„MŰEMLÉKEK A TURIZMUS SZOLGÁLATÁBAN” — „ÉRTÉKŐRZŐ MAGTÁRAK” című projekt

Befejezéséhez közeledik a fenti címmel a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával (HUSK/0801/1.3.1/0046). Megvalósítói az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ANPI), Jósvafő és az ALMA-Centrum, Jablonov nad Turnou (Szádalmás) székhellyel. Az uniós támogatást 2009 végén írták alá a felek. Összege 2 041 006 euró, amelyből az ANPI által felhasználható keret 1 112 514 €. A projekt befejezési határideje: 2011. szeptember 30. Az uniós segítségen kívül a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta a projektet.

Befejezéséhez közeledik a fenti címmel a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával (HUSK/0801/1.3.1/0046). Megvalósítói az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ANPI), Jósvafő és az ALMA-Centrum, Jablonov nad Turnou (Szádalmás) székhellyel. Az uniós támogatást 2009 végén írták alá a felek. Összege 2 041 006 euró, amelyből az ANPI által felhasználható keret 1 112 514 €. A projekt befejezési határideje: 2011. szeptember 30. Az uniós segítségen kívül a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta a projektet.

Veres Balázs, az ANPI igazgatója rövid ismertetőjében kitért az Aggteleki Nemzeti Park történetére. Huszonhat évvel ezelőtt ez volt az első magyarországi nemzeti park 433 ezer hektáros területen, ebből 60 ezer 86 hektárnyi az országosan védett, jól megőrzött természetvédelmi terület, benne két világörökségi helyszínnel: a 26 km hosszú Baradla-barlanggal, amelyből 5,3 km-es szakasz, a Domica-ág átnyúlik Szlovákiába. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO 1995-ben nyilvánította a világörökség részévé. A másik: Tokaj-hegyalja borvidéke. A barlangokban, a felszín alatt közel 500 barlanglakó állat lakik, közülük néhány csak itt él. A 39 európai denevérfaj közül 28 található meg itt, bár közülük nem mindegyiknek menedéke a barlang.  

    A hagyományos tájszerkezet csak akkor maradhat fenn, ha a nemzeti parkok felvállalják bizonyos területek természetvédelmi kezelését. Nem utolsó sorban helyrehozzák az ember károkozását, sőt, beavatkoznak egyes élőhelyek vagy veszélyeztetett élőlények (növények, állatok) megóvása érdekében. Gondozás nélkül a hegyi legelők és kaszálórétek beerdősödnének, és ritka fajok (mintegy 1500 féle) halnának ki. Valamint védekezniük kell a nem őshonos növények térhódítása ellen, mert kiszoríthatják az eredeti, értékes fajokat. A villamos távvezetékek szigetelését is elvégezték, hogy megmentsék a madarakat a halálos áramütéstől.

Az új projekt célja: a térség kulturális és természeti értékeinek megóvása, a műemléképületek rekonstrukciója, a Gömör-Tornai térség hagyományainak felélesztése, a védett természeti értékek ökoturisztikai forgalmának összekapcsolása és az ezzel kapcsolatos szemléletformálás. Mindezzel a hátrányos helyzetű térségek gazdaságát szeretnék fellendíteni, továbbá a határon átnyúló turizmus növelése. A projekt központja a bódvaszilasi Művészetek Magtára.

A Művészetek Magtára – eredetileg az Esterházy család bódvaszilasi magtára volt, műemlék – alkotótérként fog működni, ahol a közösségek jól érezhetik magukat koncertek, kiállítások, színi előadások vagy konferenciák alkalmával. Elkészültét új honlap is hirdeti (www.anp.hu). A kiállítóterek művészeti koncepcióját a Magyar Természetművészek Szövetségével közösen alakították ki. 2011. júliusában máris elindult a MagtArt nemzetközi természetvédelmi szimpózium, ahol elkészültek az „állandó" kiállítás első darabjai. A kiállítás megnyitóját augusztus 7-én tartják Bódvaszilason. Az új intézményt pedig augusztus 17-én 17 órakor nyitja meg dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, mint a program fővédnöke. A rendezvényen a NEFMI részéről jelen lesz Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is.

A természetművészetről Erőss István képzőművész elmondta, hogy még nem ismert fogalom Magyarországon, nincs is rá igazán megfelelő szó. A már bevett angol earth art, land art vagy a natur art szó közelebb áll hozzá. Alkotói szinte az egész világon megtalálhatók az 1960-as évek óta, amikor az ember felismerte, hogy milyen veszélyben van a Föld. Természetművészet az, ha az alkotó kivonul a műteremből, és a természettel való fizikai kapcsolatból merítkezik, azaz csak a természeti környezetben talált alapanyagokkal, kizárólag kézműves technikákkal dolgozik. Alkotása nem időtálló, hanem efemer jellegű, idővel lebomlik, s visszaadja magát annak, amiből vétetett.

A MagtArt mostani alkotói:

Ko Seung-hyun koreai művész, a világ egyetlen természetművészeti biennáléjának létrehozója.

Liu Po-chun tajvani szobrász, a Tajpei Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának vezetője.

Alan Sonfist egyike a land art, az earth art és az environmental art nagy öregjeinek a 60-as évek óta, az irányzat legjelesebb képviselője.

Anke Mellin német művész, aki összehozta a kilencvenes évek elején a keleti és a nyugati természetművészek hálózatát.

Pál Péter Romániából Kelet-Európa képviselője. Izgalmas műveit, gigantikus szobrait saját erdélyi birtokán alkotja.

Ahmead Nadalian iráni természetművész, aki az Indiai-óceán egyik kis szigetén, Hormozon alkot, és hozott létre művészeti központot a sziget lakosságának részvételével.

Bukta Imre, a magyar kortárs művészet egyik legeredetibb alkotója. Háromszor képviselte hazánkat a Velencei Biennálén.

Erőss István magyar művész könyvet is írt a természetművészetről. Egerben, az Esterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén létrehozta a természetművészeti szakot.

A bódvaszilasi művészeti anyag feldolgozója a világszerte ismert John K. Grande kanadai műkritikus. 

A meghívott fiatal alkotók névsora: Pokorny Attila, Szigeti Gábor Csongor, Balázs Péter, Takács Máté és Tomas Gugyela.

DOBI ILDIKÓ