Nicolas Sarkozy az EP-ben a beszéd -hivatalos – kivonatos magyar fordítása

  Nicolas Sarkozy

A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy november 13-án, kedden délben, Strasbourgban intézett beszédet az EP-képviselőkhöz.

  Nicolas Sarkozy

A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy november 13-án, kedden délben, Strasbourgban intézett beszédet az EP-képviselőkhöz.

A Francia Köztársaság elnöke előtt szóló Hans-Gert Pöttering köszönetet mondott Sarkozynek az alkotmányszerződés támogatásáért és a reformszerződés elfogadásában játszott szerepéért. Az Európai Parlament elnöke emlékeztetett: Nicolas Sarkozy az első nem francia vendégként éppen őt hívta meg az Elysée-palotába, ami az államfő Európa és az EP iránti elkötelezettségét is demonstrálta.

Európa nem gép

Sarkozy beszédében azt mondta, az uniós alkotmányról tartott francia népszavazáson a „nem" nem Európa elutasítását jelentette, hanem inkább az Európával szemben támasztott magas elvárásokat. „Európa nem lehet pusztán egy gép, egy adminisztratív gép, egy jogi gép, egy eljárásokat és szabályokat gyártó gép. Európának nem szabad elszakadnia az élettől, az emberi érzésektől, szenvedélyektől" – fogalmazott Sarkozy. A politikus szerint sok európai számára úgy tűnhet, hogy az unió éppen egyfajta érzéketlen géppé vált.

Többségi szavazás

„Hiszek a változásban, hiszek a vitában" – mondta Sarkozy. Az elnök hozzátette, az egyhangúság követelménye azt eredményezi, hogy soha nem sikerül semmi nagy léptékűről dönteni, ehelyett néhányak ráerőltethetik akaratukat a többiekre. Az egyhangúság kevesebb Európát, cselekvésképtelenséget jelent – mondta, hozzátéve, ezért is támogatta az egyszerűsített szerződésben a többségi szavazás kiterjesztését.

A politikus szerint a francia és holland nem-szavazatok katasztófával értek fel, és Európát története legmélyebb válságába taszították. Sarkozy úgy vélte, a brüsszeli csúcson az állam- és kormányfők megértették, hogy kezükben van Európa sorsa, és az politikai eltökéltségük elsöpörte az addig áthághatatlannak tűnt akadályokat.

A francia parlament ratifikál

Sarkozy úgy vélekedett, a francia nép az elnökválasztási kampány során felhatalmazta őt arra, hogy a parlamenttel ratifikáltathassa az egyszerűsített uniós alapszerződést, nincs szó tehát arról, hogy sérülne a demokrácia Franciaországban.

Az egyszerűsített szerződés Európa önmaga felett aratott politikai győzelme, az európai öntudat politikai kifejeződése – vélte a francia köztársági elnök, hozzátéve: az intézményi kérdések megoldása után a politikai kérdések tabuk nélküli megvitatása van soron.

Bölcsek tanácsa

Sarkozy azt mondta, az európai demokráciában vitázni kell arról, melyek a kontinens célkitűzései. Ezért javasolta egy európai „bölcsek tanácsának" felállítását, amelynek segítségével megtervezhetők a holnap Európájának körvonalai.

Az identitás megőrzése nem betegség

„Az európai demokráciában vitázni kell az európai identitásról és a nemzeti identitásokról. Vitázni kell tudni arról, hogy Európa hogyan építheti fel identitását, és hogyan védheti meg azt" – fogalmazott Sarkozy, hozzátéve: „Az identitás megőrzésének szándéka nem betegség".

„Európa népei mély identitásválságon mennek keresztül. Ez a válság a nemzeteket, valamint az összes európai számára közös, és őket valódi egységgé formáló civilizáció ideáját érinti. Ez a válság a világ globalizálódásához és kereskedelmiesedéséhez kötődik" – mondta az elnök.

Sarkozy szerint Európát nem az identitásokkal szembeni fenyegetésként, hanem azok védelmezőjeként, az erő és befolyás megsokszorozójaként kell felfogni, amennyire az anyagi és politikai szinten, olyannyira a gondolat és a kultúra szintjén is.

Sarkozy azt mondta, Európának a világ minden régiójában elő kell segítenie az emberi jogok érvényesülését.

Nem protekcionizmus, hanem reciprocitás

„Képesnek kell lennünk arra, hogy ugyanannyira megvédjük magunkat, mint mások magukat. (…) Ha a világ más régióinak joga van védekezni a dömping ellen, Európának miért kell elszenvednie azt? Ha minden országnak vannak politikái a változtatásra, Európának miért nincsenek? Ha más nemzetek fenntarthatják piacaik egy részét saját kis és közepes vállalataik számára, Európa miért nem? Ha más nemzetek iparpolitikákat vezetnek be, Európa miért nem? Európa nem akar protekcionizmust, de Európának követelnie kell a reciprocitást. Európa nem akar protekcionizmust, de Európának kötelessége biztosítania energetikai és élelmezési függetlenségét" – így Nicolas Sarkozy.

A politikus kitért arra is, hogy Európa példát akar mutatni a klímaváltozás elleni harcban, de nem tud elfogadni egy olyan tisztességtelen versenyt, amelyben más országok nem alkalmaznak környezetvédelmi korlátozásokat saját cégeiknél.

Verseny és kapitalizmus

„Európa elkötelezett a verseny iránt. De Európa nem lehet a világon az egyetlen, aki vallást csinál ebből. Ezért döntött úgy a brüsszeli csúcs, hogy a verseny Európa számára egy eszköz, nem pedig cél."

Sarkozy azt mondta, a piacgazdaság és a kapitalizmus nem jelent egyet az „abszolút laissez-faire"-rel. „Az európai kapitalizmus mindig is a vállalkozók kapitalizmusa volt, a termelés kapitalizmusa, nem pedig a spekuláció kapitalizmusa. Igen, megerősítem, Európának szerepet kell játszania a pénzügyi kapitalizmus szükséges erkölcsiesítésében" – fogalmazott.

Szolidaritás, új tagálamok

Az elnök a 2008 második félévében esedékes francia elnökség prioritásai közé sorolta az európai agrárpolitika 2013 utáni megújítását, a megújuló energiák kérdését.

Sarkozy szólt arról, hogy az európai népek szolidaritásának meg kell mutatkoznia a regionális politikában, valamint a védelmi és a bevándorlási politikában is.

A politikus azt mondta, az EU keleti országai néha úgy érzik, nem hallgatják meg őket eléggé. Sarkozy kiemelte, ezeknek az országoknak ugyanolyan jogai vannak, mint azoknak, amelyek előttük csatlakoztak az unióhoz.

„Azt akartam, hogy Franciaország újra Európa növekedésének motorja lehessen, hogy újra hozzájáruljon Európa dinamizmusához és prosperitásához. Mert ha Franciaországnak jól megy, egész Európa profitál".

Béke, szabadság, jólét

Sarkozy beszéde végén Simone Veilt, a közvetlenül először 1979-ben megválaszott Európai Parlament akkori, egyben első női elnökét idézte: „ma a közösség minden állama három fő kihívással néz szembe: béke, szabadság, jólét, és úgy tűnik, csak az európai dimenzió teheti őket képessé arra, hogy megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak".

„Ezek azok a kihívások, amelyekkel az emberek szerint Európának foglalkoznia kell. Nincs több vesztegetni való időnk, hogy foglalkozzunk ezekkel. Nincs több vesztegetni való időnk, hogy visszanyerjük az emberek Európába vetett bizalmát. Már túl sok időt vesztegettünk el" – zárta beszédét Sarkozy.

Válaszában Hans-Gert Pöttering azt mondta, a 2008 második felében esedékes, a reformszerződés ratifikálásának történelmi periódusában tevékenykedő francia uniós elnökség számíthat az Európai Parlament támogatására.

A Sarkozy-beszéd hangfelvétele:

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071113MLT12965/media_20071113MLT12965.asf