Műtárgy-kereskedelem Romániában és Magyarországon. Kezdetek és távlatok.

A magyarországi és a romániai műtárgy-kereskedelem rendszerváltás utáni múltjáról, jelenéről és jövőjéről rendez – ARTINDEX címmel – kerekasztal-beszélgetést 2012. május 22-én 10 órától a Budapesti Román Kulturális Intézettel a Műcsarnok. Galériások, műgyűjtők, kurátorok, művészeti intézményvezetők – 11 szakember érkezik Romániából Budapestre, hogy részt vegyen kedden a műtárgypiacról szervezett konferencián a Műcsarnokban.

 

A magyarországi és a romániai műtárgy-kereskedelem rendszerváltás utáni múltjáról, jelenéről és jövőjéről rendez – ARTINDEX címmel – kerekasztal-beszélgetést 2012. május 22-én 10 órától a Budapesti Román Kulturális Intézettel a Műcsarnok. Galériások, műgyűjtők, kurátorok, művészeti intézményvezetők – 11 szakember érkezik Romániából Budapestre, hogy részt vegyen kedden a műtárgypiacról szervezett konferencián a Műcsarnokban.

 

A nemzetközi képzőművészeti színtéren roppant sikeresnek mondható  kolozsvári festészet felfutásának számos olyan tényezője van, amely az Ecsetgyár műtermeinek alkotóvilágát  a galériák és a műkereskedelem működésének tágabb kontextusába helyezi. A Műcsarnokban július 1-ig látható Európai utasok című kiállítás, amely átfogó képet ad a kolozsvári képzőművészet ezredforduló utáni legfontosabb fejleményeiről, lehetőséget ad arra is, hogy szakmabeliek és érdeklődők egy konferencia keretében betekintést nyerjenek azokba a folyamatokba, mechanizmusokba, amelyek ehhez a csöppet sem szokványos sikertörténethez vezettek.

 

A szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban a kommunizmus idején radikálisan átalakult a műkereskedelem. A polgári műgyűjtést kapitalista jelenségként utasította el a hivatalos ideológia, a műkereskedelem pedig központosított állami nagyvállalatok kezébe került. A belső szocialista igényeket kiszolgáló, ideológiai kötöttségekkel terhelt szocialista képkereskedések a középszer uralmát és a tradicionális műformák konzerválódását képviselték. Bár az egyes országokban komoly eltérések voltak ezen a téren, Romániában még a nyolcvanas évek végén is zord idők jártak, miközben Magyarországon már készülődtek az első magángalériások. A rendszerváltás után a magyar műkereskedelem jól indult, s több, főként a klasszikus (zömében 20. század eleji) festészetre koncentráló, magánkézben lévő, nagy aukciósház jött létre. A 2000-es években megerősödött a kortárs műtárgyakkal foglalkozó kereskedelmi galériák mezőnye is, de a gyűjtők köre is folyamatosan bővült. Budapesten valóságos galéria boomról beszélhetünk, noha a nemzetközi áttörés még várat magára, a klasszikus és kortárs műtárgyak piacát pedig erősen visszavetette a gazdasági válság. A román műkereskedelem az utóbbi pár évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, elsősorban azzal, ahogyan a nemzetközi művészeti világhoz kapcsolódott. A bukaresti és kolozsvári kortárs galériák mára komoly nemzetközi sikereket értek el. Nem érdektelen tehát annak a kérdésnek a felvetése, hogy milyen különbségek/hasonlóságok, törésvonalak mentén valósultak meg idehaza, illetve Romániában a különböző műkereskedelemmel kapcsolatos projektek, és milyen tanulságokat lehet (ha lehet) ezekből leszűrni.

 

Kezdetek

A rendszerváltás előtti kelet-európai régióban a kortárs művészetnek igen csekély színtér jutott. Romániában a kulturális örökség törvénye értelmében 1989 előtt mindenkinek be kellett jelentenie művészeti javait, az állam azonban csak ritkán élt elővásárlási jogával a múzeumok részére. 1990 után hatálytalanították a műtárgyak bejelentési kötelezettségét, de az új, kulturális javakra vonatkozó törvényre még egy évtizedig várni kellett. 2000 után katalógusok látnak napvilágot, a XIX. és XX. századi román festők alkotásai iránt egyre nő a kereslet. Törvény rögzíti a tulajdonjogot és a munkák elbírálásának szabályait, a galériákat pedig szakértők szerződtetésére kötelezi.

Magyarországon ugyanakkor a 90-es évek első felében sorra nyílnak meg a képzőművészettel foglalkozó magángalériák, kialakul egy nonprofit galériahálózat is, de a műkereskedelem fő helyszínei továbbra is az aukciós házak maradnak. Később egy új hullám jelenik meg, és a galériák megnyitják kapuikat a pályakezdő művészek előtt is, majd az ezredfordulót követően itt is újabb változások indulnak.

 

A jelen és a távlatok

De vajon hogyan néz ki most, 2012-ben a műtárgy-kereskedelem itt és a szomszédos Romániában?

Melyek voltak és jelenleg melyek azok a prioritások, amelyek a haladás irányát és a két ország műtárgy-kereskedelemét meghatározzák?

Ugyanazt a kaotikus utat járják végig, mint a többi kelet- vagy közép-európai posztkommunista országok?

Mik a tapasztalatok, melyek voltak a nehézségek és melyek a kiutak?

 

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kerekasztal romániai és magyarországi meghívottjai, akik megpróbálnak rávilágítani a hasonlóságokra és különbségekre, a pozitívumokra és negatívumokra, az árverések, vásárok, gyűjtők, galériák, múzeumok, kritikusok, kurátorok és művészek kapcsolatának anyagi, jogi és szakmai útvesztőjében. 

A Műcsarnok és a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében megvalósuló konferencia magyar és román résztvevőinek minden bizonnyal izgalmas eszmecseréje közelebb vihet a kiutakhoz és megoldásokhoz.

 

Házigazda: KÉSZMAN József , vezető kurátor – Műcsarnok, Budapest

Moderátor: Brânduşa ARMANCA igazgató – Budapesti Román Kulturális Intézet

 

Résztvevők ROMÁNIÁBÓL:

Diana DOCHIA       

Kurátor – Anaid Art Galéria, Bukarest

Alapító tag – Romániai Múzeumok Országos Szövetsége, Bukarest

Mihai POP

Alapító tag – Plan B galéria, Kolozsvár / Berlin

Joana GREVERS

Vezetőségi tag – Peggy Guggenheim Collection Museum, Velence

Kurátor, tulajdonos – 418 Contemporary Art Gallery, Bukarest

Cristina OLTEANU

Igazgató – ArtMark Művészetmenedzsment Intézet, Bukarest

SZÉKELY Sebestyén

Igazgató – Quadro Aukciós Ház, Kolozsvár

Eugen VOICU          

Alapító – CEO Certinvest, első művészeti befektetési alap, Bukarest

Mladen BATANIAT           

Kortárs műgyűjtő, üzletember, Bukarest

Pavel ŞUŞARĂ        

Elnök – Romániai Szakértők és Műtárgybecsüsök Egyesülete (AEEAR), Bukarest

Oana TĂNASE        

Műkritikus, kurátor – Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum, Bukarest

Cosmin NĂSUI

Műgyűjtő, kurátor, a www.modernism.ro művészeti weboldal alapítója, Bukarest

Gabriela MASSACI

Programigazgató – AnnArt Galéria, Bukarest

 

Résztvevők MAGYARORSZÁGRÓL:

RIEDER Gábor         

Főszerkesztő – Flash Art, Budapest

STURCZ János          

Művészettörténész – Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest

P. SZABÓ Ernő        

Művészettörténész – Új Művészet, Budapest

LEDÉNYI Attila     

Igazgató – EDGE Communication, Budapest

EINSPACH Gábor  

Művészettörténész, kiadó – Art Magazin,

Szakértő – Kieselbach Galéria, Budapest

MOLNÁR Annamária         

Elnök – Kortárs Galériák Egyesülete, Budapest

SZIPŐCS Krisztina

Kurátor – Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeum, Budapest

ANDRÁSI Gábor     

Főszerkesztő – Műértő, Budapest

KÖRMENDI Anna

Műgyűjtő, Budapest

TAKÁCS Gábor      

Újságíró – Világgazdaság

 

Program

10.00 – 12.00

Köszöntő: Készman József, a Műcsarnok vezető kurátora, a rendezvény házigazdája

I. panel

– A műtárgy-kereskedelem alakulása a kommunizmus utáni időszakban

– Az INDEX Artmark kiadvány bemutatása

12.30 – 14.00

II. panel

– Árverések és művészeti vásárok

– Gyűjtők és „gyűjtögetők"

16.15 – 18.30

III. panel

– Galériák, múzeumok, művészek és kritikusok – stratégiai kapcsolatépítés, avagy sem?

– Kurátorok és szakértők Romániában és Magyarországon

 

ARTINDEX – Műtárgy-kereskedelem Romániában és Magyarországon

2012. május 22. kedd

Műcsarnok, előadóterem

1146 Budapest  Dózsa György út. 37. (Hősök tere)

 

www.mucsarnok.hu

http://mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=665&curmenu=201

 

Lantai József