2024.július.20. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Mozgalmas időszak elé néz a MÁV Szimfonikus Zenekar

6 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/98525"><img class="image image-preview" src="/files/images/mávfeb.preview.jpg" border="0" width="467" height="448" /></a></span>Február elején orosz estet rendez a Zeneakadémián, Kocsis Zoltán vezényletével indul tavaszi bérlete, emellett pedig két izgalmas farsangi hangversennyel várja közönségét. Folytatódnak kamarazenei koncertjei, családi programjai, illetve az Unokák és nagyszülők hangversenyei sorozat is, amely ezúttal a szaxofont állítja középpontba.</p> <p> 

mávfeb.previewFebruár elején orosz estet rendez a Zeneakadémián, Kocsis Zoltán vezényletével indul tavaszi bérlete, emellett pedig két izgalmas farsangi hangversennyel várja közönségét. Folytatódnak kamarazenei koncertjei, családi programjai, illetve az Unokák és nagyszülők hangversenyei sorozat is, amely ezúttal a szaxofont állítja középpontba.

 

mávfeb.previewFebruár elején orosz estet rendez a Zeneakadémián, Kocsis Zoltán vezényletével indul tavaszi bérlete, emellett pedig két izgalmas farsangi hangversennyel várja közönségét. Folytatódnak kamarazenei koncertjei, családi programjai, illetve az Unokák és nagyszülők hangversenyei sorozat is, amely ezúttal a szaxofont állítja középpontba.

 

2016. február 3.

Orosz est

Erdélyi Miklós-bérlet 4., Zeneakadémia, 19.00

Kesselyák Gergely karmester különös érdeklődést tanúsít az orosz zene iránt, amely valóban különleges és nagyon gazdag világ. Első nagy mesterük, Mihail Glinka volt az, aki megteremtette az orosz nemzeti operát, utat mutatva követőinek. Ruszlán és Ludmilla c. operájának nyitánya kedvelt hangversenydarab, ez határozza meg az este alaphangulatát. A következő két szám körülbelül száz évvel később, csaknem egyidőben keletkezett. Reinhold Glière korábban Prokofjev és Hacsaturján tanára volt; 1938-ban bemutatott Hárfaversenyével Csajkovszkij azon véleményét akarta cáfolni, hogy a hárfa kizárólag kíséretre alkalmas hangszer. A darab valóban felvonultatja a hárfa gyönyörű hangzásának minden lehetőségét, ezúttal a Virtuózok tehetségkutató versenyen feltűnt bájos ifjú szólista, Tóth Bettina tolmácsolásában. Sosztakovics 1943-ban, a háború legsötétebb napjaiban vetette papírra VIII. szimfóniáját. Ez a heroikus katonákról szóló, "Leningrád" szimfónia után inkább a tragikum, a sorsszerűség megfogalmazása. A művet Moszkvában mutatták be először, a hatalomnak azonban nem tetszett annak komor hangulata, ezért betiltották; a tilalom egészen 1960-ig érvényben maradt.

 

2016. február 12.

Farsangi hangverseny

Lukács Miklós-bérlet 4., Zeneakadémia, 19.00

2016. február 13.

Farsangi hangverseny

Varga László-bérlet 2., Olasz Kultúrintézet, 11.00

A zenekar régi hagyománya, hogy farsang idején legalább egy hangversennyel hódol Karnevál hercege előtt. Érdekes megfigyelni, az egyes koncertek karmesterei milyen művekből állítják össze ezeket a műsorokat. Természetesen nem hiányozhatnak a programból a Strauss-dinasztia tagjainak keringői, polkái, de mindig megszólal néhány különlegesség is, illetve egy-egy olyan részlet nagy zeneszerzők műveiből, amely nem farsangi mulatság alkalmából készült ugyan, de jól illik ide. Ez a szerkesztési elv tükröződik Kesselyák Gergely műsorán is. A Strauss fivérek óriási életművéből egy híres valcer mellett érdekes karakterdarabok csendülnek fel: az egyre intenzívebbé váló természettudományos érdeklődésre utal a Szférák zenéje, a Szabad a pálya c. gyorspolka pedig a hódító új találmányra, a vasútra. Berlioz Fantasztikus szimfóniájának hatalmas "képtárából" a Bál című tétel hangzik el. A hangverseny végén Ravel klasszikusa, a Bolero is felcsendül, amely mondhatni egy egyszerű spanyol tánc kozmikus méretűvé fejlesztve: nem kevesebbet mond el, mint hogy mit jelent a mozdulatok művészete, az érzelmek és indulatok kifejezésének ez a sajátos módja az emberiség számára. 

 

2016. február 13.

Kamarazenei bérlet 2.

Olasz Kultúrintézet, 17.00

Folytatódik a MÁV Szimfonikusok kamarazenei koncertsorozata Tarkó-Nagymengyi Dóra, a zenekar II. hegedű szólamának vezetője irányításával. Február folyamán Niels Gade vonósokra írt Novellette című darabját, Mérész Ignác Vonóstrióját, valamint Edward Elgar Vonósszerenádját hallgathatják meg az Olasz Kultúrintézet Giuseppe Verdi termében. Kevesen tudják, hogy annak idején, 1865-től 1902-ig itt ülésezett a Parlament alsóháza; egész Józsefváros egyik legimpozánsabb épületéről van szó, amely a közélet egyik meghatározó színhelye volt. A négy hangversenyből álló sorozat koncertjeire 800 forintért lehet jegyet váltani.

 

2016. február 22.

Szőke Tibor-mesterbérlet 2.

Művészetek Palotája, 19.30

Kocsis Zoltán, a magyar zeneélet egyik meghatározó alakja közeli kapcsolatot ápol a MÁV Szimfonikusokkal, visszatérő vendége a zenekarnak. Ezúttal Schubert VIII. (Befejezetlen) szimfóniáját szólaltatja meg, amelyben a bécsi klasszicizmus alkonya, illetve a romantika kezdete jelenik meg. Ezt követően a Moldva csendül fel Smetana Hazám című ciklusából, amely egy zenés utazás Csehország fő folyóján, a forrástól sok érdekes, izgalmas tájat érintve egészen addig, míg az Elba folyóval egyesül. Az estét Rachmaninov híres II. szimfóniája zárja, amelynek rövidítés nélküli, teljes változatát ismerheti meg a közönség. A Kocsishoz oly közel álló zeneszerző harmincas évei elején komponálta ezt a művét, amelyben hazája iránti szeretetét, a táj szépségeit és honfitársainak lelkületét mutatja be. A mesterbérlet következő, április 28-i estjén egyébként Kocsis Zoltán Rachmaninov rendkívül nehéz, de páratlan szépségű II. zongoraversenyének szólistájaként lép ismét színpadra a MÁV Szimfonikusokkal. E két koncertre, valamint a mesterbérlet utolsó, május 13-i opera estjére "tavaszi bérlet" kapható, rendkívül barátságos áron. Bővebb információ a zenekar honlapján olvasható!  

 

2016. február 27.

Utazás a szaxofon körül

Unokák és nagyszülők hangversenyei 3., Magyar Nemzeti Múzeum, 10.00 és 11.30

Minden hangszernek megvan a maga története. Olyan azonban, hogy egy hangszer nevében viselje alkotója nevét, csak egy van: a szaxofon, amelyet 1840 körül egy Adolphe Sax nevű francia hangszerkészítő alkotott. A szaxofon furcsa keverékhangszer: teste rézből van, mint a trombita és a harsona, de nem tölcséres fúvókával kell megszólaltatni, hanem olyan nádlapocskával és fejrésszel, mint a klarinétot. A hangszer oldalán lévő lyukakat a zenész ujjaival mozgatott billentyűkkel tudja nyitni és csukni; ezek elrendezése olyan, mint az oboán. A szaxofon roppant sokoldalú hangszer, egy egész családot képez: van szoprán, alt, tenor és bariton változata. Használják a katonazenében, az 1900-as évek óta Amerikában a jazz zenében, és persze az európai klasszikus zenében is. Erről a hangszerről szól a februári hangverseny. Elsőként Henri Tomasi szaxofonversenyéből, majd Bizet: Az arles-i lány c. művéből hangzanak el részletek. Ezt követően jazz improvizációkat hallhatunk a tehetséges testvérpár, Bánfi Barna és Bánfi Balázs tolmácsolásában.

 

http://www.mavzenekar.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.