Magyar Köztársaság cimereAz Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárának, Arató Gergelynek a kezdeményezésére – a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai pedagógiai szervezetek, a felsőoktatási intézmények bevonásával – munkacsoport jött létre, amelyik az év végéig teszi le a javaslatait a természettudományos oktatás fejlesztéséről.

 

 

Magyar Köztársaság cimereAz Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárának, Arató Gergelynek a kezdeményezésére – a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai pedagógiai szervezetek, a felsőoktatási intézmények bevonásával – munkacsoport jött létre, amelyik az év végéig teszi le a javaslatait a természettudományos oktatás fejlesztéséről.

 

Ugyanakkor az OKM fontosnak tartja, hogy érhetővé váljon és elkülönüljön a „szociális, az életviteli és a környezeti" kompetenciaterület, illetve a „természetismeret" tárgy fogalma. E fogalmakról ugyanis az elmúlt héten a sajtóban pontatlan és téves értelmezések jelentek meg, amelyek félreértelmezéshez vezettek.

A Nemzeti Alaptantervben felsorolt kompetencia-területek közé tartozik a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának központi programja keretében az elmúlt években kifejlesztett „kompetenciaalapú oktatási programok" között is kiemelt szerepet kap ennek az önismeretet, életvitelt, társas kapcsolatokat (stb.) fejlesztő, a hagyományos tanórákon átívelő kompetenciának a fejlesztése.

Ennek azonban csak közvetetten van köze a természettudományos tárgyak tanításához, hiszen az általános viselkedési szabályok mintaként akár testnevelés, akár nyelvi órán is megjelennek.

Ma már az iskolák 10 százalékában használják a 6 kompetenciaterület fejlesztését segítő programcsomagokat. Ősztől a program folytatódik: a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kompetencia-területek fejlesztésére az intézmények a TÁMOP 3.1.4 keretében pályázhatnak. A kötelezően fejlesztendő szövegértés-szövegalkotás és a matematika kompetenciák mellett az iskolák – többek között – választhatják a szociális, életviteli és környezeti képességek fejlesztését is. Várhatóan megközelítőleg 1000 intézmény kapcsolódik ebbe a programba.

Mindezeken kívül folynak az előkészületek annak kapcsán is, hogy az intézmények saját választásuk szerint alkalmazhassák az integrált természetismeret pedagógiai módszert, amely nem azonos az említett kompetenciaterülettel. Arató Gergely államtitkár kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia, szakmai pedagógiai szervezetek, felsőoktatási intézmények bevonásával munkacsoport jött létre, amelyik az év végéig teszi le a javaslatait a természettudományos oktatás fejlesztéséről, így erről a kérdésről is.

Évek óta fennáll annak jogi lehetősége, hogy az iskolák nevelőtestületei saját döntésük alapján határozzák meg a tantárgyi szerkezet. Lehetőség van tehát arra, hogy komplex módon oktassák akár a természettudományos ismereteket vagy akár például a társadalomtudományi ismereteket.

Az integrált természetismeret pedagógiai módszer oktatása nem a rendelkezésre álló, az egyes tantárgyakhoz felhasznált időkeret csökkentését irányozza elő, mivel bevezetéséhez és oktatásához szükség van arra a tanítási időre, amely az egyes tantárgyakhoz jelenleg rendelkezésre áll. Természetesen az intézmények pedagógiai programján, saját döntésén múlik, hogy a megszokott formák, keretek között, vagy az új formában oktatják-e a tanulókat.

Mindezeket a változásokat komoly előkészítésnek kell megelőznie. Új, megfelelő oktatási programok szükségesek: kerettantervek, pedagógiai mérőeszközök, módszertani ajánlások kifejlesztése, kipróbálása, a változások beépítése a pedagógusképzésbe, a pedagógusok felkészítésére. Ilyen horderejű újítás semmiképpen sem „kerül bevezetésre ősztől közel 1000 iskolában", ahogy azt néhány újságcikkben olvashattuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük