Mai Europarlament:Átlátható repülõjegyárak, késõbbi posta libero
25 perc olvasásNe lehessen 1 forintért kínálni a repülõjegyeket, ha egyszer nem annyiba kerülnek – ez is szerepel a légi közlekedési szolgáltatásról szóló rendelettervezetben, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament. A képviselõk megfelelõ biztosítékokhoz kötnék a légitársaságok mûködési engedélyének megadását.
Ne lehessen 1 forintért kínálni a repülõjegyeket, ha egyszer nem annyiba kerülnek – ez is szerepel a légi közlekedési szolgáltatásról szóló rendelettervezetben, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament. A képviselõk megfelelõ biztosítékokhoz kötnék a légitársaságok mûködési engedélyének megadását.
Az Ar?nas Degutis (liberális, litván) által jegyzett, szerdán nagy többséggel elfogadott parlamenti jelentés a légi közlekedésre vonatkozó, 1992-es, ?harmadik liberalizációs csomag" felülvizsgálatával foglalkozik. Az Európai Bizottság javaslatának célja a piac hatékonyságának növelése, a légi közlekedés biztonságának fokozása és az utasok védelmének erõsítése. A rendelet foglalkozik például a légitársaságok mûködési engedélyével, a repülõgépek bérlésével, a közszolgáltatási kötelezettséggel és az árak átláthatóságával.
Csak 1 forint! – meg az adók, az illetékek és a díjak
A légi utasoknak joguk van ahhoz, hogy egyértelmû és teljes körû tájékoztatást kapjanak arról, összesen mennyit kell fizetniük a repülõjegyért – vélik a képviselõk. Az EP fellépne egyes légitársaságok azon gyakorlata ellen, hogy a meghirdetett árba nem számolnak bele több, az utas által mindenképpen kifizetendõ adót, díjat, egyebet.
A parlament ezért így módosítaná a rendeletet: ?a közvetlenül vagy közvetve az utazóközönségnek szóló, bármilyen formában, így akár az interneten közzétett légi viteldíjaknak az összes, a közzétételkor ismert alkalmazandó adót, kötelezõ illetéket, pótlékot és díjat tartalmazniuk kell". Ugyanakkor ?a légi viteldíjak nem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyek nem a légi fuvarozót terhelik".
A javaslat azt is kötelezõvé teszi a légi fuvarozók számára, ?hogy díjaikat az utas állampolgársága vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve az utazásszervezõ ügynökség közösségen belüli székhelyétõl függetlenül állapítsák meg".
Csak ha az utas kéri
Tilos lesz az is, hogy olyan extra szolgáltatásért számoljanak fel pótdíjat, amelyet az utas nem kért kifejezetten.
Eszerint ?a nem kötelezõ többletköltségeket bármilyen foglalási folyamat megkezdésekor világosan, átláthatóan és egyértelmûen közölni kell, és ezek elfogadását az utas beleegyezésétõl kell függõvé tenni. Az ilyen többletköltségek elfogadására irányuló hallgatólagos megállapodás semmisnek tekintendõ".
Biztonsági pótdíj
A jelentés kitér arra is, hogy ?ha a repülõtéri vagy fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségek szerepelnek a repülõjegy árában, azokat elkülönítve fel kell tüntetni a jegyen vagy más módon az utas tudomására kell hozni".
A képviselõk hozzáteszik: ?az adóknak és a biztonsághoz kapcsolódó költségeknek átláthatóaknak kell lenniük, és azokat kizárólag repülõtéri vagy fedélzeti biztonsághoz kapcsolódó költségek fedezésére lehet felhasználni, függetlenül attól, hogy a tagállam, a légi fuvarozó vagy más szervezet szedi be."
Mûködési engedély csak elegendõ tõkével
A mûködési engedély feltételeként minden légitársaságnak bizonyítania kell, hogy ?rendelkezik megfelelõ fedezettel a befizetett összegek visszatérítésének és az utasok hazatérésének biztosítására arra az esetre, ha nem tudná teljesíteni a lefoglalt utakat fizetésképtelenség vagy üzemben tartási engedélyének visszavonása miatt. Ehhez a képviselõk 100 ezer euró nettó tõke igazolását várnák el a cégektõl.
?Az illetékes engedélyezõ hatóság felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a mûködési engedélyt, amennyiben ésszerû oka van kételkedni abban, hogy a közösségi légi fuvarozó a tényleges és lehetséges kötelezettségeit 12 hónapos idõtartamra teljesíteni tudja" – így a szöveg.
Korlátozásmentes belsõ piac
Nem lehet a jövõben tagállamok közötti, kétoldalú megállapodásokkal korlátozni a közösségi légi fuvarozóknak az unión belüli légi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadságát. Harmadik országbeli légi fuvarozók viszont csak akkor kapnak forgalmi jogokat az unióban, ha a közösség és az adott harmadik ország arra megállapodást kötött – áll a jelentésben.
Jelentéstevõ: Ar?nas Degutis (ALDE, LT)
Jelentés: (A6-0178/2007) – A légi közlekedési szolgáltatások mûködtetésére vonatkozó közös szabályok (átdolgozás)
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a Közösségben a légi közlekedési szolgáltatások mûködtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás)
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0130
Ar?nas Degutis
Postai liberalizáció 2011-tõl, az új tagállamokban 2013-tól
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel késõbbi idõpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévõ állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi idõt kapnának a piacnyitásra. A plenáris ülés szerdán elfogadta a jogszabályt, amely Európa-szerte több millió postai dolgozót érint.
Az Európai Parlament szerdán, Strasbourgban 512 igen, 155 nem, 13 tartózkodó szavazattal elfogadta a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet.
A parlamenti jelentéstevõ, Markus Ferber (néppárti, német) a keddi plenáris vitában azt mondta, a postaszektorban ?kétszáz éven át monopóliumok mûködtek. A monopóliumok nem képesek megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a postai szolgáltatók szembesülnek. Ezeket a problémákat csak úgy tudjuk megoldani, ha tisztességes verseny érvényesül, amely figyelembe veszi a munkakörülményeket, és a dolgozók helyzetét".
Átalakuló postai szolgáltatások
Az új kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhetõen jelentõsen átalakult a postai szolgáltatások piaca Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint erõsen csökkent a magánszemélyek által küldött hagyományos levelek száma, így ma már a levelek 85 százaléka hivatalos, illetve üzleti küldemény. A postai szolgáltatások ugyanakkor még most is az EU GDP-jének 1 százalékát adják.
Az európai postai szolgáltatók évi 88 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak, és évente mintegy 135 millió küldeményt kezelnek.
Az elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévõ postai monopóliumoknak legkésõbb 2010. december 31-én meg kell szûnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) Az új tagállamok – így Magyarország is – további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszûnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására.
Elõzmények
Az Európai Unió egyik célkitûzése a kizárólagos jogok nélkül mûködõ, egységes belsõ piac megvalósítása. Ennek egyik eleme a nemzeti monopóliumok megszüntetése.
A postai szolgáltatásokról szóló irányelv (97/67/EC) 1997-ben a 350 grammnál nehezebb küldeményeknél már megnyitotta a piacot, egyben garantálta a polgároknak az egyetemes szolgáltatásokhoz való jogát (hozzáférés a postai szolgáltatásokhoz lakóhelytõl függetlenül, méltányos áron). A 2002-ben elfogadott módosítás 100 grammnál húzta meg a határt, és 2009-es piacnyitást írt elõ.
Az Európai Bizottság javaslata
Az Európai Bizottság 2006 végén terjesztette elõ a jogszabályt felülvizsgáló újabb javaslatát (COM(2006)0594). Az Európai Parlament most ezt az újabb módosítást tárgyalja együttdöntési eljárásban.
A bizottság a következõket tûzte ki célul:
- a postai szolgáltatások belsõ piacának megvalósítása, azaz a postai ágazaton belül a különleges jogok megszüntetése, ugyanakkor
- az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalú biztosítása megfizethetõ árakon, továbbá
- a postai szolgáltatások szabályozására vonatkozó alapelvek harmonizálása.
A bizottsági tervezet továbbra is azt javasolja, hogy a meglévõ irányelvben rögzített idõpont – 2009. január 1-je – legyen a piac teljes körû megnyitásának idõpontja, így ettõl az idõponttól fogva nem lennének kizárólagos, illetve különleges jogok az egyes vállalkozások számára.
Az egyetemes szolgáltatásokkal való megbízásra vonatkozó feltételeknek az objektivitás, átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség, az arányosság és a lehetõ legkisebb piactorzítás elvein kell alapulniuk.
A bizottsági javaslat szerint az egyetemes szolgáltatások díjait a költségekhez kell igazítani. Eszerint csak egyértelmûen meghatározott kivételek esetében lehetne eltérni attól az elvtõl, hogy a postai szolgáltatások díjainak a költségeken kell alapulniuk. A bizottság azt indítványozza, hogy a tagállamok egységes díjszabást csak olyan szolgáltatásoknál alkalmazzanak, amelyekre a darabonkénti díjszabás vonatkozik, azaz olyan szolgáltatásokra, amelyeket többnyire a fogyasztók és a kisvállalkozások használnak.
A liberalizáció indokai
Az EP által elfogadott szöveg szerint ?a megnövekedett verseny elõ fogja mozdítani a postai ágazat és az alternatív kommunikációs módszerek integrációját, és lehetõvé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minõsége javuljon".
A képviselõk szerint ?a további piacnyitás továbbra is különösen – levélküldeményeket küldõkként és fogadókként – a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz elõnyös, mivel minõségi javulást, több választási lehetõséget, a fogyasztók számára érzékelhetõ árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket jelent".
Az egyetemes postai szolgáltatás és a kompenzáció
A szöveg szerint ?az egyetemes szolgáltatás minden munkanap egy postaláda-ürítést és egy kézbesítést jelent minden egyes természetes vagy jogi személy otthonába, illetve székhelyére vagy telephelyére, távoli vagy gyéren lakott területeken is".
Amennyiben a piaci szereplõk nem lennének képesek üzleti alapon biztosítani az egyetemes szolgáltatásokat, a tagállamok (a szolgáltatók által és/vagy a szolgáltatási díjakból finanszírozott) kompenzációs alapokat állíthatnának fel a költségek fedezésére, vagy az állam közvetlenül kompenzálhatná a szolgáltatókat. Az alkalmazandó finanszírozási mechanizmusokról a tagállamok maguk dönthetnének.
A plenáris voksoláson elfogadott módosítás szerint ?minden tagállam garantálja, hogy az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a teljesen liberalizált postai piacon mindenkor biztosított legyen".
A képviselõk hozzátették: ?az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatások biztosításához szükséges közös költségek nem terhelhetik teljes egészében az egyetemes szolgáltatásokat; ugyanazokat a költségtényezõket kell alkalmazni mind az egyetemes, mind pedig a nem egyetemes szolgáltatásokra".
További módosítás, hogy ?az expressz és futárpostai szolgáltatások nem minõsülnek az egyetemes szolgáltatást helyettesíteni tudó szolgáltatásoknak".
A vidéki postai hálózat
?A vidéki postai hálózat, egyebek között a hegyvidéki és szigeti régiókban, lényeges szerepet játszik a vállalkozások nemzeti/globális gazdaságba történõ integrációjában, illetve a kohézió fenntartásában társadalmi és foglalkoztatási szempontból. Emellett a vidéki postahivatalok a hegyvidéki és szigeti régiókban lényeges, mindenki számára hozzáférhetõ infrastrukturális hálózatot biztosíthatnak az új távközlési technológiák tekintetében" – áll a szövegben. A jelentés szerint ?az elektronikus kereskedelem különösen a távoli és alacsony népsûrûségû térségekben kínál új lehetõségeket a gazdasági életben való részvételre, aminek fontos elõfeltétele a jó színvonalú postai szolgáltatások biztosítása".
A képviselõk kiemelték: ?a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférési pontok sûrûsége ne csökkenjen a vidéki és távoli térségekben".
A megszavazott szöveg szerint ?a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elegendõ hozzáférési és kapcsolattartási pont jöjjön létre a vidéki és ritkán lakott területeken élõ felhasználók igényeinek figyelembevételére. A tagállamoknak meg kell határozniuk e területekre vonatkozóan a hozzáférési és kapcsolattartási pontok minimális számát az egyetemes szolgáltatás garantálása érdekében."
A piacnyitás határideje: 2010, illetve 2012 utolsó napja
A képviselõk úgy vélték, ?figyelembe véve a tagállamokban kialakult helyzetet, végsõ határidõként a 2010-es év végét célszerû megjelölni a kizárólagos jogok megszüntetésére a postai ágazatban". A jelentés hozzáteszi: ?a postai reformfolyamatokhoz késõi idõpontban csatlakozó vagy különösen kedvezõtlen topográfiai adottságokkal rendelkezõ tagállamok számára … célszerû a bizottság tájékoztatása mellett egy további kétéves átmeneti idõszakot biztosítani a meglévõ és különleges jogosultságok eltörlésére".
A plenáris ülés által elfogadott módosítás szerint eszerint nem 2010 végéig, hanem 2012. december 31-ig tarthatják meg tehát a monopol szolgáltatókat a következõk:
- azon tagállamok, amelyek a 2002/39/EK irányelv hatálybalépése után csatlakoztak az EU-hoz (így például Magyarország)
- amelyek alacsony lakosságszámmal vagy
- kis földrajzi területtel rendelkeznek vagy
- amelyeknek topográfiai helyzete különösen hátrányos – fõleg a sok szigettel rendelkezõ államok
A képviselõk a piacukat teljes mértékben megnyitott vagy hamarosan megnyitó tagállamok számára (Svédország, Németország, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia) – korlátozott idõtartamra és a szolgáltatások adott körére vonatkozóan – engedélyeznék, hogy ?egy másik tagállamban mûködõ monopóliumtól megtagadják az engedélyt a saját területükön való mûködésre".
Vakok és gyengénlátók
A jelentés kitér arra, hogy ?tekintettel a postai szolgáltatások jelentõségére a vakok és gyengénlátók életében, célszerû megerõsíteni, hogy a tagállamokban a vakok és csökkent látóképességû személyek számára bevezetett ingyenes szolgáltatások biztosítását a versenyképes és liberalizált piacon kötelezõvé kell tenni".
Barsiné: a türelmi idõ alatt valóban készüljenek fel a posták
A jelentés keddi vitájában Barsiné Pataky Etelka (néppárti) azt mondta, ?az európai piacok teljes megnyitása fontos lépés az európai közös piacon még meglévõ akadályok felszámolására". A képviselõnõ hozzátette, a parlament politikai megállapodása lehetõvé teszi, hogy 2012 végére minden ma még monopolhelyzetet élvezõ postai szolgáltató felkészüljön a versenyre".
Barsiné szerint a versenyképesség eléréséhez szükséges, hogy a jelenleg érvényes irányelv által biztosított ?bevételi források a derogációs idõszak végéig az érintett társaságok, posták rendelkezésére álljanak".
?Elvárjuk, hogy ezt a derogációs idõszakot a posták arra használják, hogy valóban képesek legyenek állni a versenyt olyan módon, hogy ez ne a kistérségek rovására menjen" – tette hozzá. Barsiné úgy vélte, ?a parlamenti megállapodás megadja a lehetõséget arra, hogy a kötelezõ egyetemes szolgáltatásokat biztosabb finanszírozási alapra fektessük".
Gurmai: egységes foglalkoztatási és minõségi feltételeket
Gurmai Zita (szocialista) felszólalásában azt mondta, ?óriásiak a különbségek az egyes tagállamok teljes liberalizációra való felkészültsége között, különösen veszélyeztetettek az új EU tagországok egyetemes postai szolgáltatói és a szektorban foglalkoztatottak". A képviselõnõ a nagy-britanniai és németországi példákat idézve hozzátette: ?a gyors liberalizáció jelentõs üzleti veszteséget okozhat az állami szolgáltatóknak …, és számos munkahely is veszélybe kerülhet".
Gurmai azt mondta, ?nem véletlen, hogy az EP bizottságainak többsége nem tartja elfogadhatónak a 2009-es teljes piacnyitási dátumot, hanem késõbbi dátumot javasol". A politikus szerint elengedhetetlen, hogy valamennyi tagország rendelkezzen a felkészüléshez elegendõ idõvel, és pontos menetrenddel.
A képviselõnõ úgy vélte, ?a szabad verseny biztosítása miatt nagyon fontos, hogy a valamennyi postai szolgáltatóra egységes foglalkoztatási feltételeket írjanak elõ, amelyek garantálják, hogy az újonnan piacra lépõ szolgáltatókra egységes szolgáltatásminõségi kritériumok és foglalkoztatási feltételek vonatkozzanak".
Jelentéstevõ: Markus Ferber (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0246/2007) – A közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának megvalósítása
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának teljes megvalósítása tekintetében történõ módosításáról
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Jogalkotási figyelõ
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0196
Markus Ferber
EU-reformkonferencia elõtt: dicséret és kritika az EP-tõl
Az unió intézményrendszerének megreformálására összehívott kormányközi konferenciára készülve fogalmazta meg véleményét az EP. A képviselõk általánosságban üdvözlik a reformterveket, nem értenek egyet viszont az uniós szimbólumok elhagyásával és azzal, hogy egyes tagállamok kimaradhatnak az alapjogi chartából. Az EP új alapszerzõdést akar a 2009-es európai választás elõtt.
?Az Európai Tanács megállapodott, hogy kormányközi konferenciát hív össze, amelynek célja, hogy az alkotmányszerzõdésbe foglalt újításokat a hatályban lévõ szerzõdések módosításaivá alakítsa" – emlékeztet a szerdán, 526 igen, 138 nem, 26 tartózkodó szavazattal megszavazott parlamenti jelentés.
A képviselõk szerint ?ez a mandátum igen pontos, és lehetõvé teszi, hogy a konferencia gyorsan megállapodásra jusson a néhány, az alkotmányszerzõdésben található újítás módosítását illetõen, anélkül, hogy azok annak lényegét veszélyeztetnék".
Szimbólumok és kimaradás
A parlament azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, ?hogy a mandátum együtt jár néhány, a 2004-es kormányközi konferencián elfogadott lényeges elem, így az alkotmányszerzõdés koncepciója, az unió szimbólumai, az unió jogi aktusainak átfogó elnevezése, az uniós jog elsõbbségének egyértelmû kimondása és az EU-t Európa polgárainak és államainak uniójaként meghatározó definíció elvesztésével, illetve más elemek bevezetésének hosszas késedelmével".
A képviselõk hozzáteszik: ?a mandátum nem néz szembe megfelelõen azokkal az új kihívásokkal, amelyekkel az unió szembesült az alkotmányszerzõdés aláírása óta eltelt idõben".
A parlament ?sajnálatát fejezi ki amiatt, ahogy a mandátum megenged bizonyos változtatásokat az alkotmányszerzõdéshez képest, ami az unióval szembeni bizalmatlanság látszatát keltik, és rossz jelzéseket ad a közvélemény felé".
Marad az alkotmány lényege
A jelentés üdvözli, hogy a mandátum ?megõrzi az alkotmányszerzõdés lényegének jelentõs részét, azaz az unió jogi személyiségét és a pilléres szerkezet eltörlését, a minõsített többségi szavazás kiterjesztését a tanácsi szavazásokon és a Tanács és a parlament együttdöntési eljárásában, a részvételi demokrácia elemeit, az alapjogi charta jogilag kötelezõ erejét, az unió külsõ tevékenységei koherenciájának megerõsítését, valamint a kiegyensúlyozott intézményi csomagot".
A képviselõk szerint, ha egy vagy több tagállam kivonná magát az alapjogi charta részesei közül, ?az drámai visszalépést jelentene és súlyosan csorbítaná az EU legbensõbb azonosságtudatát".
A 2009-es választások elõtt legyen új szerzõdés
Az EP ?felkéri a kormányközi konferenciát, hogy munkáját még 2007 vége elõtt fejezze be, azért, hogy az új szerzõdés már jóval a 2009-es európai parlamenti választások elõtt hatályba léphessen".
A képviselõk ?örömmel fogadják, hogy az Európai Tanács megállapodott a parlamentnek a kormányközi konferencia minden szintjén történõ részvétele módjának megerõsítésében".
Az EP ?felszólítja a kormányközi konferenciát, hogy az átláthatóság kedvéért tegye közzé a munkájának eredményét a szerzõdések egységes szerkezetbe foglalt tervezete formájában".
Az EP használná a himnuszt és a zászlót
A képviselõk tanulmányozni fogják az Európai Parlament ?eljárási szabályzata módosításának lehetõségét annak érdekében, hogy az európai alkotmányban szereplõ uniós zászló és himnusz hivatalos jelleget kapjon tevékenységeiben és épületeiben".
Strasbourgról nem dönt a konferencia
Az EP a plenáris szavazáson 280-370-33 arányban elutasította azt a módosító indítványt, amely a kormányközi konferencia hatáskörének kiterjesztését kérte volna arra, hogy az dönthessen ?az Európai Parlament székhelyének Strasbourgból Brüsszelbe és az Európai Tanács (a csúcstalálkozók) Brüsszelbõl Strasbourgba történõ áthelyezésérõl.
Jelentéstevõ: Jo Leinen (PES, DE)
Jelentés: (A6-0279/2007)- a kormányközi konferencia összehívásáról: az Európai Parlament véleménye (EU-Szerzõdés 48. cikke)
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. július 11., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5497232
Jo Leinen
http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=4262&language=hu
Bemutatkozott a portugál elnökség: José Sócrates Strasbourgban
Szerda reggel az Európai Parlamentben tartott beszédet az EU soros elnöki tisztét betöltõ Portugália miniszterelnöke, José Sócrates.
A portugál kormányfõ beszéde után José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint az EP-frakciók vezérszónokai szólaltak fel.
Portugália 2007 második félévében adja a Tanács soros elnökségét.
A vitáról itt olvasható részletes sajtóközlemény (egyelõre angolul):
A portugál elnökség honlapja
Pöttering: az EP a bolgár ápolónõk líbiai elítélése ellen
Az Európai Parlament szerdai szavazásai elõtt a házelnök, Hans-Gert Pöttering elítélte a líbiai Legfelsõbb Bíróság döntését, amely megerõsítette a gyerekek AIDS-szel történt megfertõzésével vádolt bolgár ápolónõk és a nemrégiben bolgár állampolgárságot kapott palesztin orvos halálos ítéletét.
Az Európai Parlament elnöke azt mondta, ?nagy megrázkódtatás mindannyiunk számára" a líbiai Legfelsõbb Bíróság döntése.
Hans-Gert Pöttering felidézte, találkozott a bolgár ápolónõk családtagjaival, akiknek akkor és most is kifejezte az egész Európai Parlament szolidaritását. A házelnök azt mondta, ?a remény üzenetét" küldi a családtagoknak, akiknek tudniuk kell, a mostani nem a végsõ döntés. Ezt ugyanis a líbiai Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanács hozza meg.
Pöttering a parlament nevében reményét fejezte ki, hogy ez a testület felülbírálja a mai döntést. A házelnök emlékeztetett, az EP elítéli a halálbüntetést, amely összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal.
Korábbi sajtóközlemény:
Az EP elítéli Líbiát a bolgár ápolónõk halálos ítélete miatt
Jogbiztonságot akar az EP az alternatív foglalkoztatási formáknál
Foglalkoztatási formától függetlenül minden munkavállalót számára garantálják a jogbiztonságot – olvasható a munkajog korszerûsítésérõl szóló EP-jelentésben. A képviselõk szerint az alternatív foglalkoztatási formák hozzásegíthetik Európát a globális piacon való helytálláshoz. Az EP a munkaerõpiaci ?önmenedzselést" is taníttatná az iskolákban.
?A nem hagyományos szerzõdések és a hagyományos rugalmas szerzõdések új formái (például a részmunkaidõre vonatkozó szerzõdések, határozott idõre szóló szerzõdések, munkaközvetítõk útján kötött ideiglenes szerzõdések, ismétlõdõ szabadúszó-szerzõdések és projektszerzõdések), amelyek közül több nem biztos jellegû, egyre gyakoribbak az európai munkaerõpiacon" – kezdõdik a Jacek Protasiewicz (néppárti, lengyel) által jegyzett, az EP által szerdán 479-61-54 arányban elfogadott jelentés helyzetértékelése.
A szöveg az új foglalkoztatási formákat olyan eszközöknek tekinti, amelyek nem csak segítenek az európai vállalatoknak a globális piacokon történõ sikeresebb helytállásban, hanem a munkavállalók egyéni igényeihez is sikeresebben tudnak alkalmazkodni.
?Az állandó, teljes munkaidõs szerzõdés a munkakapcsolat általános formája, és mint ilyet, azt referenciának kell tekinteni" – így a jelentés. A képviselõk azonban úgy vélik, az újabb fajta foglalkoztatási formákban dolgozók jogai is védelemre szorulnak. A képviselõknek meggyõzõdése, hogy a foglalkoztatás minden formájának az alapvetõ jogok minimumán kell alapulnia. Ide tartozik a megkülönböztetés-mentesség, a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint a munkaidejének, pihenõidejének védelme, az egyesülés, a képviselet joga, a kollektív tárgyaláshoz és a kollektív fellépéshez fûzõdõ jog, továbbá a képzéshez való hozzáférés.
Újságírók kényszerhelyzetben
A jelentés elítéli, hogy egyes esetekben az alternatív foglalkoztatási formákat a munkaadók kényszerítik a munkavállalókra. Ez a jelenség gyakori – vélik a képviselõk – a többi között a sajtó munkatársai esetében.
A képviselõk arra kérik a kormányokat, a megfelelõ jogi környezet megalkotásával járuljanak hozzá az önként vállalt, alternatív, rugalmas foglalkoztatási formák elterjedéséhez. Érvelésük szerint a munkaerõpiacon meglévõ esélyegyenlõtlenségek hosszú távon költségesek, emellett az új, rugalmas foglalkoztatási formák lehetõséget teremthetnek a nõknek is, hogy minél nagyobb számban lehessenek jelen a munkaerõpiacon.
A képviselõk szerint elõ kell segíteni, hogy a munkavállalók ismerjék jogaikat, ebben pedig a szociális partnereknek is szerepet kell játszaniuk. A munkavállalók jogi védelmének – vélik a képviselõk – akkor van igazán értelme, ha ez többé-kevésbé egységes az unióban. Mindazonáltal az egyes országokban meglévõ, történelmileg kialakult eltérõ gyakorlatokban a képviselõk nem látnak kivetni valót.
Új tantárgy: önmenedzselés?
A képviselõk az iskolai tananyagba beépítenék a munkaerõ-piaci ?önmenedzselést" is. Támogatnák továbbá az idõsek visszatérését a munkaerõpiacra, megerõsítenék a szülõi szabadsághoz fûzõdõ jogokat és a gyermekgondozási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
A tagállamoktól azt várják a képviselõk, oldják fel az egymás munkavállalói elõtt tornyosuló, a nemzetközi munkaerõpiacra lépést korlátozó rendelkezéseket, mert ez is erõsítené Európa versenyképességét.
Jelentéstevõ: Jacek Protasiewicz (EPP-ED, EL)
Jelentés: (A6-0247/2007) – A munkajog korszerûsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival
A munkajog korszerûsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2023
Jacek Protasiewicz
Kiküldött munkavállalók: pontosabb iránymutatást vár a bizottságtól az EP
A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történõ kiküldetése szabályozásának finomhangolásáról fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament szerdán. A képviselõk szerint közérdek a kiküldött dolgozók védelem és jogi helyzetének egyértelmûsítése.
A parlamenti állásfoglalás szerint a területet szabályozó irányelv (96/71/EK) ?teljes körû és következetes végrehajtása problémásnak bizonyult, mivel a tagállamok azt nem ültették át megfelelõen, és illetékes hatóságaik nem mûködtek együtt egymással". Márpedig – így az állásfoglalás – a kiküldetésben lévõ munkavállalók jogbiztonsága közérdek.
A képviselõk meggyõzõdése, hogy az irányelv a legjobb eszköz a ?szolgáltatásnyújtás szabadsága és a munkavállalók védelme közötti megfelelõ egyensúly" fenntartására. Mivel itt elsõsorban nemzetközi kiküldetésekrõl van szó, az állásfoglalás arra kéri az Európai Bizottságot, a kiküldetésekkel kapcsolatos intézkedések elfogadása során tartsa tiszteletben az egyes tagállamokban meglévõ különféle gyakorlatokat. Például azt, hogy egyes tagállamok elõírják egy jogképességgel rendelkezõ meghatalmazott elérhetõségét a fogadó országban.
A képviselõk szerint, az Európai Bizottságnak pontosabb iránymutatásokat kellene kiadnia a kiküldetésben lévõ munkavállalók védelmének ellenõrzésérõl.
A képviselõk arra kérik a bizottságot, ?dolgozzon ki megfelelõ iránymutatásokat a társaságok és a tagállamok számára, hogy azok jobban megértsék, mit tehetnek meg az irányelv és a vonatkozó esetjog alapján".
Az állásfoglalás ?támogatja a bizottság következtetését, miszerint a fogadó tagállamnak elõzetes nyilatkozatot kellene megkövetelnie a szolgáltatásnyújtótól, hogy ellenõrizni tudja, az megfelel-e a foglalkoztatási feltételeknek".
Elfogadta az EP saját jövõ évi munkarendjét
Szerdán szavazott a parlament az EP 2008-as naptáráról.
Az EP döntött arról, mikor tartsa jövõre a plenáris üléseit. Az Európai Parlament egy évben 12 alkalommal négynapos plenáris ülést tart Strasbourgban, ezt 6 kétnapos, brüsszeli ülés egészíti ki. A képviselõk elvetették azt a korábbi javaslatot, amely szerint az aktuális ügyek plenáris megvitatására külön napokat jelöltek volna ki.
A jövõ évi EP-munkarend megtalálható a parlament honlapján:
http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20070710MLT09088/media_20070710MLT09088.pdf
Perger István / EU Parlament Sajtószolgálat
