Még mindig kísért...Még mindig kísért…

Huszonkét év alatt nem sikerült a volt NDK felzárkóztatása Németország nyugati feléhez, és belátható időn belül nem is lehet számítani arra, hogy a keleti országrész elérje a nyugat-európai színvonalat – vélik német gazdaságkutatók egy kormányzati megrendelésre készített tanulmányban, amelyet a berlini vezetés majdnem egy éves késéssel, és csak a sajtó nyomására hozott nyilvánosságra.

Még mindig kísért...Még mindig kísért…

Huszonkét év alatt nem sikerült a volt NDK felzárkóztatása Németország nyugati feléhez, és belátható időn belül nem is lehet számítani arra, hogy a keleti országrész elérje a nyugat-európai színvonalat – vélik német gazdaságkutatók egy kormányzati megrendelésre készített tanulmányban, amelyet a berlini vezetés majdnem egy éves késéssel, és csak a sajtó nyomására hozott nyilvánosságra.

    A Kelet-Németország gazdasági helyzete és kilátásai című tanulmányt 2011 májusában zárták le. A megrendelő belügyminisztérium azonban csak kedden tette fel a honlapjára, miután a sajtó elkezdett cikkezni arról, hogy a kormány kényelmetlennek találja az anyag megállapításait, ezért inkább elsüllyesztette a jelentést, hogy megspórolja a vitát a fejlesztéspolitika követendő irányvonaláról.
    Becslések szerint az újraegyesülés óta évente átlagosan 70-80 milliárd euró közpénzt fordítottak az öt keleti tartomány és Berlin felzárkóztatására. Ennek forrása részben az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amely a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra rakódik rá. A keleti országrész extra támogatása idővel csökkent, de számítások szerint jelenleg is eléri az évi 60 milliárd eurót, ami meghaladja Magyarország éves hazai össztermékének (GDP) 50 százalékát.
    A hat tekintélyes német gazdaságkutató intézet közösen végzett elemzése arra az eredményre jutott, hogy a hatalmas összeg felhasználása nem optimális, és a kétségtelen eredmények ellenére fordulatra van szükség a fejlesztéspolitikában.
    Kelet-Németország ugyan elérte már a nyugati termelékenységi szint 80 százalékát, de a felzárkózás a 90-es évek vége óta egyre lassabb ütemben emelkedik. Ez azonban nem elsősorban a szocialista gazdasági-társadalmi rend öröksége miatt alakult így. A "transzformációs folyamat már régen lezárult", Németország az alapvető szerkezeti jellemzőket tekintve egységes, és most az a feladat, hogy alkalmazkodni kell a világgazdasági munkamegosztás változásához.
    A teljes kiegyenlítődésre belátható időn belül nincs esély, a politikának ezért vissza kell fogni "a felzárkózáshoz fűződő eltúlzott várakozásokat", és "szakszerűbb", vagyis reális konvergencia-célokat kell meghatározni, e célok helyességéről pedig meg kell győzni a közvéleményt – hívták fel a figyelmet a kutatók.
    Ehhez módosítani kell a fejlesztéspolitika szemléletmódján, "a Kelet- és Nyugat-Németország közötti különbségek kiegyenlítése helyett az össznémet átlag irányába mutató konvergencia elve" alapján kell dönteni a források elosztásáról, hiszen nyugaton is vannak elmaradott régiók.
    A konzervatív-liberális kormány megbízásából készült tanulmány megjelenése rögtön vitát gerjesztett. Hannelore Kraft, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke például egyenlő bánásmódot követelt az úgynevezett régi tartományok számára. A hátrányos helyzetű nyugati térségeknek is jár a támogatás – mondta Kraft a Handelsblatt szerdai beszámolója szerint.

Bálint Marcell

pbm \ kdl

MTI 2012. február 29., szerda 18:14

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük