A Gólyahír Egyesület 32 alapító taggal több, mint 13 éve alakult, ma már jelen vannak minden megyében, az egész országban tevékenykednek. Segítenek a krízisterhes vagy örökbeadó anyáknak, és az örökbefogadó szülőknek. Az egyesület elnökével, Mórucz Lajosnéval Gabikával beszélgettem.

 

A Gólyahír Egyesület 32 alapító taggal több, mint 13 éve alakult, ma már jelen vannak minden megyében, az egész országban tevékenykednek. Segítenek a krízisterhes vagy örökbeadó anyáknak, és az örökbefogadó szülőknek. Az egyesület elnökével, Mórucz Lajosnéval Gabikával beszélgettem.

 

–         Gabi néni mesélnél nekem a kezdetekről, a pályakezdésről? Miért éppen védőnő?

Érettségi után az ELTE Bölcsész karára mentem volna matematika szakra, de az 5 év tanulást túl soknak találtam. Édesapámnak elmondtam ezt, aki mérges lett, majd a kezembe adott egy pályaválasztási tanácsadót, és közölte, reggelre mondjam meg mi akarok lenni. Másnapra eldöntöttem, hogy védőnő, emberekkel, anyákkal, gyerekekkel akarok foglalkozni. Az akkor két éves iskola előtt kötelező volt az előgyakorlat, vagyis 1 hónapon keresztül jártam a védőnővel a területet, amit igazán nagyon élveztem.

 

–         Hogy kerültél az örökbeadással, örökbefogadással kapcsolatba?

Védőnőként rendszeresen tartottam előadásokat gyermekekről. Egyik alkalommal, egy örökbefogadással foglalkozó kolleganőm megkért, hogy helyettesítsem Őt telefonon keresztül. Mivel édesanyám is akkortájt halt meg úgy gondoltam, ez most azért is jó lesz, hogy eltereljem a gondolataim. A helyettesítésből két év lett.

 

–         Mikor, hogyan alakult a Gólyahír Egyesület, és mi volt akkor a célja?

Az egyesület 2000. március 11.-én alakult egy babatalálkozón 32 alapító taggal, olyan emberekkel, akiknek én segítettem örökbefogadni. A célunk a válsághelyzetben lévő várandós anyák, és gyermekeik segítése volt, és maradt is. 

 

–         Sok nehéz sors az, amit látsz, hogy lehet ezt viselni? Le lehet ezt hazaérve esténként tenni?

7 éven át Gödöllőre jártam Családóvó Nyári Egyetemre. Egész évben úgy dolgoztam, hogy a nyári előadásokra a munkahelyem elengedjen, és fizesse is azt. Rengeteg előadást meghallgattam, délutánonként Gordon-tréningen vetten részt. Ez megtanított arra, hogy le tudjam tenni mások problémáját. Az én értékrendem más, de más értékrendjét is el tudom fogadni, problémáját pedig meg tudom érteni, de leteszem, a magánéltembe nem viszem át.

 

–         Amikor egy állapotos nő jelentkezik az egyesületnél, pontosan mi történik?

Telefonon beszélgetünk. Megkérdezem, miben segíthetek. Vannak, akik azt szeretnék tudni mi miben tudunk segíteni, de én visszakérdezek, hogy az egyesület miben segíthet. Néhányan kelengyét szeretnének, mások anyaotthoni elhelyezésben kérik a segítségünket. Olyan is akad, aki a Gólyahíres Krízislakásban él a gyermeke születéséig, és ugye vannak azok, akik mégis inkább örökbe szeretnék adni babájukat. A döntés mindenképpen az övék, mi csak segítünk abban, hogy a céljukat elérjék. Beszélgetünk, próbálok a kérdéseimmel segíteni, hátha a családi kapcsolatok, párkapcsolatok rendbe hozhatóak.

 

–         Hány olyan anya van, aki miután felkeresett, mégis hazavitte babáját? És miért gondolta meg magát? Milyen módon lehetett segíteni Neki?

Kb. 300-an vannak. Vagy kibékültek az anyukájukkal, családjukkal, vagy a párjukkal, így haza tudták vinni a megszületett gyermeket. De akadt persze olyan anya is, aki a szülés után, megpillantva gyermekét, nem tudta örökbeadni, így hazavitte felnevelni.

 

–         Ezek az anyák kapnak valamilyen segítséget a Gólyahírtől? Kelengye, vagy valami más esetleg?

Kelengyével tudunk segíteni, a Gólyahír Egyesület krízislakásában elhelyezéssel, ellátással tudunk segíteni, vagy egyszerűen a lelküket ápoljuk egy kis beszélgetéssel.

 

–         Ezt miből finanszírozza a szervezet?

Bevételünk az adó 1%-ából vannak, adományokból, az egyesületi tagdíjból, valamint az örökbefogadók költségtérítéseiből. Mikor regisztrálnak, akkor fizetnek 5000.- Ft-ot, és a sikeres örökbefogadásnál, mikor jogerősen a nevükre kerül a baba, akkor a mindenkori minimál nyugdíjat.

 

–         Az Életet Adók, vagy a babájukat megtartó anyák később is tartják veled a kapcsolatot, jelentkeznek?

Igen néhányuk szokott keresni. Vannak, akik a születésnapomon felköszöntenek, de olyan is akadt, aki találkozót kért tőlem, és oda hozott nekem 1 szál virágot, így köszönte meg, hogy jó helyre került örökbeadásra a babája. Vannak akik rendszeresen felhívnak, és beszámolnak az életük alakulásáról.

 

–         Tartjátok-e a örökbefogadókkal a kapcsolatot a hivatalos eljárás lezajlása után is?

Igen. Van a Gólyahír Egyesület honlapján egy belső fórum, a facebook oldalon egy rejtett csoport, és vannak találkozók is. Van például egy éves nagy találkozó nyáron, ahova az összes gólyás család szülőkkel, gyermekekkel hivatalos.

 

–         Nem félnek attól a civil szervezetek, jelen esetben a Gólyahír Egyesület, hogy az új, márciusban érvénybelépő rendelkezések miatt (miszerint egy szülőanya hat hétig bármikor visszaveheti a már örökbefogadni szándékozó pártól a gyermeket) kevésbé mernek majd a házaspárok nyíltan örökbefogadni?

De igen. Ezt a döntést azzal indokolják, hogy egységes legyen a nyílt és zárt örökbefogadás (ez utóbbinál mindig is volt 6 hét meggondolási idő), de ez nem lehet egységes, hiszen a nyílt eljárás esetében az örökbeadók(k) és örökbefogadók ismerik egymást, találkoznak egymással. Több probléma is van ezzel a hat héttel. Felmerülhet esetleg a hat hét alatt a zsarolás lehetősége. Vagy a testvér, akihez hazavisszük a babát, majd esetleg hat hét múlva elveszik tőlünk. Mit mondunk Neki? Vagy ott van a munkahelyi kérdés Visszaveszik-e azt a nőt, aki hat hét múlva visszamegy, mondván mégsem jött létre az örökbefogadás?

 

–         A – szintén a márciusban hatályba lépő törvény szerinti- nyomonkövetés nekem egy kicsit sérti a magánszférát, hiszen más szülőket nem követnek nyomon, mit gondolsz erről? Miért kellene éppen az örökbefogadó szülőket nyomonkövetni?

Eredetileg ezt segítőszándékkal hozták létre. Azt mondják sok volt az olyan gyermek, akiknek az örökbefogadását megszűntették, akiket „visszaadtak". De hisz ezeket a gyermekeket nem csecsemőként, hanem nagyobb korukban fogadták örökbe, és talán nem tudták Őket teljesen elfogadni. Nem is lenne  a segítőszándékkal probléma, ha önkéntes alapon működne, és mondjuk lenne az örökbefogadóknál egy elérhetőség, amit gond, probléma esetén felkereshetnek. Itt viszont kötelezően hat havonta kellene a kapcsolatot felvenni a szakemberrel, az örökbefogadás első öt évében. 

 

–         Beszéljünk számokban!

Mióta? 2000. márciusa óta.

Mennyien vitték haza a megszületett babájukat?  Körülbelül 300-an.

Mennyi örökbeadásban segített eddig az egyesület? Idáig 678 örökbeadást segített a Gólyahír Egyesület.

Hány évesek általában azok a nők, akik örökbe adják babájukat? 15 és 45 év közöttiek.

Kb. hány %-uk titkolt terhes? Becslésem szerint 50-70 %-uk.

Hány baba találhatott az idén új családra? 45 baba született idén Gólyahíres családba.

 

–         Gabi néni! Milyen érzés ennyi gyermek nagymamájának lenni?

Nagyon jó! Örülök annak, hogy azt a védőnői munkát csinálhatom, amit igazán szeretek. Ez az igazi gyermekeket menteni, hogy ne állami gondozásba kerüljenek, hanem minél hamarabb családba, hiszen MINDEN GYERMEKNEK CSALÁDBAN A HELYE!

 

http://www.golyahiregyesulet.hu/

 

Németh Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük