Maradj Talpon – beszámoló az OBME és MOOT fórumról

MARADJ TALPON –  hogyan őrizzük meg testi és mentális egészségünket a valós és virtuális világban

Balatonalmádiban, a Magyar Osteoarthrológiai és Osteoporosis Társaság (MOOT) és az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) közös szervezésében megtartott Osteoporosis Civil Fórum, 2024. május 23 án, arra próbált, megoldást találni, hogyan őrizzük meg testi és lelki egészségünket a valós és virtuális világban

Mikor egészségről vagy betegségekről, egészségünk megőrzéséről beszélünk, elkerülhetetlen, hogy a betegségekkel gyakran együtt járó fájdalom, a fájdalom megszüntetése szóba ne kerüljön.

Az időskorkori krónikus fájdalomról, a fájdalom okairól, az akut és a krónikus fájdalom közötti különbségről, a krónikus fájdalom terápiájáról dr. Budai Erika a Magyarországi Fájdalom Társaság elnöke beszélt.

Az akut fájdalom szervezetünk önvédelmi reakciója – mely azt jelzi, hogy figyelnünk kell a bennünket érő káros hatásra, hatásokra – gyors vészreakciónak fogható fel.

Krónikus fájdalom esetén, amikor agyunk a fájdalomemléket megőrzi, képtelen azt elengedni, lényegében véve egy tanulási folyamatról van szó. Bizonyos ingerek fájdalom érzetet, kellemetlen érzelmi élményt váltanak ki; az élmény, érzet tehát az agyban alakul ki. Itt nincs védekező funkció. A krónikus fájdalom rendkívül bonyolult összetett sokdimenziós jelenség, megélésének testi, lelki közösségi, szociális vallási és spirituális aspektusai vannak. Önálló betegség, önálló BNO kódja van.

A krónikus fájdalom félmilliárd embert, a populáció 20 % -át érinti a világon; 75-80 éves kortól minden második ember szenved krónikus fájdalomtól. Érdekes módon Ausztráliában a populáció csak 13 % át érinti. Hogy miért ilyen alacsony az előfordulás Ausztráliában? Fájdalomtudatosan él a társadalom, már 30 éve megelőző programokat vezettek be, és 25 éve, hogy a gyermekeket iskolás korban kezdik oktatni arra, hogyan kell együtt élni a fájdalommal.

A krónikus fájdalom egészségügyet érintő költségei igen magasak; az USA-ban 2016 ban ez a költség messze meghaladta a kardiovaszkuláris, baleseti, endokrinológiai és emésztőszervrendszeri betegségek ellátására fordított összegeket.

Szó volt arról az előadásban, mi váltja ki a krónikus fájdalmat és arról is, hogy mit okozhat a krónikus fájdalom? Sok esetben ezek a betegek nem kapnak kezelést, vagy nem részesülnek megfelelő kezelésben. A kezeléssel teljes fájdalommentesség azonban nem minden esetben érhető el; a fájdalom 30 % -os csökkenése már nagy eredménynek számít.

Budai Erika után dr. Kapócs Gábor, a Családközpontú Lelki Egészség Centrum munkatársa, a Lege Artis Medicinae főszerkesztője tartott előadást” Egészséges öregedés – Álom, vagy valóság – Az emberi agy egészségéről és öregedéséről egy neurológus és pszichiáter nézőpontjából” címmel.

Ahhoz, hogy az egészséges öregedésről tudjunk beszélni, az egészség fogalmát kell először is körüljárni. Az egészség meghatározása a 70–80 as években változott. Míg korábban az egészség alatt a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotát, a betegség vagy fogyatékosság hiányát értettük; az egészség-teher főleg az akut esetek, a fertőző betegségek leküzdését jelentette, ma a krónikus betegségekkel való együttélés kérdései állnak a középpontban, arra való törekvés, hogyan tudnak a krónikus betegségben szenvedők jóllétben élni.

Az egészséges öregedés maga pedig annyit jelenti, hogyan éljünk minél hosszabban úgy, hogy közben testileg és szellemileg, mentálisan és lelkileg is egészségesek maradjunk, jóllétben éljünk annak érdekében, hogy megvalósítsuk önmagunkat, alkotó életet élhessünk és minél tovább aktív részesei legyünk a számunkra fontos közösségek tevékenységében.

Kapócs Gábor Aaron Antonovsky, egészség-szociológus nevét említette, akinek nevéhez a „szalutogenezis” fogalom – egészség modell – kapcsolódik (a szó jelentése: salus – lat. egészség, genezis – gör. eredet). A szalutogenezis az egészség forrását keresi a betegségek okai helyett. Azt vizsgálja, hogy egészségünket milyen erőforrások segítségével tudjuk megteremteni, megőrizni, mitől vagyunk, vagy maradunk egészségesek; keresi annak okát, hogyan lehetséges az, hogy hasonló életkörülmények, kockázati tényezők között élő és hasonló traumákat elszenvedő emberek közül egyesek megbetegszenek, mások pedig egészségesek maradnak.

A „szalutogenezis modell” lényegét a belső harmónia megtapasztalása közben tudjuk igazán megérteni. Ehhez bizonyos fogalmak, többek között a koherencia, homeosztázis, allosztázis, stesszorok ismerete, értelmezése szükséges.

• A szervezet, folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez – ezt nevezzük allosztázisnak; állandó dinamikus egyensúlyban van és így, amíg tudja, fenntartja az állandóságot, az egészséges működését. Ezt a harmonikus belső állapotot homeosztázisnak nevezzük, a hatásokat pedig, amelyek időről-időre megbillentik ezt, a stresszor fogalommal írhatjuk le.
• Ha túl nagy az allosztatikus terhelés, egy ideig történő alkalmazkodás után károsodás, betegségek lépnek fel. A fokozódó allosztatikus terhelés fontos szerepet játszik az idősödés folyamatában is, többek között a telomerek megrövidülése következik be, egyre több stresszor hatás érvényesül, romlik az alkalmazkodó képesség.

Szó esett még demenciákról, az intellektus globális hanyatlásáról, a s ezen belül az Alzheimer betegségről.

Néhány érdekes szám: globális szinten 7 másodpercenként lesz valaki Alzheimer beteg és 3 másodpercenként indul el egy agyi folyamat, ami Alzheimer betegség kialakulásához vezethet. Annak valószínűsége, hogy valakinél Alzheimer betegség lépjen fel 30 %.

Alacsony és közepesen fejlett országokban magasabb az Alzheimer betegségben szenvedők száma, mint a magasabb nemzeti jövedelmű országokban és ez a szám még előrejelzések szerint nőni is fog. Fejlett országokban ez a szám csökkenő tendenciát mutat. Magasabb iskolázottság kitolja az Alzheimer betegség időpontjának jelentkezését.

Szó volt a demencia rizikófaktorairól; kiemelném a nagyotthallást, mint igen fontos rizikófaktort; nagyon fontos idejekorán nagyotthalló készülékek beszerzése, alkalmazása.

Arról, hogy mit tehetünk, hogy a kognitív károsodás mértékét csökkentésük és az idősödést késleltessük, a délutáni beszélgetés során volt szó; a délelőtti előadókon kívül háziorvos dr. Juhász Kata háziorvos, dr. Boros Szilvia sportorvos, dr. Bényi Mária népegészségügyi szakértő rézéről hangzottak el elemzések, javaslatok. Kiemelt hangsúlyt kapott az időskori esendőség (fraility) és az esések megelőzése is.

A beszélgetésben a hallgatóság igen aktívan részt vett; számos kérdés vetődött fel részükről is.