Az Állami Számvevőszék Országgyűlési határozatokkal megerősített stratégiájában rögzítettek szerint küldetésének tekinti, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a „jó kormányzáshoz". Felelősséget és egyben kihívást jelent az, hogy az Állami Számvevőszékről szóló, 2011-ben elfogadott új törvény felszámolta a következmények nélküli ellenőrzések időszakát. Ellenőrzéseink megtervezésétől azok végrehajtásán keresztül az ellenőrzések eredményeinek hasznosulásáig ténylegesen hozzá kívánunk járulni Magyarország közpénzügyi rendszerének fejlesztéséhez, a közpénzekkel való gazdálkodás minőségének javításához, a közpénzügyi stabilitás megteremtéséhez, és ahhoz, hogy a nemzeti vagyon a lehető legnagyobb biztonságban legyen.

Az Állami Számvevőszék Országgyűlési határozatokkal megerősített stratégiájában rögzítettek szerint küldetésének tekinti, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájáruljon a „jó kormányzáshoz". Felelősséget és egyben kihívást jelent az, hogy az Állami Számvevőszékről szóló, 2011-ben elfogadott új törvény felszámolta a következmények nélküli ellenőrzések időszakát. Ellenőrzéseink megtervezésétől azok végrehajtásán keresztül az ellenőrzések eredményeinek hasznosulásáig ténylegesen hozzá kívánunk járulni Magyarország közpénzügyi rendszerének fejlesztéséhez, a közpénzekkel való gazdálkodás minőségének javításához, a közpénzügyi stabilitás megteremtéséhez, és ahhoz, hogy a nemzeti vagyon a lehető legnagyobb biztonságban legyen.

Közérdek, hogy az ÁSZ ellenőrzési erőforrásai gazdaságos, eredményes és hatékony felhasználásával ott ellenőrizzen, ahol erre a leginkább szükség van. Az ellenőrzések témáinak meghatározását, majd az egyes ellenőrzési témákhoz kapcsolódóan a konkrét ellenőrzési helyszínek kiválasztását alapos előkészítő munka: a témaválasztáshoz szükséges információk folyamatos feldolgozása és kockázatelemzés támogatja.

Ellenőrzéseink ütemezésénél figyelembe vesszük, hogy a számvevőszéki jelentések nyilvánosságra hozatala időben megközelítőleg egyenletes legyen. Erre való tekintettel, valamint egyes ellenőrzéseink lefolytatásának időigénye miatt 2014. első féléves ellenőrzési tervünk 14 ellenőrzési témája a 2013. második féléves ellenőrzési tervből áthúzódó ellenőrzéseket tartalmazza.  

A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is kiemelt ellenőrzési feladatokként kezeljük a törvények által rögzített éves ellenőrzési kötelezettségeinket. Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése a korábbi évekhez hasonlóan jelentős ellenőrzési kapacitás felhasználásával valósulhat meg. A hatékony erőforrás gazdálkodás megteremtése érdekében a zárszámadás ellenőrzéséhez egyes ellenőrzött szervezeteknél különböző ellenőrzési programok alapján egyidejűleg azonos számvevő(k) hajtanak végre ún. egyablakos ellenőrzést, optimalizálva az ellenőrzött szervezet ÁSZ ellenőrzéseihez kapcsolódó leterheltségét.  

A zárszámadás megbízhatóságáról készítendő jelentés és a költségvetési törvényjavaslat véleményezése mellett törvényekben előírt ellenőrzési feladatunk az országgyűlési képviselő-választási kampányokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése is. 2014. évi ellenőrzésünket az új, országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény előírásai szerint folytatjuk le. 

Intézményünk az integritás kultúra elkötelezett támogatója, a korrupció ellenes harc egyik fontos résztvevője. Stratégiánkban kiemelt feladatként jelenik meg a korrupció és csalás elleni küzdelemben való szerepvállalás, a közreműködés az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. Ellenőrzéseink egy részében ezért – ahol az ellenőrzés kiterjed a belső kontroll rendszerekre – kitérünk a gazdálkodáshoz kapcsolódó integritás kontrollok meglétének és működésének ellenőrzésére is. 

Stratégiai célkitűzésünk, hogy a törvény szerinti éves és eseményhez kötött ellenőrzési kötelezettségeink teljesítésével le nem kötött erőforrásainkat az államháztartás komplex folyamatainak átláthatósága érdekében rendszerszemléletű, holisztikus megközelítésű ellenőrzésekre összpontosítsuk. Hangsúlyt fektetünk az egymásra épülő, kapcsolódó ellenőrzésekre, mivel az államháztartás egy-egy kulcsfontosságú területének több szempontú megvilágítása hozzájárul az ÁSZ tanácsadó tevékenységéhez.  

Az egyensúlyjavító intézkedések rendszerellenőrzése az ország túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésében, a hiánycél tartásában fontos szerepet betöltő intézkedések hatásának számbavétele mellett a törvényalkotói munkát is támogatja. A felzárkóztatásban kiemelt szerepet betöltő uniós támogatások felhasználását az elmúlt években ÁSZ ellenőrzései többféle szempontból közelítették meg. Az uniós támogatások szabályszerű és eredményes felhasználásában feladatot ellátó intézmények ellenőrzését többek között a 2007-2013-as uniós költségvetési periódus lezárása indokolja. 

A központi költségvetés bevételeinek túlnyomó többségét kitevő adóbevételek szakszerű és pontos megtervezése fontos eleme a stabil és kiszámítható költségvetési politikának. Ezzel összefüggésben az adóhatóság feladatellátását érintő ellenőrzéseit az ÁSZ szisztematikus terv szerint végzi. 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő ellenőrzésünk fókuszában a korábbi ellenőrzések során magas kockázatúnak jelzett hátralékkezelési, valamint a kiemelt adózói körben végzett adóztatási és ellenőrzési tevékenység áll. Az ellenőrzés része az Európai Unió tagállamainak az ÁFA csalások elleni küzdelemben történő együttműködését támogató nemzetközi adatcsere mechanizmus (EUROFISC rendszer) NAV által kialakított rendszerének működtetése. Ez az ellenőrzés az EUROFISC működésének határon átnyúló jellege miatt több ország részvételével, párhuzamos ellenőrzésként valósul meg. Az ÁSZ Magyarország európai uniós csatlakozása óta aktív tagja az EU tagállamok számvevőszékeit összefogó szervezet ÁFA kérdéseivel foglalkozó munkacsoportjának, amely kezdeményezte a közös munkát tagjai felé. 

Az elmúlt években számos adó- és járulékkedvezményt vezettek be a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése érdekében, amelynek ellenőrzésével képet kaphatunk az adatszolgáltatási rendszerek működési mechanizmusáról, az államháztartás információs rendszerébe való beépüléséről, a végrehajtó szervezetek működésének és egymás közötti adatcseréjének szabályszerűségéről.  

Az ÁSZ az ellenőrök ellenőre, az alaptevékenységei között ellenőrzési közfeladatot (is) végző intézmények végrehajtott és tervezett ellenőrzéseivel az adott intézménynél jóval nagyobb közpénzügyi szegmensre lát rá. 2014-ben ismét ellenőrzésre kerül a Magyar Nemzeti Bank működése, amely kiegészül az Magyar Nemzeti Bankba integrált Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységének értékelésével. Európa gazdaságát a közelmúltban érzékenyen érintő pénzügyi válság kihívásaira egyebek mellett az Országos Betétbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos változások adtak választ. Tervünkben ezért célul tűztük ki az Alap gazdálkodásának és feladatellátásának értékelését. 

Az ÁSZ 2012-ben meghonosított gyakorlata szerint a témacsoportos ellenőrzések is hangsúlyos szerephez jutnak a 2014. első félévi ellenőrzési tervünkben. Témacsoportos ellenőrzések során azonos ellenőrzési programmal több ellenőrzött helyszínről készít az ÁSZ önálló ellenőrzési jelentést. A témacsoportos ellenőrzések alapvetően az önkormányzatokat, önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságokat, a központi alrendszer intézményeit és az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezeteket érintik. Ellenőrzési tervünkben egyes témacsoportos ellenőrzéseinket az ellenőrzés szakaszára való utalással különböztetjük meg, ami egy-egy beszámolóval lezárt ellenőrzési időszak eltéréseire utal. A témacsoportos ellenőrzéseinkkel egyben felkészülünk az eredményszemléletű számvitel bevezetése miatt szükséges, magasabb követelményeket támasztó új ellenőrzési szempontok, megközelítési módok alkalmazására, alapul szolgálnak az önkormányzatok konszolidált beszámolóinak ellenőrzéséhez.

Az ÁSZ által korábban végzett ellenőrzésekre való ráépülésként az országos nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzésével átfogó képet kaphatunk a megváltozott jogszabályi környezetben végzett gazdálkodásukról. Ellenőrzési jelentéseink hasznosulását – kockázatelemzés eredményeképp – esetenként helyszíni utóellenőrzések keretében értékeljük. 

A közpénzek és a közvagyon szabályos és gazdaságos felhasználása felett őrködő ÁSZ előtérbe helyezi az ellenőrzés módszereinek megújítását, az ellenőrzési kapacitásait pedig a leginkább kockázatos témákra, területekre, szervezetekre fókuszálja. Ennek egyik legfontosabb eszköze a kockázatelemzés. Az ÁSZ a féléves gördülő tervezés témajavaslatait, az ellenőrzések helyszíneit kockázatelemzés eredményeire támaszkodva határozza meg.  

Az Állami Számvevőszék, mint társadalmilag felelős intézmény az Alaptörvényben rögzített függetlensége szerint csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek alárendelve működik, tevékenységét az országgyűlési választási ciklusoktól függetlenül, nyilvános ellenőrzési terve alapján stabilan és átláthatóan végzi. Meggyőződésünk, hogy szakmai elkötelezettségünk megtartása mellett ellenőrzéseink végrehajtásával alkotó módon segítjük a rend megteremtését a közpénzügyekben. 

Az ÁSZ ellenőrzési terve nyilvános, megtalálható az intézmény honlapján a Tervek menüpont alatt.