Nyílt dokumentumformátumok térnyerése — Erősödő ellensúly az MS Office-szal szemben

A nyílt forráskódú és a nyílt dokumentumformátumot használó alkalmazások terjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy gyakran nem áll mögöttük erős szoftverminőség-biztosítási rendszer. Ezen a problémán segít a MultiRáció és öt konzorciumi partnerének az innovációs alapból támogatott nemzeti technológia projektje, amelyben egyebek mellett az ODF-et (Open Documentum Format) alkalmazó szoftverek minőségét erősítő megoldást dolgoztak ki.

A nyílt forráskódú és a nyílt dokumentumformátumot használó alkalmazások terjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy gyakran nem áll mögöttük erős szoftverminőség-biztosítási rendszer. Ezen a problémán segít a MultiRáció és öt konzorciumi partnerének az innovációs alapból támogatott nemzeti technológia projektje, amelyben egyebek mellett az ODF-et (Open Documentum Format) alkalmazó szoftverek minőségét erősítő megoldást dolgoztak ki.

A nyílt forráskódú és formátumú alkalmazások mindinkább teret nyernek nemcsak a magánfelhasználók számítástechnikai gyakorlatában, de az intézményeknél is. Az ODF formátumot használó, azzal kompatibilis programok – elsősorban szövegszerkesztők és Office jellegű szoftvercsomagok -, mint az OpenOffice.org, a Multiráció által gyártott EuroOffice, a LibreOffice, vagy az IBM Lotus Symphony programja – egyre jobban terjednek a különböző üzleti és kormányzati körökben.

Az ODF 2006 vége óta ISO szabvány is. Alkalmazását nemcsak támogatja az EU, hanem az intézményközi dokumentumcsere kötelező eleme. Több ország (Hollandia, Franciaország, Dél-Afrika, Brazília, stb.) törvényileg is előírta már alkalmazását, legutóbb pedig a NATO vette fel a kötelezően alkalmazandó dokumentumformátumai közé. A magyar kormány is kötelezővé kívánja tenni használatát az intézmények számára. A piaci nyomást jól mutatja, hogy 2009 óta az irodai alkalmazások piacán domináns Microsoft Office is támogatja.

Ebben a piaci környezetben látott hozzá a MultiRáció vezette hattagú konzorcium – más részfeladatok mellett – a szoftverminőséget célzó fejlesztéshez, amelynek tagja többek között az ELTE, a Sun helyébe lépő Oracle, a Szegedi Tudományegyetem és az IBM egyik legnagyobb hazai partnere, a Polygon Kft. is. A Polygon a fejlesztési tevékenységhez hardver- és tesztkörnyezetet adott, valamint a prezentációhoz és a közös munka megkönnyítéséhez létrehoztak egy portálfelületet, amelyen az elkészült elemzések eredményei online megjeleníthetők és megoszthatók a konzorcium tagjaival. Itt követhető például, hogy az OpenOffice.org egyes változatai között a hibák száma hogyan változott. Azt is vizsgálták, az új javítóprogrammal az IBM Lotus Symphony különböző, nyílt forráskódú verzióin kiszűrhetők-e a hibás kódrészletek, majd ezeket eljuttatták az anyavállalathoz javításra.

Az elkészült rendszer segíti az ODF alkalmazások mobil környezettel bővített, üzembiztos működését, költséghatékony fejlesztését és gyors piaci terjedését.

Első körben kiterjesztettük a monitorozó rendszer komponenseit, így hagyományos desktop, nagygépes és mobil környezet számára is használhatóvá vált – ismertette a munka egyes szakaszait a projektvezető. Dr. Banai Miklós ennek legfontosabb lépéseként a Python programnyelv integrálását jelölte meg. Ezt követte a hatásanalízis módszerek konvertálása, különösen az imperatív és objektumorientált nyelvekre már bevált elemzőmódszerek átültetése funkcionális nyelvekre, elsősorban az Erlang-ra koncentrálva.

Javítottak az eredeti OpenOffice.org kódminőségen, a kiigazított szoftvert pedig felkészítették a CMMI alapú minősítésre. Létrehozták az ODF-nek azt a változatot, amely a nagyobb és kisebb erőforrású (pl. mobil) platformokon egyaránt életképes és könnyű szerkeszthetőséget ad. Végül kifejlesztettek egy valós validálási környezetet, amelynek eredményét ismét visszavezették a szoftverbe, majd megteremtették a teljes átjárhatóságot az ODF és SOA környezetek között. Ez utóbbi segítségével az ODF dokumentumokkal dolgozó programok bármely vállalati környezetbe könnyen integrálhatók. A munkát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, majd utóda, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is jelentős mértékben támogatta az innovációs alapból a TECH08 A2-SZOMIN08 pályázat keretében.