A digitális világ szerzői jogi terrorja átterjedt a mindennapi életbe is!A digitális világ szerzői jogi terrorja átterjedt a mindennapi életbe is!

Az MSZP örömmel ünnepli, hogy az EP – engedve az amerikai nyomásnak – a védelmi időt 20 évvel megnövelte az előadói jogkra vonatkozóan is. A jelenlegi jogszabályrendszerekből lassan körvonalazódi a szerzői jogi fasizmus képe, mely a közkincset, az egyetemes kultúra kincseit nem a cenzúra, hanem a szerzői jog eszközeivel zárja el az emberek elől.

 A digitális világ szerzői jogi terrorja átterjedt a mindennapi életbe is!A digitális világ szerzői jogi terrorja átterjedt a mindennapi életbe is!

Az MSZP örömmel ünnepli, hogy az EP – engedve az amerikai nyomásnak – a védelmi időt 20 évvel megnövelte az előadói jogkra vonatkozóan is. A jelenlegi jogszabályrendszerekből lassan körvonalazódi a szerzői jogi fasizmus képe, mely a közkincset, az egyetemes kultúra kincseit nem a cenzúra, hanem a szerzői jog eszközeivel zárja el az emberek elől.

A technológia az indirekt cenzúrára a második világháború után a Nürnbergi Per idején alakult ki. Akkor ugyanis a III. Birodalom alkotásainak szerzői joga -azok közvetlen ideológiai tartalmától függetlenül -bírósági döntéssel a Bajor Állam, illetve alapítványok birtokába került. A döntés célja az volt, hogy ezek természetesen senkinek ne adjanak jogot a megjelentetésre, így gyakorolva a jognak álcázott cenzúrát.

A dologra felfigyeltekaz amerikai filemesek, és amikor már könnyű lett előbb a filmek és később a zeneművek másolása, anyagi érdekeikre hivatkozva szinte pontosan hasonló gyakorlatot folytathattak, mely törvényesítésének, joggá konvertálásának folyamat most ezzel a döntéssel zárult le. Talán az idősebb generáció emlékszik ara, hogy Magyarország nagyon későn tudta csak jogtisztán vetíteni Charlie Chaplin filmjeit, mert az az alapítvány amelyekre a filmek jogtulajdonosai a jogokat ruházták  az európai vesztes országok számára először egyáltalán nem, majd később csak minden második generációnak engedélyezték, hogy az egyes Chaplin filmeket láthassa.

Az magyar EP delegáció természetesen ezt teljesen másként látja és hatalmas sikerként ünnepli, de ugyanakkor az eredeti amerikai súgásnak megfelelően tovább lobbyzik a tervezett 95 éves védelmi idő eléréséért. Ugyanakkor nem viszik észre, hogy ez semmivel sem rosszabb, semmivel sem másabb, – nem szólva a filmek és más alkotások közkincsből való kikapcsolásán azaz a programozott feledésen kívül – mint a jog eszközeivel történő könyvégetés, vagy egy modern inkvizicionlis cenzúra. Főként anyagi alapokra helyezve némi ideológiai beütéssel.

Az MSZP az eset kapcsán az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: A védelmi idő 20 évvel történt meghosszabbítása a kreatív iparágak hozzájárulását növeli az EU gazdasági növekedéséhez, javítja több tízezer európai előadóművész szociális biztonságát is, de még mindig elmarad a Bizottság által javasolt és a szakma képviselői számára is méltányosnak tartott 95 évtől – mondta Herczog Edit szocialista EP képviselő, miután az Európai Parlament csütörtökön döntött az előadói jogokra vonatkozó védelmi idő jelenlegi 50-ről 70 évre történő meghosszabbításáról.

A szerzőket életük végéig – illetve örököseiket a halálukat követően 70 évig – megilletik a műveikhez kötődő vagyoni jogok, majd műveik közkinccsé válnak. Az előadókat eddig nem illették meg hasonló kiterjedésű jogok. A döntés értelmében a felvételtől számítva eltelt eddigi 50 helyett 70 évig minősülnek majd jogvédettnek, így termelnek jogdíjat a lemezeladás és nyilvános lejátszás után az azokon szereplő előadóművészeknek a zenei hangfelvételek.

A hosszabb védettségi időt elsősorban a megnőtt európai átlagéletkor, illetve az indokolta, hogy a zenészek nem élvezhették a fiatalon elért sikerek gyümölcsét, éppen időskorukra estek el fontos jövedelemforrásuktól. A döntés segít elkerülni azt a visszás helyzetet, hogy például a 25 éves korára már számos felvételt készített és több díjat kapott Kocsis Zoltán 2020-tól nem részesülne jogdíjakban a 70-es évek elején rögzített felvételei után. Ugyancsak komoly veszély fenyegette a 60-as évek nagy magyar könnyűzenei generációjának tagjait: 1-2 éven belül lejárna Korda György és Koncz Zsuzsa 1960-ban készült több hangfelvételének védelmi ideje, de az első Bergendy, Metro, Illés és Omega felvételek védettsége is a végéhez közeledik. Több európai ország neves művészei juttatták el nyilatkozataikat az EP-képviselőkhöz, így Magyarországról a NOX levelét is megkapták a döntést előkészítő bizottság tagjai. A zenekar hangsúlyozta, hogy a védelmi idő meghosszabbítása nemcsak abban segít, hogy örököseik élvezhessék a művészek kemény munkájának gyümölcsét, de a magyar kulturális hagyományok átörökítésében is fontos szerepe lehet.

(MSZP+ szerkesztőségi információ)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük