MEGÚJUL AZ EGRI DR. BÁRÁNY ISTVÁN USZODA

Foto: Nemes RóbertHamarosan elindul az egri Dr. Bárány István Uszoda rekonstrukciójának és fejlesztésének I. üteme. Mindezt több éves előkészítő munka, országos építészeti tervpályázat, majd a fejlesztés útjainak szorgos keresése, az egri vízilabdás társadalom összefogása és a látványsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény rendszere (TAO) tette lehetővé. Köszönet illeti a sok-sok munkáért Bárány Attilát, az Egri Vízilabda Klub elnökét, egyben az újjáalakult Egri Vízmű SC elnökségi tagját, valamint a TAO-támogatást felajánló AEGON Magyarország Zrt-t.

 

Foto: Nemes RóbertHamarosan elindul az egri Dr. Bárány István Uszoda rekonstrukciójának és fejlesztésének I. üteme. Mindezt több éves előkészítő munka, országos építészeti tervpályázat, majd a fejlesztés útjainak szorgos keresése, az egri vízilabdás társadalom összefogása és a látványsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény rendszere (TAO) tette lehetővé. Köszönet illeti a sok-sok munkáért Bárány Attilát, az Egri Vízilabda Klub elnökét, egyben az újjáalakult Egri Vízmű SC elnökségi tagját, valamint a TAO-támogatást felajánló AEGON Magyarország Zrt-t.

 

Az 550 millió Ft-os beruházáshoz (I. ütem) az augusztus 28-án meghozott közgyűlési döntésünk alapján Eger Önkormányzata biztosítja a 163,2 millió Ft összegű önrészt. Örömünkre szolgál, hogy a témáról tartott augusztus 29-i sajtótájékoztatón vendégünk volt Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, valamint Nemcsik Balázs, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkára.

 

Az I. ütem célja, hogy a nyitott uszoda legnagyobb értékét jelentő, forrásra települt töltő-ürítő rendszerű medencéje használhatóvá váljon. Ennek érdekében a jelenleg 17 méter széles medencét 21 méterre szélesítik, illetve a szabványoknak megfelelően 2,20 méter mélységre növelik a medence fenékszintjének megváltoztatása nélkül. Létrejön az 50×21 méter méretű 8 pályás úszómedence, mely mozgatható végfallal 2 db 25 m-es medencére osztható. A beruházáshoz melegedő medence és tanmedence építése is párosul.

Megépülnek az északi oldali kiszolgáló terek (külső raktárak és gépészeti helyiségek), a kerítésfal, valamint a pinceszinti gépészeti terek a hőszivattyú telepítésével, továbbá a medencék működéséhez szükséges elektromos és vízgépészeti munkák.

Az észak-keleti öltözőépület leromlott építészeti és statikai állapota, valamint a medence északi irányban történő szélesítésének helyigénye indokolja az épület bontását, melynek megtartása örökségvédelmi szempontból sem indokolt. A felvonulási munkálatok után megindul az épületbontás és a szerkezetépítés, majd elkezdődnek a belsőépítészeti munkák, általános épületgépészet, fűtés, hűtés, szellőzés, elektromos erősáram rendszer és az elektromos gyengeáram (tűzjelző berendezések, audiovizuális rendszerek) kiépítése.

A medencetérben elindul a bontás, a medencék szerkezetépítési munkái, a medencékhez tartozó felvonulási és építkezési munkák, térburkolatok és egyéb kertészeti munkák, illetve megtörténik olyan egyéb berendezések elhelyezése, mint mobil végfal és térvilágítás.

A közműépítés keretei között víz és szennyvíz hálózat kiépítésére, külső gázrendszer kiépítésére, valamint külső elektromos rendszer kialakítására kerül sor.

 

A megvalósítás I. ütemére a TAO-forrás rendelkezésre áll, melynek kedvezményezettje az Egri Vízmű SC. A befejezés határideje 2015. június hó.

 

A II. ütemben a medencetértől délre fekvő, többfunkciós építmény készül el. Helyet kap a létesítményben egy 100 fős konferencia – és kiállító terem, 3 db 25 fős csapatöltöző, 2 db 48 fős egyéni öltöző, az öltözők tömbjéhez kapcsolódóan egy egészségügyi részleg (orvosi, masszázs és fizikoterápiás szobák (külön hozzátartozó vizesblokkal)), az emeleten pedig többcélú tornaterem, kardio- és fitneszterem, szertárakkal, valamint irodák épülnek.

Az építkezés a szerkezetépítéssel, építési munkálatokkal, belsőépítészeti munkákkal, általános épületgépészettel, és a fűtés, hűtés, szellőzés, elektromos erősáram hálózat és a gyengeáram hálózat kialakításával fejeződik be. Ebben az ütemben megkezdődnek az út és környezetrendezéssel járó munkálatok, eszközcserék.

 

A III. ütem során építik ki a megújuló energiahasznosítás gépészeti és villamos rendszerét (napelemes és napkollektoros rendszer). A záró ütemben fejeződik majd be a Bárány Uszoda tágabb környezetének rendezése és az eszközbeszerzés.

 

A projekt költségvetése:

             Összköltség               Támogatás

ÖSSZESEN:    534 972 311 Ft            371 775 660 Ft

 

A beruházás finanszírozására TAO-s forrásból 371,8 millió forint áll rendelkezésre, a szükséges önrészt (163,2 millió Ft) az Önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

További önerőként biztosítjuk a labdarúgó pályák építésére 2014-ben elkülönített 50 millió Ft összegű forrást, mivel a pályák építésére v árhatóan csak 2016-ban kerül sor az MLSZ tájékoztatása szerint.

A következő évi költségvetés terhére szükséges a maradék önerőről – 92,1 millió Ft – külön határozatot elfogadni, melyet várhatóan 2015. januárban ki is kell fizetnünk. A pályázat utófinanszírozású, ezért szükséges, hogy az önerő összege rendelkezésre álljon az ütemes támogatás lehíváshoz, melyre külön pénzügyi terv készül.

Habis László polgármester kiemelte: a mai Bárány Uszoda helyén már 1856-ban elkészült az első, szabad ég alatti uszoda, amely 1925-ben épült újjá. Ez a létesítmény volt Közép-Európa első 50 méteres medencéje, amely ráadásul – egyedülálló módon – egy forrásra épült uszoda. Nagyon fontos számunkra, hogy ezt a különlegességet, az egriek számára érzelmileg fontos, számos vízi csatát és nagy rangadót idéző hangulatot megőrizzük, ugyanakkor az egri vízilabda színvonalához és a 21. század sportjához méltó lehetőséget teremtsünk az egriek számára.

A városvezető – akit már nem egyszer dobtak vízbe a bajnok egri vízilabdások – hozzátette: a póló egy igazi egri ügy, egy nagyon fontos egri történet, amely szól az összetartozásról, szól a büszkeségről is. „A mai nap ezért piros betűs ünnep a számomra" – fogalmazott Habis László. Egerben az elmúlt több mint száz esztendő a vízilabdáról szól: hagyományok, családok tucatjai, generációk sora, az egriek élete, mindennapjai és ünnepei kötődnek a pólóhoz. Ez a sportág az egriség egyik jelképe, a jó értelemben vett egri büszkeség fontos pillére. Ha sportról, küzdelemről, fair play-ről beszélünk, akkor ez Egerben sok tekintetben a vízilabdát jelenti – mondta Eger első embere.

Habis László rámutatott: a városban mindig is komoly szakmai munka folyt, s ehhez teremtette meg a kiváló feltételeket a Bitskey Uszoda felépítése, most, a Bárány Uszoda egy éven belüli felújításával pedig további lendületet kapnak a vízi sportok a városban.

 

Simicskó István államtitkár arról beszélt: Magyarországnak sportbarát kormánya van, melynek elsődleges célja, hogy minél több gyermek sportoljon. A kormányzat feladata az, hogy megteremtse az esélyt egy egészségesebb magyar társadalom számára. Ha egy polgármester – összefogással – a városa érdekében alkotó útra lép, ezt a törekvesét az ország vezetőinek támogatniuk kell – fűzte hozzá a politikus. A TAO-hoz számos siker kapcsolódik az utánpótlás nevelésben és a sportlétesítmény-feltételek javításában. Simicskó István példaként szólt arról, hogy az öt látványsportban mintegy 100 ezer fővel nőtt a sportoló gyermekek száma az elmúlt két évben. A sportkormányzat célja, hogy a 16 kiemelt, olimpiai sportágak számára 2020-ig 135 milliárd Ft támogatást juttasson. 2018-ra már szeretnék elérni azt, hogy 500 ezer magyar gyermeket tarthassunk számon igazolt sportolóként.

Az államtitkár elmondta még: Egerben van egy gyönyörű, fedett uszoda, s a szomszédos, nagy múltú és igen értékes létesítmény már hosszú évek óta méltatlan állapotban van. Az 534 millió Ft-os I. fejlesztési ütem megvalósítása nem kis áldozatot kívánt a várostól és más közreműködőktől, áldozatot kíván a vízi sportok egri képviselőitől is, de egészen biztos, hogy egy szép, teljes értékű, az egri hagyományokhoz méltó fejlesztés valósul meg, már az I. ütemben is.

 

Nemcsik Balázs, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkára személyes élményeit is felelevenítette, amikor üdvözölte a szövetség által jóváhagyott TAO-fejlesztés elindulását.

– „Ennek a projektnek valóban eljött az ideje. A Bárány Uszoda az 1920-as évek óta szolgálja a vizes sportokat, olimpiai bajnok klasszisok nevelkedtek és játszottak itt. A történelmi hangulatú, egyedülálló Bárány Uszoda hatalmas rangadók helyszíne, megérdemli, hogy ehhez méltó állapotba kerüljön és ismét az egri vízilabda élet büszkesége legyen."

 

Bárány Attila a teljes egri vízilabda társadalom nevében szólt az újságírókhoz. Kifejtette: abban az uszodában, ahol Pócsik Dénes, Madaras Norbert, vagy az ifjúsági VB-t nyert Hornyák Olivér nevelkedett, folyamatosak az edzések ma is. Egerben több mint 200 utánpótláskorú játékossal dolgoznak a klubok, Eger vízilabdás fellegvár, melynek nem csak dicső múltja és jelene van, hanem – például ezzel a fejlesztéssel – a jövője is biztosított. Bárány Attila szerint az is kulcsfontosságú dolog, hogy Egerben nagyon sok amatőr vízilabdázó is van.

– „A városban jól látható, hogy a vízilabda értéket teremt. Eger büszke lehet az egri pólóra, ám ha a Dr. Bárány István Uszoda újjáépül, tovább álmodhatunk" – fogalmazott az egykori kiváló játékos klubvezető.