Nagyobb szerepre készül a takarék-integráció a gazdaság hitelezésében
4 perc olvasás
A Magyar Fejlesztési Bank képviselőinek a TakarékBank felügyelő bizottságába való beválasztásával lezárult a tulajdonosváltás a Takarékszövetkezeti Integráció központi bankjában. Az állami tulajdonos révén a takarékoknak nagyobb szerepe lehet a gazdaság és a lakosság hitelezésében, amit az integráció és a TakarékBank között májusban elhatározott szorosabb üzleti együttműködés is támogat. A takarékok a legfrissebb számok szerint a bankrendszer egyetlen nyereséggel működő szektora, összesített nyereségük szeptember végén 20 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A Magyar Fejlesztési Bank képviselőinek a TakarékBank felügyelő bizottságába való beválasztásával lezárult a tulajdonosváltás a Takarékszövetkezeti Integráció központi bankjában. Az állami tulajdonos révén a takarékoknak nagyobb szerepe lehet a gazdaság és a lakosság hitelezésében, amit az integráció és a TakarékBank között májusban elhatározott szorosabb üzleti együttműködés is támogat. A takarékok a legfrissebb számok szerint a bankrendszer egyetlen nyereséggel működő szektora, összesített nyereségük szeptember végén 20 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Az üzleti lehetőségek és a pénzforgalom bővülését, a pénzügyi csatornák kiszélesítését várja többek között a Takarékszövetkezeti Integráció az állami tulajdonostól, amelynek képviselőit tegnap beválasztották az integráció ernyőbankjába, amint arról a TakarékBank hírt adott. A Takarékszövetkezeti Integráció és az MFB szindikátusi szerződésben rögzítette, hogy az üzleti stratégiával és a társaság jövőjével kapcsolatos részvényesi kérdésekben döntéseiket konszenzusos alapon hozzák majd meg, ugyanakkor a takarékok kiállnak többségi tulajdonuk megtartása mellett. „Ahhoz, hogy a takarékok az ügyféligények kiszolgálásában továbbra is megfelelően rugalmasak lehessenek, meg kell őrizniük önállóságukat a helyi döntéshozatalban és többségi befolyásukat az integráció központi bankjában, ezért olyan szövetséget kötünk az új állami tulajdonossal, amely mindezt biztosítani képes" – mondta Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetője.
Az állami tulajdonos belépéséhez fűzött üzleti remények beváltását támogatja a TakarékBank és az integráció között májusban elhatározott szorosabb üzleti együttműködés is, amely több lépésben 2013 folyamán valósul majd meg. „Az állam szerepétől függetlenül is rákényszerültünk arra, hogy erősítsük az együttműködést, mert többet kell kihasználni abból a potenciálból, amivel az 1600 fiókos hálózatunk és az integrációban lévő 500-600 milliárd forint szabad forrás révén rendelkezünk" – tette hozzá Varga Antal.
A takarékok a legfrissebb háromnegyedéves adatok szerint a bankszektor egyetlen nyereséges hitelintézeti csoportja. Szeptember végén 8,75 milliárd forintra rúgott az adózás előtti eredményük, amely ötödével több, mint egy évvel korábban. A bruttó profit októberben is tovább nőtt 10,3 milliárd forintra, amely megfelelő alapot ad a tőkehelyzet stabilitásához szükséges tartalékok képzésére. Az OTSZ-tagok összesített saját tőkéje szeptember végén 121 milliárd forint volt 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
„Az eredmények bizonyítják, hogy bevált a megfontolt, lépésről-lépésre haladó, a nagy kilengéseket elkerülő stratégiánk" - hangsúlyozta Varga Antal. Hozzátéve: ennek köszönhető, hogy miközben a bankszektor nagyobb része jelenleg a devizahitelezési boom negatív következményeit nyögi, a devizahitel-kiváltó forinthitelek mintegy harmadát, több,mint 70 milliárd forintot a szövetkezeti hitelintézetek nyújtották. Az újonnan folyósított lakossági hitelek kedvező hatást gyakoroltak az integráció idei teljesítményére, bár a végtörlesztés az integráció egyes tagintézményeinek is okozott 1,5-2 milliárd forint közötti veszteséget.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe tömörült hitelintézetek bankpiaci részesedését jelző mérlegfőösszege 1420 milliárd forint volt szeptember végén, a 684 milliárd forintot kitevő és az egy évvel korábbit 6 százalékkal meghaladó bruttó hitelállományukból pedig a lakossági hitelek 381 milliárd forintra rúgtak. A betétek szeptember végi 1188 milliárd forintos összege 16 milliárddal múlja felül az egy évvel korábbi 1172 milliárdot, ebből a lakossági rész félmilliárd forint híján 1000 milliárdot tett ki.
