Mennyire működik a szakképzési hozzájárulás?

www.lifelonglearning.hu Egy ország versenyképessége a lakosság képzettségének versenyképességén is múlik. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata -melynek része a felnőttképzés is- hazánkban még gyermekcipőben jár. Magyarországon a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele (3,8%) kevesebb, mint az EU átlag (10%) fele. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere.

www.lifelonglearning.hu Egy ország versenyképessége a lakosság képzettségének versenyképességén is múlik. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata -melynek része a felnőttképzés is- hazánkban még gyermekcipőben jár. Magyarországon a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele (3,8%) kevesebb, mint az EU átlag (10%) fele. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere.

Ezért indított „A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában" címmel kutatási programot a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A projekt célja, hogy a kutatások alapján az érintett résztvevőkkel -panelbeszélgetések keretében- megvitassa, hogy miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban. A legfőbb kérdés az, hogy milyen irányban lehetne tovább fejleszteni az eszközt, hogyan teljesítenek a külföldi rendszerek és milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javítható legyen a hazai munkaerő felkészültsége. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott program egy asztalhoz ülteti a munkáltatók, a szakképzési szakértők és a döntéshozók képviselőit.

Hogyan működik a szakképzési hozzájárulás a gyakorlatban?

Egy munkáltatónak, vagy nem általányadozó egyéni vállalkozónak, akinek az éves bruttó bérköltsége x Ft, ennek az összegnek az 1,5%-át a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie. A vállalat a Szakképzési Alapba kötelezően fizetett összeg 60 illetve 33%-a erejéig munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja.

2004-ben az APEH adatai alapján közel 50 milliárd Ft volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege, ebből 51,57% képzésére be is folyt a Szakképzési Alapba. A fennmaradó hányadból: 4 milliárdot használtak fel gyakorlati képzésekre, 15 milliárdot fejlesztési támogatásokra és csak 4,7 milliárd Ft-ot saját dolgozóik képzésére.

Mennyire hasznos a szakképzési hozzájárulás rendszere?

A szakképzési hozzájárulás sok vállalatnál a fejlesztést szolgáló műhelyek, a munkatársak és a vállalat versenyképességét javító képzések fedezetéül szolgál, ezáltal a munkahelyeket megtartó, akár újakat is teremtő gyakorlatról van szó. A szakképzési hozzájárulásból adott támogatás segíti sok esetben a szakképzési, felsőoktatási intézményeket a technológiai, kutatási hátterük fejlesztésében is. Az Alapítvány programjának lényege, hogy kiderítse: ezt a rendszert hogyan lehet még hasznosabbá tenni.

Mit jelent a szakképzési hozzájárulás hatályos szabályozása?

A szakképzési hozzájárulás egy, az alkalmazottakat foglalkoztatók számára kötelezően befizetendő tétel az állami Szakképzési Alapba. Egyúttal a szakképzési hozzájárulás intézménye biztosítja azt a lehetőséget minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére, vagy egy-egy szakképző intézmény támogatására fordítsa.

A szakképzési hozzájárulás szabályozásában 2007. január 1-től életbelépett változások alapján a mikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60%-át , egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33%-át fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A hozzájárulást szabályozó 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolható költségek mértéke képzésben résztvevőnként és óránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 12%-át, a képzés minimális időtartama 20 óra kell hogy legyen, annak az Európai Unió tagállamainak területén kell megvalósulnia. A hozzájárulás csak  a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.

A 13/2008. SZMM rendelet azon cégeket is érinti, amelyek a képzés fejlesztésének támogatására is áldoznak. A korábbiakhoz képest a különbség az, hogy ezentúl csak a rendeletben megjelölt intézményeket tudják támogatni. Ezen szakképzési hozzájárulások nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) végzi.

A támogatások, vagy a képzésre fordított összegek nem vállthatják ki a szakképzési hozzájárulás teljes összegének befizetését: annak egy részét, az éves bérköltség 1,5 százalékának 20 százalékát mindenképp be kell fizetni a vállalatnak, míg a fennmaradó részt lehet a vállalat nagyságához mérten felhasználni.