2013. április 26-án a Szellemi Tulajdon Világnapján Millenniumi Díjban részesült a szentendrei Skanzen. A 2000. április 26-a óta, minden évben kiosztásra kerülő díj, a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerését szolgálja, és egyben tiszteleg az emberi tudás és a kreativitás előtt.
2013. április 26-án a Szellemi Tulajdon Világnapján Millenniumi Díjban részesült a szentendrei Skanzen. A 2000. április 26-a óta, minden évben kiosztásra kerülő díj, a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerését szolgálja, és egyben tiszteleg az emberi tudás és a kreativitás előtt.
2013. április 26-án a Szellemi Tulajdon Világnapján Millenniumi Díjban részesült a szentendrei Skanzen. A 2000. április 26-a óta, minden évben kiosztásra kerülő díj, a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerését szolgálja, és egyben tiszteleg az emberi tudás és a kreativitás előtt.
Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésének határozata alapján április 26-a a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló művészek és műszaki alkotók munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnap.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2000-ben, a magyar millennium évében alapította a Millenniumi Díjat, amely a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti elismerését szolgálja. A díj átadására eddig tizenkét alkalommal került sor, így az évek során mintegy 50 díjazott között 4 múzeum büszkélkedhetett a kitüntetéssel.
Az eddigi évek gyakorlatától eltérően idén e jeles napnak a Budapest Music Center, a főváros legújabb kulturális intézménye – egy korábbi Millenniumi Díjas intézmény – adott otthont. A 15 órakor kezdődött ünnepélyes átadón dr. Cseri Miklós, a szentendrei múzeum főigazgatója vette át a díjat. A Skanzen mellett idén Millenniumi elismerésben részesült a Bartók Archívum (MTA Zenetudományi Intézet), az ELTE Környezetoptikai Laboratórium és a TIT Természet Világa (Természettudományi Közlöny) szerkesztőségét is méltatták.
A szentendrei Skanzen értékmentő tevékenysége:
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.
Az eredetileg tervezett kilenc tájegység a tervek szerint a határokon kívüli magyarság életmódját bemutató tájegységgel, a 10-15.századi Magyarország falusi építészetének bemutatásával, és a 20. századi falu építményeit, életmód-típusait reprezentáló kiállítási egységgel is kiegészül. Az értékmentő, megőrző funkciók kimagasló kutatási publikációs és kulturális továbbörökítő munkássággal párosulnak, egyesítve az épített és a szellemi örökséget. A szentendrei Skanzen komplex látásmóddal bír, amely kiterjed a helyi épített, tárgyi és szellemi örökség megvédésére. A múzeum alapításától kezdve kiemelt feladatként kezeli a népi építészet helyben megőrzött objektumainak védelmét. Éppen ezért jelentős szerephez jut a 2002-ben létrehozott Tájház Szövetséggel az összehangolt munka, a tájházakat működtető vezetők folyamatos képzése.
A szentendrei Skanzenen belül működik a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amelynek feladata az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményének hazai szakmai megvalósítása és ennek koordinálása. Az igazgatóság olyan operatív szakmai szervezetként működik, amely összehangolja a szellemi kulturális örökséghez és annak hatékony megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységeket és programokat. Összefogja az ezek megvalósításában részt vevő intézményeket és szervezeteket, illetve ösztönzi, elősegíti és koordinálja a szellemi kulturális örökség megőrzésével és védelmével kapcsolatos további teendőket. Biztosítja a szellemi kulturális örökség promócióját a folyamatos és széles körű tájékoztatás révén, valamint nyilvánossá teszi az egyezményből következő hazai feladatokat és a megvalósulás folyamatának eredményeit, hivatalos dokumentumait. Ennek szellemében feladatai közé tartozik a készülő nemzeti jegyzék gondozása, hálózat kiépítése, szellemi kulturális örökség honlap üzemeltetése, oktatási programok kidolgozása, ismertetők készítése, konferenciák, továbbképzések szervezése.
Lantai József