A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az eredetkérdések oktatásával kapcsolatos dialógus hajlamos érzelmi és világnézeti alapú társadalmi vitává és politizálássá fajulni, és ezzel elterelni a figyelmet a lényegi tudományos kérdésről. Az Értem Egyesület ennek elkerülése érdekében – korábbi álláspontját módosítva – azt javasolja, hogy a hazai tantervekben a belátható jövőben ne jelenjen meg az intelligens tervezettség felfogása. E megközelítés jegyében az Értem Egyesület nem is véleményezte hivatalosan a 2012-es Nemzeti Alaptanterv előzetes változatát.

 

A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az eredetkérdések oktatásával kapcsolatos dialógus hajlamos érzelmi és világnézeti alapú társadalmi vitává és politizálássá fajulni, és ezzel elterelni a figyelmet a lényegi tudományos kérdésről. Az Értem Egyesület ennek elkerülése érdekében – korábbi álláspontját módosítva – azt javasolja, hogy a hazai tantervekben a belátható jövőben ne jelenjen meg az intelligens tervezettség felfogása. E megközelítés jegyében az Értem Egyesület nem is véleményezte hivatalosan a 2012-es Nemzeti Alaptanterv előzetes változatát.

 

Mivel az intelligens tervezettség elméletét a hazai nagyközönség és a tudományos közösség még kevéssé ismeri, így ennek a tantervekben való megjelenése, illetve az erre való törekvés a jelen helyzetben felesleges indulatokat és átgondolatlan lépéseket válthat ki az evolúcióelmélet mellett elkötelezettek részéről. A tantervek módosítása helyett az oktatási intézményekre és a pedagógusokra kell bízni, hogyan értelmezik az eredetkérdések vonatkozásában a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény alábbi rendelkezéseit: „Az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék"; „biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését".

 

Az eredetkérdések oktatásáról szóló polémia hevítése helyett most arra van szükség, hogy a tudományos közösség tagjai alaposan megismerjék az evolúcióelmélet és az intelligens tervezettség felfogása közötti eltéréseket, és józanul mérlegeljék a kétféle nézet mellett felhozható tényeket és érveket. Ahogy az a nagy horderejű tudományos problémák esetén lenni szokott, hosszabb időt kell biztosítani a tudósközösség számára, mindaddig, amíg a világnézeti vagy presztízsalapú reakciók háttérbe szorulnak és kikristályosodik a tudományos világ, illetve a hazai és az Európai Uniós szervezetek megalapozott, kiegyensúlyozott és részletes állásfoglalása.

 

Vagyis az Értem Egyesület álláspontja szerint az eredetkérdések oktatásán való közéleti és politikai huzakodás helyett jelenleg elsősorban a tudományos fórumokon és folyóiratokban kell helyet biztosítani az élővilág származásáról szóló elmélyült dialógusnak.

 

Az intelligens tervezettség irányzatának vezető tudósai szerint – akiket az amerikai Discovery Intézet tömörít – az élőlények egyes „egyszerűsíthetetlenül összetett" szervei és molekuláris rendszerei e biológiai szervezetek tervezettségére utalnak. E megfigyeléseken és logikán alapuló tudományos érvrendszer szerint nincs ésszerű indoklása és levezetése annak a feltételezésnek, mely szerint a sejtmag DNS molekulájában rejlő hatalmas mennyiségű, rendezett információ irányítatlan természeti folyamatok révén jelent volna meg. Ez a nézet az elmúlt évtizedekben egyrészt igényes tudományos vitákat, másrészt érzelmi és világnézeti alapú reakciókat váltott ki az akadémikus közösségekben és a szélesebb társadalomban.

Az Európa Tanács (ET) Kulturális, Oktatási és Tudományos Bizottsága 2007-ben nyilatkozatot adott ki az eredetkérdések oktatásáról. Az ET állásfoglalásai ugyan nem kötelezőek az EU tagállamai számára, a nyilatkozat mégis nagy hullámokat keltett. Ugyanis meglepő módon az ET megfogalmazása többek között azt sugallja, hogy az intelligens tervezettség oktatása „veszélyeztetheti az emberi jogokat".

A Jog és Igazság Európai Központja (European Centre for Law and Justice, ECLJ) az ET hozzáállását bíráló memorandumot fogalmazott meg. Ennek erőteljes érvei szerint éppen a Bizottság javaslata fenyegeti egy szabad társadalom alapvető értékeit. Az ECLJ mint nemzetközi civil szervezet az emberi jogok európai és világszintű hirdetése és védelme mellett elkötelezett, és egyedi konzultációs státusszal rendelkezik az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) előtt.

Az ECLJ felhívja a figyelmet, hogy az Európa Parlament korábban már megállapította, hogy „a tudományos gondolkodás szabadságának akadályozása… mindig intellektuális hanyatláshoz, következésképpen pedig társadalmi és gazdasági stagnáláshoz vezetett", valamint hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a „pluralizmus, a tolerancia és a széleslátókörűség" a demokratikus társadalmak alapvető követelményei. Az ECLJ úgy vélekedik, hogy „az evolúcióelmélet és az intelligens tervezettség közötti párbeszéd hátráltatása gátolja a diákok fejlődését, mivel akadályozza a versengő tudományos elméletek megismerését és szükségszerűen a véleménynyilvánítás és a tudományos gondolatszabadság sérülésével jár".

Az intelligens tervezettséget támogató Discovery Institute cikke rámutat, hogy az Európa Tanács 640 tagja közül csak 48 szavazott a kirekesztő hangvételű határozat mellett, amely ráadásul hamisan határozza meg az intelligens tervezettség felfogását. Így a nyilatkozat voltaképpen darwinista szemléletű tudósok retorikai stratégiájának tekinthető, akik a tervezettségi érvek ésszerű megfontolását és a párbeszédet mellőzve, politizálással próbálják elfojtani a rivális elképzelést. Távol áll a tudomány ideális működésétől, hogy egy többségi nézet támogatói jogi intézményt állítsanak a gondolatrendőrség szerepébe, és félrevezető, hangulatkeltő állításokkal próbálják kriminalizálni a számukra kihívást jelentő kisebbségi látásmódot.

www.ertem.hu

www.intelligentdesign.org

www.evolutionnews.org

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük