdaság alappilléreivé váltak. Hozzájárulnak a növekedéshez, illetve segíthetik a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást. A szélessávú hálózatok számos ország számára egyedülálló, költséghatékony lehetőséget kínálnak a versenyképesség javítására, illetve fizikai és földrajzi korlátaik leküzdésére.

A Világgazdasági Fórum és az INSEAD által közösen készített Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés (Global Information Technology Report – GITR) létrejöttét a Cisco Systems támogatta. A jelentés részét képezi a hálózatos gazdaságra való felkészültség mértékét jelző mutatószám, a Networked Readiness Index (NRI), amely lehetőséget ad annak megítélésére, hogy az egyes országok hogyan állnak az infokommunikációs technológia (ICT), és konkrétan a szélessáv nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

A hírekbe általában csak az NRI mutatók alapján készült ranglista jut el (Magyarország 134 ország közül a 41. helyet foglalja el), azonban az NRI mutatószám és annak időbeli alakulása ennél jóval nagyobb információtartalommal bír. Ahogy a mellékelt ábrából is látszik, Magyarország NRI mutatószáma a korábbi  években javult, ám az elmúlt két évben   csökkenni kezdett. Összességében az ország nagyjából megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest. Úgy tűnik, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget verseny-képességének javítására, illetve általánosságban az ICT-ben, konkrétan pedig a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.

Ahhoz, hogy képet adhassunk egy ország infokommunikációs fejlődéséről, az „ICT Map" (ICT térkép) legfrissebb kiadására és „Internet Stages" (Az internetes fejlettség lépcsői) című új elemzésünkre támaszkodunk. Ezt a két modellt a Cisco dolgozta ki annak érdekében, hogy jobban megérthessük az országok egymáshoz viszonyított helyzetét. E két modell kombinációjából (és a szélessáv elterjedtségének alakulásából) nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapításokat tehetünk, de az elemzéseket a jövőre néző stratégia meghatározásához is felhasználhatjuk.

Az internetes fejlettség lépcsői

Az internet elterjedtségének vizsgálatával képet kapunk arról, hogy az egyes országok hol tartanak a vállalkozások és a lakosság internethasználatának tekintetében, és a teljeskörű internethasználat felé vezető úton.

Az internetkapcsolat „ismerkedési" szintje.

Egy ország akkor tartozik ebbe a fejlettségi szintbe, ha a felhasználók (az internet terén tapasztalattal bíró emberek) aránya eléri a 15%-ot, de a háztartások legfeljebb egynegyede rendelkezik saját otthoni kapcsolattal. A jelentésben vizsgált összesen 157 országból 39 tartozik ide. Ezen a szinten – a mikrovállalkozásokat leszámítva – gyakorlatilag minden vállalkozás és a városi háztartások nagy része rendelkezik internetkapcsolattal. Az internettel való ismerkedés nagy elvárásokat teremt, a használat gyors terjedése mögött többnyire az online szolgáltatások és a jobb minőségű kapcsolat iránti kereslet áll.

Magyarország az „extenzív" használat kategóriájába tartozik.

Az „extenzív" szint olyan átmeneti kategória, amelyben a háztartások legalább negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó.  Magyarország esetében az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten. 

Az „intenzív" használati szint.

Az „intenzív" szinten a háztartások több mint fele (továbbá minden gazdasági szervezet és intézmény) szélessávú kapcsolattal rendelkezik. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada már használja az internetet. Például egyes magyar városok már ezen a szinten lehetnek. Az e-kereskedelmi, e-kormányzati szolgáltatások, B2B csoportmunka és a közösségi hálózatok elterjedtek, és a társadalmi szerkezet és a gazdaság szerves részévé váltak. 

ICT Map

A fentiekben meghatározott lépcsők segítenek tisztább képet kapni arról, hogy a hálózatok széleskörű elterjedéséhez milyen kritikus tömegre van szükség. Egy ország infokommunikációs fejlettségének megállapításához az átfogó képet adó „ICT Map"-et használjuk. Ez az ICT infrastruktúra, a gazdasági környezet (ökoszisztéma) és a technológia alkalmazása közötti kapcsolatrendszert tárja fel – az NRI adatai alapján. [1] 

• Infokommunikációs gazdasági környezet alatt többek között az ICT alkalmazásának jogi és szabályozói kereteit, illetve az általános üzleti környezetet értjük (például mennyire egyszerű vagy bonyolult a cégalapítás folyamata).

• Az ICT infrastruktúra és kapacitás a rendelkezésre álló eszközökre, például a hálózatokra és egyéb hardver infrastruktúrára utal, illetve azt vizsgálja, hogy milyen szaktudás áll rendelkezésre ezek üzemeltetésére.

Az ICT Development Map, azaz az ICT fejlettségi térkép összeállításához a 2008-2009-es NRI adatokat használtuk, ahol 127 országról, köztük Magyarországról rendelkezünk adatokkal. A két tengelyen az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet helyezkedik el.  

Magyarország pozíciója jól rávilágít annak az előnyeire, ha egy ország egyszerre fordítja figyelmét az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztésére, és ezzel segíti elő a technológia alkalmazását. Az infrastrukturális beruházások magukban is rendkívül fontosak, de sokkal nagyobb eredményt hoznak, ha kedvező gazdasági környezetben valósítják meg őket.

Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági környezetét a hozzá hasonló országokéval és a legjobb gyakorlattal, akkor látjuk, hogy komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében. Bár az ország nagyjából hasonló helyzetben van, mint társai, a legjobb ICT környezettel rendelkező országokhoz viszonyítva van lemaradása.[2]

Az infrastruktúra méretét tekintve Magyarország GDP-hez viszonyított IT-kiadásai a regionális társakéhoz képest magasabbak, ám messze elmaradnak az „ICT Best practice" (a legjobb gyakorlat szerint működő) országok szintjétől. A szélessáv elterjedését és alkalmazását támogató állami és magánberuházások hozzájárulhatnak az országnak a hálózatok használatából eredő versenyképességének javulásához – mivel Magyarországot már most is viszonylag magas szintű internethasználat (innen adódik az extenzív szintbeli besorolása) és stabil gazdasági környezet jellemzi.  

A gazdasági környezet és az infrastruktúra jelen elemzése általánosságban tekint az infokommunikációra (mint fontos alapra), ám a hangsúly a szélessáv alkalmazásán és használatán van. Az internetkapcsolat fő előnyeit szélessáv esetén lehet kihasználni, ezért érdemes a szélessávú kapcsolatok alakulását illetve azt vizsgálni, hogyan hatnak erre az ICT térképen elfoglalt pozíciók.

Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, sőt, még a hasonló jövedelemmel rendelkező országoknál is kedvezőbb az elterjedtségi mutató, ám jelentősen elmarad a hasonló lélekszámú ICT "Best Practice" országokétól. Ez egy pillanatnyi állapot, a kérdés természetesen az, hogy a különbség nő vagy csökken.

A 2005 és 2007 közötti időszakban az internethasználat világszinten jelentősen nőtt (ebből a szempontból itt inflexiós pont lehet). Az átlóban elhelyezkedő országokban (ahol a gazdasági környezet és az infrastruktúra fejlődése egyensúlyban van) mérték a legnagyobb növekedést a szélessávú penetráció terén.

A magyarországi szélessávú penetráció közel 9 százalékpontos növekedése (a 6%-ról 15%-ra emelkedő penetráció) ilyen szempontból nagyon biztató. Az ICT térképen kiemelkedő helyet elfoglaló országokhoz hasonló mértékű növekedéssel, amennyiben ez fenntartható, az ország további előnyökhöz juthat, ha a hálózatra, mint platformra tekintenek. A jelenlegi elterjedtség a technológia viszonylag korai alkalmazásának eredménye, erre építve és egy átfogó szélessávú stratégiát megvalósítva az ország sokat profitálhat a jelenlegi gazdasági válságból kivezető út során.

A szélessávú hálózatok tehát jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi befogadás erősítéséhez. Ezek kihasználásához létfontosságú az infokommunikációs gazdasági környezetben és/vagy az infrastruktúrában meglévő gyengeségek kijavítása. Az idei GITR jelentésben általunk javasolt keretrendszer a szűk keresztmetszetek értékelésére és a helyzet javítását segítő lépések meghatározására is lehetőséget teremt.

A keretrendszer középpontjában álló hat terület alkotja az általunk „Net Strategy"-nek nevezett stratégia fő alkotóelemeit. Ez a stratégia segíthet az országoknak, hogy egy-egy internethaszná-lati lépcsőt átugorva gyorsabban fejlődhessenek. Ezek között megtalálhatók a kedvező költség-haszon aránnyal és pozitív társadalmi hozadékokkal bíró infrastrukturális beruházások, alacsony pénzügyi ráfordítást igénylő intézményi reformok és politikai lépések.

Egy új korszak hajnalán vagyunk, mivel az internethasználat világszerte fontos küszöbértékeket ért és ér el, illetve a technológia kibővítette a kapcsolódási lehetőségek körét. A technológia és az innováció által meghatározott Web 2.0 korszak kezdete egybeesett a pénzügyi válsággal, amely a globális gazdasági szerkezet átalakulását fogja eredményezni. A szélessávú hálózatokban rejlő lehetőségeket megértő és a azokat megragadni képes stratégiát megvalósító országok előnyben lesznek. Nemcsak versenyképességüket fogják javítani, de a tudásgazdaság által megalapozott új növekedési pályára állíthatják országukat, amely jelentős és hosszú távú hatással lesz jólétükre.

A teljes tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. Copyright © 1992-2009 Cisco Systems, Inc. Minden jog fenntartva.

Jelen dokumentum nyilvános Cisco információkat tartalmaz.

[1]  Az NRI-ben szereplő adatok általában 2007-esek. Bár egyes országok esetében ennél frissebb adatok is elérhetők, az országok közötti összehasonlíthatóság érdekében az NRI adatokat használjuk. 

[2] Írásunkban három csoportot használtunk az összehasonlításhoz. A csoportok mindegyikében nyolc ország található. Regional peers (Régiós országok): Azerbajdzsán, Csehország, Kazahsztán, Lengyelország, Románia, Oroszország, Törökország és Ukrajna; Similar GDP countries (Hasonló GDP-vel rendelkező országok: Chile, Csehország, Mexikó, Omán, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Szlovákia és Tajvan, azaz hasonló nemzeti jövedelemmel rendelkező országok; és Best Practice countries (Legjobb gyakorlatnak minősíthető országok): Ausztria, Belgium, Csehország, Hong Kong, Hollandia, Portugália, Svédország és Svájc, azaz hasonló népességszámmal rendelkező országok, amelyek magas ICT-minősítéssel rendelkeznek.