2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Megkezdődött a közbeszerzési törvény módosításának vitája

6 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/41198"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/ogyk.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="39" /></a></span>A közbeszerzési törvény módosításának parlamenti expozéjával megkezdődött a javaslatcsomag vitája. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára az expozéban kiemelte, a közbeszerzési törvény módosításával a kormány célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse az eljárásokat és gátat szabjon a mindent behálózó korrupciónak.</p><p>

ogyk.thumbnailA közbeszerzési törvény módosításának parlamenti expozéjával megkezdődött a javaslatcsomag vitája. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára az expozéban kiemelte, a közbeszerzési törvény módosításával a kormány célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse az eljárásokat és gátat szabjon a mindent behálózó korrupciónak.

ogyk.thumbnailA közbeszerzési törvény módosításának parlamenti expozéjával megkezdődött a javaslatcsomag vitája. Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára az expozéban kiemelte, a közbeszerzési törvény módosításával a kormány célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse az eljárásokat és gátat szabjon a mindent behálózó korrupciónak.

Ennek érdekében a javaslat szabályokat fogalmaz meg az eredménytelen közbeszerzési eljárások, illetve az érvénytelen ajánlatok számának csökkentése, a közbeszerzési eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tétele érdekében. Fellép a gazdaságot megbénító körbetartozás ellen. Több mint tíz módosítást  tartalmaz a javaslat a korrupció visszaszorítása kapcsán.

Cél a kisvállalkozások helyzetbe hozása

A közbeszerzési törvény módosításával a kormány célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse és egyben gyorsabbá és olcsóbbá tegye az eljárásokat, valamint és gátat szabjon a mindent behálózó korrupciónak – hangsúlyozta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a közbeszerzési törvénymódosítás tárgyalásának expozéjában. Mint kiemelte, a jelenlegi szabályok miatt sok olyan ajánlat is érvénytelen lesz, amely gazdaságilag jó és az ajánlattevő is alkalmas a szerződés teljesítésére, de valami kisebb hiba, hiány, elírás miatt mégis érvénytelenné kell nyilvánítani az adott ajánlatot. További gond volt, hogy a közbeszerzési törvény egyelőre alig korlátozza a feleslegesen szigorú alkalmassági feltételeket előíró kiírásokat. A bonyolult eljárási rend és a nehéz jogalkalmazás egy további ok, amely miatt a hatályos szabályok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások sokkal nehezebben képesek egyáltalán indulni közbeszerzési eljárásokban, nyerni pedig különösen, mint amennyire ez kívánatos lenne.

Csak néhány adat ennek alátámasztására. A Közbeszerzések Tanácsa 2008. évi beszámolójának adatai szerint – az eljárások darabszámát tekintve – ugyan valóban csak 1,6 százalékban nyertek külföldi székhelyű vállalkozások és az elnyert munkák, szállítások az összes közbeszerzés értékének is mindössze 1,4 százalékát tették ki. Ezalatt a hazai székhelyű KKV-k 3911 közbeszerzési eljárás közül 2768-ban nyertek, ez tehát 70,8 százalék, de ezen munkák, szállítások értéke az összes közbeszerzés értékének csak 39,1 százaléka. Sok eljárásban, sok küzdelemben keveset nyerni, egyszázalékkal pedig rengeteget: ez a mai gyakorlat fonákja – tette hozzá a politikai államtitkár.

A jelenlegi változások közül most mindegyik azt szolgálja, hogy átlátható, egyértelmű és a túlzott elvárásokat korlátozó szabályok segítsék a pályázókat, ezen belül is leginkább a hazai kis és középvállalkozókat.

A pénzügyi alkalmasság eddigi feleslegesen szigorú előírásai miatt például a hazai kis- és középvállalkozások nem voltak képesek nemhogy ajánlattevőként, de még 10 százalék feletti alvállalkozóként sem indulni a közbeszerzési eljárásokban. A  mostani javaslat enyhíti a sorbanállási előírásokat és a kezdő vállalkozások számára lehetővé teszi a közbeszerzési eljáráson való részvételt. A Javaslat ugyanis előírja, hogy bármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérő be kíván szerezni. Tíz százalék feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a jelen beszerzés értékének 10 százalékát elérő árbevétele a beszerzés tárgyából.

A benyújtott javaslat korlátozza az alvállalkozókkal kapcsolatos túlzott alkalmassági feltételek előírását és új kivétel megteremtésével könnyebbé teszi az őstermelőktől történő beszerzést. Ezzel együtt a módosítás továbbá bővíti a magas árbevételű cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetőségét.

A közbeszerzési törvény három fontos módosítást tartalmaz a gazdaságot megbénító körbetartozás felszámolása érdekében.

Egyrészt az ajánlattevő (ha részszámlák is vannak, minden részszámla kapcsán) a kifizetés előtt be kell, hogy jelentse az ajánlatkérőnek, hogy az általa igénybevett alvállalkozóknak milyen összeg jár az adott (rész)számlából és először csak erről az összegről jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé. Ha az alvállalkozók követeléseit kielégítette és ezt igazolja az ajánlatkérő felé, akkor jogosult a (rész)teljesítés ellenértékének többi részére vonatkozó számla kiállítására. Ez a szabály a közbeszerzési eljárásban kötött szerződések tekintetében feleslegessé teszi a költséges és bonyolult fedezetkezelő rendszert.

Másrészt amennyiben egy ajánlattevő nem, nem teljesen vagy késedelmesen fizeti ki az alvállalkozóját, meghatározott időre kizárható lesz a közbeszerzési eljárásokból.

Harmadrészt fontos, hogy ha egy vállalkozás a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog résztvenni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen.

A közbeszerzési törvény módosítása fontos eszköz annak érdekében, hogy a kormány elérje kitűzött céljait. Ezért nem kerülhetők meg a gazdaságot megbénító korrupció felszámolása érdekében tett lépések sem. A javaslat több mint tíz módosítást tartalmaz ennek kapcsán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium reményei szerint ezek jelentősen segítik majd a tisztességes vállalkozásokat – emelte ki végül Fónagy János.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.