Miként segíthetik az adatok az ipart a globális felmelegedés fő forrása elleni harcban?

Az ipar digitalizálása óriási lehetőséget teremt, hogy felgyorsítsuk az energiarendszereink átalakítását, stabilizáljuk az éghajlatunkat, és segítsük a gazdaságok alkalmazkodását az új körülményekhez.  

A Meteorológiai Világszervezet (WMO)  megfigyelései a szén-dioxid-koncentráció korábban sohasem tapasztalt mértékű növekedését mutatták a Föld légkörében. A szén-dioxid koncentrációja elérte a 403,3 ppm értéket, ami az iparosodás előtt szinthez képest 145%-os növekedést jelent. Hasonlóan magas szén-dioxid-koncentráció 3-5 millió évvel korábban volt jellemző a Földre, de akkor a bolygónkon a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal, míg a tengerek szintje 10-20 méterrel volt magasabb, mint napjainkban.

A politikai döntéshozók által kitűzött, hosszú távú célok olyan energiaintenzív épületekkel és iparágakkal számolnak, amelyek segítségével 2050-re a kibocsátások 80-90%-kal csökkenthetők. Ez a célkitűzés azonban csak akkor teljesíthető, ha idejében cselekszünk: minél többet késlekedünk, annál drasztikusabb és költségesebb megoldásokra lehet majd szükség.   

A Microsoft korábbi alkalmazottjaként azért léptem be az ABB-hez, mert véleményem szerint az adatvezérelt innováció következő szakasza az energetikában megy majd végbe. Az energiafogyasztás, valamint az ipari üzemek termelése terén az egyetlen előrelépést az intelligens megoldások alkalmazása kínálja. Ebben az átállásban a közüzemi szolgáltatók természetesen jelentős szerepet játszanak majd, de a gyárak és az üzleti épületek is kellő indítékkal, egyben megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy olyan dolgokat valósítsanak meg, amilyenekre a többi érdekelt fél nem képes.

Az energia digitalizálásához szükséges technológia és IT-infrastruktúra már rendelkezésre áll, online elérhető: már több mint egy éve piacra dobtuk az ABB Ability^TM-t, a vállalat digitális megoldásokat átfogó, iparágvezető portfólióját, illetve már több mint öt éve forgalomba hoztuk az első okos megszakítónkat, az EMAX 2-t. Napjainkban jelentős változás tapasztalható az iparban uralkodó gondolkodásmód terén is. Hiszem, hogy úgy tekinthetünk majd vissza 2018-ra, hogy ebben az évben a digitalizálás meghatározó, vezető erővé vált a gyárakban.

Az „adatvezérelt” kifejezés korábban a vállalati vezetés döntéshozatalát segítő táblázatkezelő programokra utalt. A digitalizálás e téren is jelentős fejlődést hozott: az adatok gyűjtése, naplózása és elemzése automatizált, aminek köszönhetően a vezetésnek egyre több ideje marad, hogy a végrehajtásra összpontosítson. A józan ész azt követeli, hogy hasonló stratégiát alkalmazzunk az energiagazdálkodás területén is, mivel a legtöbb ágazatban az energiaköltségek gyakran az összköltség 3-6%-át is elérik. (http://www.wiod.org/home)

A haladáshoz két dolog szükséges: a szakterületet jól ismerő szakemberek és adatok. Az ABB-nek és a hozzá hasonló vállalatoknak adatgyűjtéssel létre kell hozni a gépi tanuláshoz szükséges adathalmazokat, a szaktudásukkal pedig munkafolyamatok fejlesztését kell elősegíteni, így biztosítva, hogy minden mesterséges intelligenciára (AI) alapozott szolgáltatás valós értéket nyújtson, és a megbízhatóságot erősítse.  

Az első lépés a hardver és a hardver teljesítményének jobb megértése. Ez azt eredményezheti, hogy a rutinszerű karbantartást felválthatja az állapotfüggő karbantartás. Ha elérkezik az az idő, amikor az AI-alkalmazás megismeri és megérti, hogy „hogyan néznek ki” a hatékonyan működő gépek, akkor azonnal észlelni tudja majd, ha valami meghibásodik.

A gyárakban felhasznált energia közel 12%-át az épületek fűtésére vagy hűtésére fordítják. Célunk, hogy az AI azonnal jelezni tudja, ha valamelyik egység meghibásodott, így elkerülhetővé váljon, hogy a túlzott energiafogyasztás ténye csak egy hónappal később, a rutinszerű jelentésből derüljön ki.

Hasonló technológiai megoldás alkalmazható azokra az áramellátási problémákra is, amelyekkel az egyre nagyobb számú, megújuló energiát használó gyár szembesül. A környezeti adatok, mint például a hőmérséklet, a páratartalom és a rezgés gyűjtésével olyan még komplexebb modelleket alkothatunk, amelyek képesek feltárni a historikus környezeti és üzemi mérések közötti összefüggéseket.

Ha képesek leszünk szabályozni a gyár beltéri hőmérsékletének fenntartására fordított energiát, apró, de jelentős lépést tehetünk a Föld éghajlatának stabilizálása felé. Az AI képes lesz előre jelezni az energiaigényt, valamint a nap- és szélerőművek valószínű energiatermelését, így a létesítmények a csúcsidőn kívüli időszakokban elegendő energiát tárolhatnak majd akár megújuló energiaforrásokból, akár az energiahálózatról.

Néhányan kétségbe vonják, hogy az emberi tevékenység felelőssé tehető az éghajlatváltozásért, azt azonban senki sem vitatja, hogy az energia drága, illetve az energiafogyasztás és –termelés irányításának módját sokkal okosabbá lehetne tenni.

Ezért olyan ügyfeleket keresünk, akikkel együttműködve ezen technológiák továbbfejlesztésén dolgozhatunk. Számunkra a vállalkozás mérete nem számít, a gyorsaságot tekintjük fontosnak. Az ABB elkötelezett, hogy valós előrelépést érjen el ezen a fronton, ezért minden gyorsan cselekedni képes vállalatot várunk, hogy partnerként bekapcsolódjon a munkánkba. Együtt munkálkodva biztosítani tudjuk, hogy a digitalizálás jelentős pozitív változásokat hozzon.

 Szerző: Andrea Temporiti, digitalizálási vezető, ABB „Protection & Connection” üzleti divízió

A CIKK SZERZŐJÉRŐL

Andrea Temporiti 2018. március 5-e óta dolgozik az ABB-nél. Digitalizálási vezetőként az Energetikai Termékek divízióhoz tartozó Protection and Connection üzleti egységnél dolgozik, feladata a digitalizálási stratégia kidolgozása és végrehajtása. Korábban a Microsoftnál digitalizálási tanácsadóként azon dolgozott, hogy a Microsoft ügyfelei a pénzügy, a gyártás és az utazási ágazatban a digitális csatornáikon és érintkezési pontjaikon keresztül egységes digitális gyakorlatot alakítsanak ki. Tanácsadói beosztása előtt a Microsoft vállalatiarchitektúra-tervezőjeként telekommunikációs- és médiaügyfelekkel dolgozott. A Microsoft előtt a Finmeccanica (ma Leonardo) alkalmazottja volt. Itt biztonsági tanácsadóként és szoftvermérnökként dolgozott. Andrea szívügyének tekinti a technológiát, és hisz abban, hogy a technológia helyes használatával jobbá tehetjük az emberek életét.