Megújult hazai látnivalók – Siklós, Mohács és környékük
24 perc olvasás
„Siklós-Mohács turisztikai tengely" a címe annak a projektnek, melynek útvonalát, a Siklós-Mohács Élményút látnivalóit újságírók és utazási szakemberek járták be 2011. októberében, s találkoztak a dél-baranyai régió kulturális és gasztronómiai élményeivel. A bejárt útvonal:a megújult Siklósi Vár és új Látogatóközpontja, a modern technika látványelemeivel felszerelt Mohácsi Történelmi Emlékhely, s annak kiállító- és kilátó épülete,a mohácsi Szőlőhegy megújult pincéi, Mohács Duna-parti aktív turizmusa; a felújított, vízieszköz-kölcsönzővel felszerelt Duna-parti sétány, Mohács újonnan épült rendezvénytere.
„Siklós-Mohács turisztikai tengely" a címe annak a projektnek, melynek útvonalát, a Siklós-Mohács Élményút látnivalóit újságírók és utazási szakemberek járták be 2011. októberében, s találkoztak a dél-baranyai régió kulturális és gasztronómiai élményeivel. A bejárt útvonal:a megújult Siklósi Vár és új Látogatóközpontja, a modern technika látványelemeivel felszerelt Mohácsi Történelmi Emlékhely, s annak kiállító- és kilátó épülete,a mohácsi Szőlőhegy megújult pincéi, Mohács Duna-parti aktív turizmusa; a felújított, vízieszköz-kölcsönzővel felszerelt Duna-parti sétány, Mohács újonnan épült rendezvénytere.
A „Siklós-Mohács turisztikai tengely" project az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ-finanszírozásával valósul meg, együttműködésben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával, ill. Mohács város Önkormányzatával. A több mint 1 milliárd Ft-os támogatásból megvalósuló fejlesztéssel un. turisztikai termékcsomagokat alakítottak ki, 1 – 3 – és 5-napos változatban.
Legyen a túra első állomása Siklós.
A Tenkes kapitánya c. tv-film sorozat ismert helyszínére, a hangulatos műemléki település történelmi hangulatára érdemes honismereti és turisztikai programokat építeni. Így látták ezt a döntéshozók is, amikor bevonták a projektbe. A vár Siklós városának és a Dél-dunántúli Régiónak jellegzetes, kiemelkedő fontosságú műemléke, az európai örökség pótolhatatlan, egyedülálló forrása, eszmei értéke felbecsülhetetlen.
Az épület első falait még a 13. században, 1251 körül rakták le. Az egykori várerőd az évszázadok alatt várkastéllyá nőtt, a történelem folyamán számos híres gazdája volt; Siklósi Gyula ispán, Garai Miklós ország nádor, Mátyás király fia Corvin János, Perényi Imre nádor és felesége Kanizsai Dorottya, Caprara Eneas császári generális, a Batthyányi majd a Benyovszky család.
A II. világháború után évtizedig gazdátlan volt, állapota rendkívül leromlott, sürgős helyreállításra szorult, jelenlegi szerepét az 1950-es évek közepétől tölti be. Napjainkban a vár a Magyar Állam tulajdona, a vagyonkezelő szerepét 1999 óta a siklósi önkormányzat tölti be, amely a helyreállítására, hasznosítására programtervet dolgozott ki.
A városfejlesztési program 2002-ben indult, megvalósítása Dr. Marenics János polgármester vezetése alatt, szakértők bevonásával több lépésben valósul meg.
A Siklósi Vár műemléki helyreállítása és idegenforgalmi hasznosítása része a Tenkes-tervnek, amelyben meghatározták a városfejlesztés meghatározó jelentőségű területeit.
A munkálatok fedezetét két forrás biztosította;
-az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program támogatásában, a „Megújuló vár a Tenkes alján" c. projekt ill.,
-a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program által támogatott „Siklós-Mohács turisztikai tengely" c. pályázat.
Az első szakaszban zajlott a vár múzeumi részeinek helyreállítása, erre pályázat során az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program biztosított 2009-ben vissza nem térítendő támogatást több mint 808 ezer Ft értékben. Megtörtént a siklósi vár déli- és keleti szárnya, valamint a belső várudvar műemléki helyreállítása, új kiállítóterek, interaktív információs vetítőterem kialakítása. A beruházás 2011. április 30-án elkészült.
A program második szakasza a látogatási útvonalak fejlesztéséről szól, együtt a várkápolna műemléki helyreállításával. A második elem költségeire a Dél-Dunántúli Operatív Programból nyert vissza nem térítendő támogatást az önkormányzat, együtt a gesztor-társpályázó Duna-Dráva Nemzeti Parkkal.
A projektben megújult a Kanizsai Dorottya kert és falszoros, a Kápolna, a Barbakán-kapu (francia: kapu-elővár)és felhajtó, és a gyilokjárók, létrehozták a modern látogatóközpont és jegyiroda együttesét.
A modern látogatóközpontot 2011. október 15-én adták át, a Siklósi Vár projektzáró rendezvényén. A korszerű új épület térségi turisztikai információs pontként hírt ad a térség turisztikai szolgáltatóiról, a megrendezésre kerülő programokról, ajándéktárgyakat árusít, kávézó, jegypénztár és kiállítótér is működik benne.
A Vár, benne a Várkastéllyal 2011-re megújult, s május 27-től ismét látogatható, Balikó Tamás várkapitány ünnepélyes keretek között május 26-án hivatalosan is átvette a kulcsát. Történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások zajlanak itt, és szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik a kínálatot.
A várban látogatható az egykori tömlöc is (külön "komfortfokozattal" a nemes és a köznépi fogvatartottak számára), valamint a középkori kínzásokat bemutató terem, deressel.
A gótikus stílusú kápolnában reneszánsz freskókat, Batthyány Kázmér, az 1848-as első felelős magyar kormány külügyminisztere, valamint az utolsó várúr, gróf Benyovszky Móric síremlékét találjuk.
A felújított kápolna nem működik aktív templomként, de kiváló akusztikája előadóművészek fellépését teszi lehetővé, s újabban egyházi esküvőkre is kibérelik.
A vár pinceszintjén bormúzeum működik, a régió bortermésének ismertetőjével, itt a Villány-Siklósi borút borai meg is vásárolhatók.
A vár un. Zsigmond szobájában raboskodott néhány hónapig II. Zsigmond királyunk, a terem ma fegyvertörténeti bemutatónak ad helyet.
A Vár szomszédságában található Siklós új termálfürdője, három szinten, ötezer négyzetméteren, hideg és melegvizes medencével, háromféle szaunával, gőzfürdővel, sóbarlanggal, szoláriummal, masszázzsal, gyermek- és élményfürdővel, sportpályával.
Várlátogatás után megkóstolhatjuk a közeli Tenkes-hegy oldalában elterülő szőlők borait a termelőknél, vagy a római hadiút vonalát követő 58-as műút túloldalán, a több évszázados előéletű Tenkes-csárdában. www.tenkescsarda.hu
Második megálló:
A sátorhely-mohácsi nemzeti emlékhely
A szomorú emlékű, 485 évvel ezelőtti csata Emlékhelyét 1976-ban nyitották meg, azóta látogatók százezrei szembesülhettek a hazánk történetében sorsfordító ütközet üzenetével. Sátorhely Baranya megyében, a Mohácsi sík középső részén fekszik. Kiváló minőségűek az itteni feketeföldek, a néphagyomány szerint a mohácsi csatában elesett magyar katonák vére teszi ezt…
A megnyitás óta eltelt 35 év során felnőtt egy újabb generáció, amely hozzászokott az intenzív élményekhez, ezért számukra erőteljesebb hatáskeltésre van szükség a történeti üzenetek tudatosításához, a történeti ismeretek átadásához. A jelen kihívásaira ad feleletet a több mint 380 millió Ft értékű EU-támogatással megvalósult beruházás, középpontban a Mohácsi Történelmi Emlékhely megújításával. A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Siklós-Mohács turisztikai tengely elnevezésű project részeként valósul meg.
2011. augusztus 29-én, a mohácsi csata 485. évfordulóján folyamán a Mohácsi Történelmi Emlékhely a Szent koronát formázó új fogadóépülettel bővült. Az impozáns létesítményben a látogatók megismerkedhetnek a csata előzményeivel, követhetik lefolyását, következményeit, s az épület magasából tekinthetik át a sírkert virágszirmot mintázó kialakítását. A négyszintes épület tervezője Vadász György DLA Ybl-, Kossuth-, Steindl Imre-díjas építész, aki az Emlékhely 1976-ban átadott épületét is tervezte.
Az épület legalsó, „nulladik" szintjén lévő kiállítótérben a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg, a látogatók a legkorszerűbb, interaktív eszközök révén ismerhetik meg a csatához vezető folyamatot, a csata mozzanatait és a csatát követő tragikus események sorát.
A kiállítás nagyszabású kísérletet jelent a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatására, a mohácsi csatának a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé formálására. Az ismeretanyagot háromféle, a látogatói korosztályokhoz igazodó, HD-minőségű film mutatja be; óvodások, iskolások és felnőttek számára.
A kiállítási tér vezető látványossága a kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó megjelenítő, melyben a látogató egy képileg megformált csatatérbe kerül, amelyben ő maga is filmszerűen mozgó háttérfelületen jelenik meg, korhű öltözetben. A vetített filmek hangját, a kiállítási tárgyakhoz kapcsolódó hanganyagot a vendégek fejhallgatón hallgathatják. A kiállítótérben elhelyezett fekvő LCD kijelzőn a mohácsi csata történéseit egy közismert 3D-s videójáték alapján készült bemutatón lehet megtekinteni.
Az interaktív kiállítás mellett fő látványosság a Szent Koronát mintázó, speciális hővisszatartó képességű üvegkupola, amelyből a látogatók elé tárul a csata síkja és a szimbólumokat rejtő sírkert, a fából faragott sírjelekkel, a virágszirom formában ültetett erdővel. Az erdő tízezer tiszafája és mogyorófa ligete a Kárpát-medencében őshonos növényeket jelképezi, melyekbe belehasítanak a török támadást jelképező feketefenyők.
Az erdőben tematikus sétaút segíti a történelmi ismeretek felidézését, s korabeli íjászatra is lehetőség nyílik.
Az épület országos jelentőségű természetvédelmi területen helyezkedik el, fűtési és hűtési hőigényét, ill. melegvíz igényét egy kisegítő fűtés nélküli, geotermikus hőszivattyú-rendszer szolgálja ki.
Történelmi ismétlő-olvasmány
485 évvel ezelőtt, 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívott sorsdöntő csatát a mintegy 25 ezres magyar sereg a II.Szulejmán szultán által vezetett 75-80 ezres török haddal. Másfél óra leforgása alatt tizennyolcezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette ifjú (alig 20 éves) királyát, végzetes vereséget szenvedett, s rövidesen részekre hullott.
A csata tragikus eseményeinek állít emléket a Sátorhely település közvetlen közelében található sírkert, mintegy 1.700 katona végső nyughelyeként. A történelmünk szomorú eseményét felelevenítő sírkertet és a tömegsírokat számos művész alkotása díszíti. A tömegsírok között a faragott sírjelek II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz emlékét idézik. Az emlékhely jelképei; a Regős szélhárfája, az angyalszárnyú Mária királyné, csatabárdok, buzogányok, kiegyenesített kaszák, a csatában elpusztult lovak figurái.
Az emlékhelyen nagy lelkesedéssel dolgozó idegenvezető, Varga György beszámol török látogató-csoportokról is, akik (érthetően) egészen más szemszögből tekintenek a történelmi eseményekre, körükben különösen II. Szulejmán személyiségének megítélése tér el a magyar történészekétől… A sors úgy hozza, a győzedelmes szultán 1566-ban Magyarországon hal meg, Szigetvár ostromakor.
Az Emlékhely nyitva tartása:
március 12-től 15-ig naponta 9-16-ig,
április 1-től október 24-ig naponta 9-18-ig,
október 25-től – november 7-ig naponta 9-16-ig.
Más időpontokban előzetes bejelentkezéssel is látogatható, erről információ:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
7625 Pécs, Tettye tér 9.
T: 72/517-200
Harmadik állomás:
Mohács városa
Hazánk legdélibb települése Dél-Baranyában, a Duna partján terül el. A szubmediterrán éghajlatú vidék kedvez a bortermelésnek, a hangulatos mohácsi Szőlőhegy kellemes borokkal várja látogatóit. A helyi konyha ízeit a térség etnikumai, a sokacok, szerbek, svábok hagyományai színezik.
A város a vízi turizmus hagyományos központja, Szekó József polgármester ismertette a fentemlített pályázatokhoz (is) kapcsolódó fejlesztéseket; négy darab kétszintes kikötő pontont alakítanak ki, s a határtól a városig terjedően helyezik el őket. Lehetővé válik így a kishajóval, kenuval, motorcsónakkal való kikötés, túra-evezősök is kikötő-pihenőhelyet találnak a Duna partján.
A városi fejlesztések körébe tartozik még vízi színpad kialakítása, a Duna-parti sétány díszburkolattal való ellátása,a csónak- és kerékpár-kölcsönző, s építés alatt áll egy élményfürdő is.
A mohácsi látnivalók első vonala
A busójárás 2009-ben az UNESCO Emberiség Szellemi Kultúrális Örökségének listájára került. A horvát népcsoport sokac (kb.: aki tenyérrel veti a keresztet; sak: tenyér) ágához tartozó nemzetiség öröksége a téltemető-tavaszköszöntő hagyomány, mely időben távoli európai gyökerekből eredeztethető. A hagyományos megmozdulás a törökök kiűzésére emlékező jelleget kapott, s mára népszerűsége a város minden polgárára kiterjed, a 60-70 hagyományőrző busó kör minden évben nagy sikerrel szerepel az utcai ünnepen. A nemzetközi érdeklődés sem marad el, busójáráskor 50-100 ezer látogató is megfordul a 20 ezres kisvárosban. Az átlagban fejenként 1.500- 2.000 forintot elköltő érdeklődők komoly bevételi forrást jelentenek a városban.
A sikeres csoportok egyike gondozza a busóházat. Ez a látványosság a panoptikum és a néprajzi kiállítás sajátos egyvelege. A 100-120 négyzetméteres terembe belépő nézővel szemben egy 20 tagú busócsoport látható, felvonulás közben. A kitömött embernagyságú figurák között három sokác leány is található, a menet fölé magasodva pedig boszorkányruhában Mata, a Jankele tekint le a látogatókra. A helyiség hátsó falára a téli Dunát ábrázoló freskót festett Szigeti Szabó János helyi képzőművész. A falfestmény utal a legendára; a busók a befagyott folyón átkelve űzték ki a törököket Mohácsról. A farsangi csoport közepén látható az egyik leghathatósabb hangkeltő eszköz, a második mohácsi csatából származó nevezetes busó-ágyú is. Körben a terem falain különböző használati eszközök, mai alkotók feketekerámia tárgyai és busóálarcai, fényképek, népviseleti ruhadarabok egészítik ki a tárlatot. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-17-ig, szombaton 9-12-ig.
A város kézművesei az alakoskodáshoz használt busó-álarc faragását idővel külön iparággá fejlesztették, mely ma is működik.
Hasonló helyi tradíciókat őríz (sajnos már kihalóban) a fekete-kerámia készítés is, egyik aktív művelője a Feketekerámia műhelyben működik, s fogadja a látogatókat.
A Fogadalmi templom
A Csatatéri Emléktemplom vagy más néven Fogadalmi templom alapjába háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából helyeztek el egy-egy kg-os emlékföld-csomagot, jelezve nemzetünk összefogását.
A bizánci stílusú katolikus templom építése 1292-ben kezdődött el. Árkay Aladár (1868-1932) és Árkai Bertalan (1901-1975) mérnöki tehetségét dicséri az ország első betonhéjazatú építménye. Az íves oldalfalakat Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) művészi munkái, a középkori székesegyházakra emlékeztető, szenteket ábrázoló üvegablakai díszítik.
A kupola nonfiguratív ábrájú ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek.
A templomban egy régi Madonna-szobrot, az ún. Mohácsi Boldogasszony szobrát őrzik.
Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján 1952 és 1956 között készült el Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész kivitelezésében a templombelső legnagyobb művészi értékei közé tartozó mozaikkép.
A szemet gyönyörködtető templom 1989 óta műemlék, s nemcsak Mohács, hanem egy kicsit nemzetünk jelképe is.
Megtekinthető: szezonban hétfőtől péntekig naponta 9-12-ig 13-16-ig.
A Városháza
A magyaros stílusú épület, gazdagon díszített keleties motívumokkal, sarok és toronykupolás homlokzata térre néz. Az emeletre vezető lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A lépcsőház festett ablakait Kocsis Imre készítette 1984-ben. A díszterem belső kiképzése, stukkós famenyezete, keleties hangulatot áraszt, benne látható a mohácsi születésű Bán István számos hazai, és a brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert gobelinje látható, a busójárás egyik mozzanatát, a busók dunai átkelését ábrázolja.
Megtekinthető: szezonban hétfőtől péntekig 8-16-ig, szombaton 9-14-ig, szezonon kívül hétfőtől péntekig 8-16-ig.
A Kanizsai Dorottya Múzeum
A múzeum eredeti anyagát a II.Lajos Múzeumegyesület még az 1900-as évek elején kezdte gyűjteni. A földszinti teremben időszakos kiállítások, az emeleten a „Magyarországi horvátok, szerbek és szlovének népviselete és népművészete" című állandó tárlat tekinthető meg. A gyűjtemény az országos gyűjtőkörből adódóan egyedülálló horvát, szerb, és szlovén néprajzi anyaggal rendelkezik.
Megtekinthető: keddtől szombatig 10-15-ig.
A Belvárosi Plébánia templom
A templom bejáratát homokkőből faragott kapuportál keretezi. 1909-ben a homlokzati szoborfülkékbe helyezték el Szent István és Szent László királyaink szobrait. 1926-ban az oromzat mezejébe, a kapuportál anyagával azonos kőanyagből II.Lajos királyt ábrázoló reliefet helyeztek. A templom déli falán 1783-tól napóra mutatja az idő múlását.
Megtekintés: a szomszédos plébániahivatalban kérhető munkanapokon 8-12 óra között, ill. előzetes bejelentkezés alapján a 69/322-866-os telefonon
A Püspöktemplom
Más néven Külvárosi vagy Szent Kereszt templom, melyet 1742-ben Berényi Zsigmond pécsi püspök építtetett.
Az egyik legszebb mohácsi barokk épület, nemcsak a bejárata, hanem a belső berendezése is gazdagon díszített. A bejárat felett gazdagon ékesített, hatalmas Berényi-címer látható, felette Szent Miklós szobra áll.
A templom egyhajós, szentélye félköríves záródású.
Megtekintése: a Szepesy tér 4. sz. alatt lévő plébániahivatal (69/322-930) hozzájárulásával lehetséges.
A Ferences templom
A templom és az egykori kolostor épülettömbje a városképet meghatározó épületegyüttes. 1724-től 1771-ig építették a Boszniából idetelepült ferences szerzetesek. Egyhajós, egy homlokzati tornya van.
Megtekintése: a Szepesy tér 4. sz. alatt lévő plébániahivatal (69/322-930) hozzájárulásával lehetséges.
A Református templom
1787-1790 között épült. Tágas belső terében mintegy háromszáz ember számára található ülőhely.
A barokkos, hagymasisakos épületben őrizték korábban az egyik legrégebbi egyházművészeti emléket,
az 1570-ből való ezüst úrvacsorakelyhet, amely az 1990-as évek elején a megyei református múzeumba került.
A templom megtekintését napközben a szomszédos parókián intézik (69/311-336).
A Szerb-ortodox templom
A török veszedelem elől hazánkban védelmet kereső szerbek 1732-ben építették templomukat, melynek karcsú tornya 48 méter magasan emelkedik a város fölé. Fából készült berendezése az egyik legrégebbi egyházi templomrendet őrzi. A szentélyt elválasztó szentképfal (ikonosztáz) kivételes látványt nyújt, Csóka Mór magyar festő munkája Uros Prébity szerb festő ikonosztázainak mintájára készült. A falfestmények a XVIII. századból valók, Buday Béla pécsi mester keze nyomát őrzik. A szószék copf stílusú.
A templom megtekintése ügyében napközben a szomszédos parókián lehet érdeklődni.
Az Evangelikus templom
Az 1942-ben épült templom, egyszerű, árkádos stílusú, nyolcvan főt befogadó épület. A templombelső nemes egyszerűségénél fogva is áhítatot kelt. Az oltár feszületét Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész készítette.
A templom tervezője az a mohácsi Ihrig Dénes (1899-1991) volt, aki a Hősi emlékmű tervezésénél is közreműködött.
A templom előzetes egyeztetés alapján látogatható. Érdeklődés: személyesen vagy telefonon 7700 Mohács, Deák tér 4., 69/311-602.
A Hősök Parkja
A századelőn kopár vásártér mára látványos pihenőparkká fejlődött Árkay Bertalan elképzelései alapján. Itt található a Hősi emlékmű, valamint Varga Imre szobrászművész Radnóti Miklós költőt ábrázoló alkotása és Borsos Miklós Kodály Zoltán mellszobra.
A Kossuth Filmszínház-Galéria
A Kossuth Filmszínház-Galéria négy, Mohács néprajzával, történelmével, helytörténetével kapcsolatos kiállítással várja látogatóit. Megtekinthető Mohács népének viselete, megismerhetjük a busójárást övező törökűzés legendáját, neves népművészek munkái pedig a hagyományos mohácsi feketekerámia világába kalauzolnak.
A gyűjteményben látható képzőművészeti alkotások, az olajfestmények, grafikák és az ún. cementspanyolozással készült művek Mohács festője, Kolbe Mihály keze munkáját dicsérik.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-18-ig.
A Gimnázium
Az épület eredetileg a pécsi püspökök nyári pihenőhelye, mohácsi birtokuk központja volt. A hely, ahol a magyarországi késő- barokk építészet jelentős emléke felépült, a XVIII. sz. közepén még a városon kívüli területnek számított. Kapuja felett Berényi püspök címere látható, az épület udvarán Gábor Éva Mária mohácsi származású szobrászművész Kisfaludy Károlyt ábrázoló mellszobra áll. Itt található még ifj. Fekete Géza Leányka könyvvel c. szobra és Balázs Balázs "Nővirág" szobra.
Megtekinthető: iskolaidőben, vagy előzetes egyeztetés alapján
A Szent Rókus kápolna
A Kossuth Lajos utca végén állt egykor a város egyik legrégebbi építménye, a Szent Rókus-kápolna. Helyén emelték időtálló anyagból a mai kápolna épületét. Az első világháborút követően a kápolna körül temették el az elesett mohácsi katonák egy részét. 1931-ben a Hősök ligetévé alakították az egykori temetőkertet. 1999-ben felállították annak a Székelykapunak a mását, mely valaha a bejáratot díszítette.
Megtekinthető: előzetes telefonos egyeztetés alapján
A Csatatéri emlékkápolna
1816-ban Király József pécsi püspök építtette az ütközetben elesettek emlékére. A klasszicista kápolnában látható Dorffmeister István két festménye, az egyik az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja.
A másikon az ún. "második mohácsi csata" az 1687-es győztes ütközet egy jelenete látható.
Megtekinthető: előzetes telefonos egyeztetés alapján
Jaksics pince, Planina borház
Sokac hagyományú vendéglátás, borkóstolás tamburazene mellett a mohácsi szőlőhegyen www.jaksicspince.hu
Élőhelyvédelmi program Mohácsnál, EU-támogatással – a Szabadság zátony rehabilitációja
A WWF Magyarország, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Regionális Vízmű és Mohács város önkormányzata összefogásával összetett élőhely-megújítási beavatkozás indult 2009-ben a mohácsi Szabadság-zátonyon és a mögötte található Duna mellékágban, az EU LIFE+ programjának támogatásával.
A Duna-Dráva Nemzeti Park valamint a Natura 2000 hálózat részét képező Szabadság-zátony mintegy 50 hektár kiterjedésű terület. A múltban több, a természeti értékekre káros tevékenység is érintette, mint a szigetre telepített nem-őshonos faültetvények (amerikai kőris, nemesnyár), az emberi beavatkozás nélkül terjeszkedő fajok térhódítása, valamint a mellékágat elzáró keresztgát létesítése, utóbbi hatásaként a sziget és a part közötti vízterület erősen feltöltődött. A terület jelenlegi állapota tette szükségessé a példaértékűnek szánt beavatkozás elindítását.
A négyévesre tervezett élőhelyrehabilitáció tervezett lépései:
A tájidegen faültetvényeket a termőhelynek megfelelő őshonos fajokra cserélik. A Nemzeti Park Igazgatóság törekszik a túlzottan terjeszkedő fafajok, mint például a zöld juhar visszaszorítására is. Az erdészeti beavatkozások során kíméletesen bánnak a szigeten található őshonos állományokkal. A munkálatok során többféle módszert is kipróbálnak, a hatást folyamatosan figyelik, s a kapott eredményeket az erdész-szakmával ill. a nagyközönséggel is megosztják.
A part és a sziget közötti keresztgátat, a hajózási előírások szem előtt tartása mellett, részben elbontják, olymódon, hogy a mellékágban már közepes dunai vízállás mellett is a természetes folyóvízi hatások jussanak érvényre.
A keresztgátban található ivóvízvezetéket mélyebbre helyezik.
A szabályozóművek és a keresztgát miatt a mellékágban, ill. annak torkolati szakaszán a felhalmozott hordalék jelentős részét a víz szabad áramlása végett újra kikotorják.
A szigeten, ill. a parton egy tanösvényt alakítanak ki a területen folyó élőhely-rehabilitációs beavatkozások bemutatására, ill. az ártéri élővilágra gyakorolt hatásuk szemléltetésére. A megkotort mellékág alkalmassá válik evezős vízitúrákra is.
A WWF Magyarország felügyelete alatt megvalósuló projekt teljes költségvetése kétmillió euro, ennek 75%-át uniós forrásból fizetik. A projekttől azt várják, hogy a zátonyon lévő erdő összetétele a természetes puhafás ligeterdő társulás irányába induljon, s tartósan lecsökkenjen a tájidegen fás-szárú fajok (zöld juhar, amerikai kőris, bálványfa) aránya. A mellékágban ezekután az év nagyrészében áramló vizet lehet biztosítani, kedvező feltételeket teremtve a lassú vízfolyást kedvelő halfajoknak.
Utolsó állomás:
Kölked – Fehér Gólya Múzeum
A Mohácstól délre, a horvát határ mellett fekvő Kölked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum.
A 2002 óta működő, Európában is egyedülálló tematikus múzeum egyetlen állatfaj, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) köré szerveződött. Hasonló létesítmény csak a lengyelországi Klopot településen található, amellyel jó szakmai kapcsolatokat ápolnak.
Az egykori iskolaépületben megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Áttekintést kaphatunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt.
Költési időben egy beépített kamera segítségével nyomon követhetjük egy gólyacsaládnál a tojásrakást, költést, fiókanevelést. Az udvaron és a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a madár.
A Múzeum munkatársai tárlatvezetést, élményszerű bemutatást tartanak, a project-bejáró újságírókat is kiváló vezetés fogadta, a gólyák szokásairól beható ismereteket szerezhettek, pl. arról, hogy a fehérgólya ugyan emberközeli életet él, de nem háziállat… Fészkének építéséhez minden csőre-ügyébe kerülő anyagot felhasznál, ezek között találtak már női alsóneműt, melltartót és egyéb figyelemre érdemes anyagot is…
A kiállító helyen előre meghirdetett időpontokban rendszeresen zajlanak gyermek- és családi programok, ajándékkészítő kézműves foglalkozások, a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Belépő, szakvezetéssel:
felnőtt: 400 Ft
18 éves korig: 300 Ft
nyugdíjas: 300 Ft
csoportkedvezménnyel: 20 fő felett 250 Ft személyenként
óvodás csoportoknál: 150 Ft gyermekenként
Kerékpárkölcsönzés:
500 Ft fél napra, 800 Ft egész napra
Nyitvatartás:
szeptember 1. és április 30 között: keddtől szombatig 10.00-16.00
május 1. és augusztus 31. között: keddtől vasárnapig 9.00-17.00
Harmat Lajos
