Mesterséges drágakövek
3 perc olvasás
Az ékszerészek nem szívesen használják a „hamisítvány" szót. A hat és nyolc karátos aranyat bizsunak, az ezüst utánzatot újezüstnek, pakfongnak, alpakkának, kínaezüstnek, a hamis drágaköveket mesterségesnek nevezik.
Az ékszerészek nem szívesen használják a „hamisítvány" szót. A hat és nyolc karátos aranyat bizsunak, az ezüst utánzatot újezüstnek, pakfongnak, alpakkának, kínaezüstnek, a hamis drágaköveket mesterségesnek nevezik.
A nem valódi drágakövet és féldrágakövet üvegből készítik. A folyékony üveget színezik, ebből öntik a köveket, amelynek csillogása, fénye pontosan megegyezik a valódi, ásványi eredetű kővel. Ha viszont egy varrótűt hozzáérintünk, érzékeljük, hogy kicsit bemélyed a kőbe. Az acél keményebb az üvegnél.
Az üveg tökéletes színezésének megoldását az 1970-ben elhunyt Knapp Oszkár vegyészmérnök, akadémikus, a Tokodi Üveggyár főmérnöke oldotta meg. Az üveg- és kerámia ipar tárgykörében több mint négyszáz tudományos és gyakorlati közleménye jelent meg, magyar, német, angol, amerikai és japán szaklapokban. Húsz könyvet írt magyar és német nyelven. Ezek a különböző üvegfajták szerkezetével, tulajdonságaival és az üveg színezésével foglalkoztak. Az üvegtechnikát alkalmazó iparművészek tőle sajátították el a modern színes üvegtárgyak készítésének technológiáját, fazettázását (szögbecsiszolás), gravírozását (bevésés). Ma már teljesen eltérnek a színes üvegek a valaha volt Mária-üvegtől, ólomüvegtől. Gondoljuk csak a New York-i Tiffany & Co. cég sokszínű, jellegzetes (és méregdrága) termékeire.
A színárnyalatok előállítása az oxidvegyületek hozzáadásával korlátlanok. Lehet kékeszöld (vasoxid), vöröseslila (nikkeloxid), zöld (mangánoxid), borostyánsárga (indiumoxid) és így tovább.
A mesterséges gyémánt teljesen más. Első ízben Moissan, francia vegyész lepte meg a világot a XIX. század végén azzal a hírrel, hogy sikerült mesterséges gyémántot előállítania. Egyszerűsítve a bonyolult technológiát, úgy kell elképzelnünk a folyamatot, hogy finomra őrölt szenet oldott fel lágy (izzásban lévő) vasban, majd hirtelen lehűtötte. Ekkor a külső réteg óriási, 70.000 atmoszféra nyomást fejtett ki a belső, még folyékony magra és gyémánt kristályszemcsék keletkeztek. Ezek azonban csak tized milliméter nagyságúak voltak, de valódi gyémántok. Az Egyesült Államokban és Svédországban sikerült a műveletet addig fejleszteni, hogy már egy milliméter átmérőjű gyémántokat állítanak elő. A legszigorúbb ellenőrzések is teljes azonosságot mutatnak a valódi gyémántokkal. Az előállítás költsége magas, de a technika fejlődése beláthatatlan. Jaj, a gyémánt világpiaci árának és az amszterdami gyémántkereskedőknek!
Láng Róbert