Nemzetiségi Színházi Kollokvium
4 perc olvasás
.jpg "nemzetiségi színházi kollokvium 3")
2014. január 20. és 21. között a Pécsi Horvát Színházban tartotta meg a Nemzetiségi Színházi Szövetség színházainak első, nemzetiségi Kollokviumát. A zártkörű, családias beszélgetéssorozaton a szlovák, a görög, a horvát, a szerb, a cigány és az örmény nemzetiség képviselői vettek részt. A kétnapos rendezvényen szó volt a nemzetiségi létről, a színházhoz való kapcsolatról, a finanszírozás hátteréről és a jövőbeli vágyakról is.
2014. január 20. és 21. között a Pécsi Horvát Színházban tartotta meg a Nemzetiségi Színházi Szövetség színházainak első, nemzetiségi Kollokviumát. A zártkörű, családias beszélgetéssorozaton a szlovák, a görög, a horvát, a szerb, a cigány és az örmény nemzetiség képviselői vettek részt. A kétnapos rendezvényen szó volt a nemzetiségi létről, a színházhoz való kapcsolatról, a finanszírozás hátteréről és a jövőbeli vágyakról is.
Az első témakör kifejtése során személyes élményeken keresztül ismerhettük meg az érzést, hogy a magyarországi kisebbségek hogyan élik meg hovatartozásukat. Milyen, mikor bemutatkozás után a neved miatt újra és újra el kell mondani azt, hogy ki vagy, honnan jöttél és miért kerülsz ide. Időközben pedig az válik furcsává, mikor az anyaországban ejted ki a neved és senki sem kapja fel a fejét; a nemzetiségi létet másként élik meg az anyaországtól elszakadt népcsoportok. Nem kell kutatni, hogy kik ők pontosan, hova tartoznak, hiszen épp azok, akiknek születtek: magyarországi kisebbségnek, akik mindenhol otthon érzik magukat.
A második ülésen a megmagyarázhatatlan és mégis feloldhatatlan színházhoz kötődő összetartozásra kerestük a választ. „A színház egy olyan forma, mely segít az elfogadásban, az értékek megőrzésében, a nemzeti kultúránk népszerűsítésében. Szeretnénk megmutatni, hogy itt vagyunk és felhívni a figyelmet arra, hogy kulturális hagyatékunk a magyarországi sokszínűséget erősíti. "- hangzott el az egységes nézőpont.
A finanszírozási kérdések egyeztetése során szinte záporoztak a nemzetiségi színházakat érintő problémák: a próbahelyszín és befogadó színház hiánya, a fenntartáshoz szükséges megfelelő anyagi fedezet kiszámíthatatlansága, nem állnak rendelkezésre a célközönség megszólításához szükséges kommunikációs eszközök, a színházaknak nincs megfelelő háttér infrastruktúrájuk és rendkívül hiányzik a nemzetiségi színházak jelenét és jövőjét átfogó egységes kulturális koncepció.
A kollokvium a vágyak, álmok és a konkrét jövőkép megfogalmazásával zárult. Egységes, közös és nélkülözhetetlen igény a budapesti befogadó színház megvalósulása, mely érdekében a Nemzetiségi Színházi Szövetség lassan egy éve folytat tárgyalásokat a kulturális kormányzattal. A Nemzetiségi Színház a magyarországi kisebbségi színjátszás bástyájaként egységesen adna otthont a tizenhárom nemzetiség rendszeres megmutatkozásának. Fontos és kikerülhetetlen feladat a finanszírozási kérdések stabilizálása, az anyaországi kapcsolatok erősítése, és a nemzetiségi színjátszás utánpótlásának garantálása. A Nemzetiségi Színházi Szövetség támogatja a nemzetiségi előadások feliratozását, mely újabb lehetőségét adja közönségének szélesítését. A Szövetség égisze alatt a hazai kisebbségi színjátszás szeretné megtalálni az összes olyan megjelenési formát, mellyel magyar és nem magyar közönségét egyaránt meg tudja szólítani. A nemzetiségi színjátszás él, a magyar kultúra szerves részeként pedig szeretne minél több emberhez eljutni.
A Nemzetiségi Színházi Kollokviumon felvetett kérdéseket a Szövetség szeretné nyilvánosan is egyeztetni az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságával közösen szerevezett tavaszi Nemzetiségi Színházi Fórumon.
Lantai József
