Oktatási deform: Hogyan kössük röghöz sok esztendőre az orvosokat

A rablánc a lábon nehéz lesz… – röghözkötik a végzős orvosokatMint sejthető volt, a kormány nem hajlandó letenni neoliberális elképzeléseiről. Az idei tanévtől Ausztriában INGYENES az egytemi képzés is az EU-s polgárok, igy a magyarok számára is minden szakon, itthon különböző ötletekkel lopakodva vissza akarják hozni a tandíjat vagy pedig az ingyenes képzésben lehetetlen feltételeket akarnak támsztva a térítéses képzés félé terelni. Ennek része az orvostan hallgatók röghözkötése is, jó kádár középkori módszerekkel. Az Egészségügyi Minisztérium most hozta nyilvánosságra ennek részleteit:A Magyar Közlöny 2009. június 12-i számában kihirdetésre került az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) kormányrendelet

A rablánc a lábon nehéz lesz… – röghözkötik a végzős orvosokatMint sejthető volt, a kormány nem hajlandó letenni neoliberális elképzeléseiről. Az idei tanévtől Ausztriában INGYENES az egytemi képzés is az EU-s polgárok, igy a magyarok számára is minden szakon, itthon különböző ötletekkel lopakodva vissza akarják hozni a tandíjat vagy pedig az ingyenes képzésben lehetetlen feltételeket akarnak támsztva a térítéses képzés félé terelni. Ennek része az orvostan hallgatók röghözkötése is, jó kádár középkori módszerekkel. Az Egészségügyi Minisztérium most hozta nyilvánosságra ennek részleteit:A Magyar Közlöny 2009. június 12-i számában kihirdetésre került az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) kormányrendelet

A 2010-től bevezetésre kerülő új szakorvosképzési rendszer főbb elemei

I. A jelenlegi rendszer:

A jelenlegi rendszer nem rugalmas és nem illeszkedik a valós munkaerő igényhez, mert a keretszám nem tükrözi a tényleges szükségleteket. A jelenlegi rendszerben a képzés ingyenes, államilag támogatott, de aki nem jut be a képzésbe a korlátozott keretszám miatt, az más módon nem válhat szakorvossá. A képzés első két évében az egyetem a munkáltató, utána a kórház, ezért a rendszer nem helyez kellő hangsúlyt a hiányszakmák utánpótlására. Ennek következtében nem minden kiképzett szakorvos talál a szakképesítésének megfelelő állást, ezért a jelenlegi szabályozás nem biztosít kiszámítható jövőt a rezidenseknek.

II. Az új rendszer:

A megpályázható állások a kórházak munkaerő szükségletei illetve a betegellátás valós igényei alapján kerülnek meghatározásra. Továbbra is marad az ingyenes, államilag támogatott képzés, de költségtérítéssel a meghirdetett keretszám felett is be lehet majd kerülni a rendszerbe. Megemeljük a rezidensképzésben résztvevők számát. A képzésben résztvevők azonnal a kórházzal kerülnek munkavállalói jogviszonyba, így a törzsképzés után folytathatják a munkát a munkáltató kórházban. A hiányszakmákhoz kiemelt támogatást nyújtunk a teljes képzési idő alatt. (a többlet a diplomás minimálbér + 50%-a, azaz bruttó 64.750 forint) A jelenlegi helyzettel szemben támogatni fogjuk a ráépített szakképesítéseket és a további szakképzések képzési díját. Amennyiben az adott intézmény nincs akkreditálva a rezidens képzésének teljes gyakorlati körére, a rezidens más akkreditált intézményben szerezhet gyakorlatot, ehhez helyettesítési támogatást biztosítunk. A rezidensnek a végzés után 4 évig Magyarországon, a szakképesítésének megfelelő szakmában, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál kell dolgoznia.

A rezidensképzésbe már felvettek esetében a jelenlegi gyakorlat nem változik, először a 2010-ben végzők esetében lép életbe az új rendszer.

A Magyar Rezidensszövetség négy észrevétele a javaslattal kapcsolatban:

• A központi gyakornoki állások számának megállapításánál az arányszámot a tervezet – figyelemmel az évi kb. 900 végzős hallgatóra – a rezidensi keretszám 10%-ában állapította meg. A rezidensszövetség vitatta, hogy célszerű-e a központi gyakornokok keretszámát akár arányszám formájában is meghatározni, vagy indokoltabb lenne ennek meghatározását a miniszter döntési jogkörébe adni. Az észrevételeket elfogadva a rendelet az első két évben végzők 50%-ában határozza meg a meghirdethető központi gyakornoki állások számát.

• A hiányszakmák meghatározására és a pályázatok elbírálására a betegellátási igények és a munka-erőpiaci felmérések alapján 13 fős Bizottság tesz javaslatot. A rezidensszövetség azt kérte, hogy a hallgatói önkormányzat is részt vehessen a bizottság munkájában. Az észrevételt elfogadtuk, a miniszer által delegált 3 fő egyike lehet a hallgatói képviselet tagja.

• A kórházak által kiírt, az egyetemeken közzétett megpályázható állások számát a jogszabálytervezet eredetileg 3-ban korlátozta. A rezidensszövetség, a Hallgatói önkormányzat kevesellte a 3 lehetőséget. A hatályos jogszabályban a 3 helyett 5 megpályázható állás került meghatározásra.

• A jogszabálytervezet szerint az első szakvizsgáját szerző jelöltet a költségvetés a szakképzés megszerzésében az alábbiakkal támogatná:

– a képzési költségekkel

– a helyettesítése támogatásával

– hiányszakmák esetében a rezidensnek folyósított fizetés-kiegészítéssel.

Ez az összeg évi 1,7 millió forinttól 3,8 millió forintig terjed a támogatás fajtájától függően, azaz a képzés alatt az állami támogatás rezidensenként 6,8 – 15.2 millió forintig terjedhet. A jelöltnek a tervezet szerint ennek ellentételezéseként kötelezettséget kellett volna vállalnia arra, hogy a szakvizsga megszerzése után a szakképzés jogszabályban előírt időtartamáig, de legalább 4 évig a megjelölt munkahelyen dolgozik. A Rezidensszövetség nem értett egyet a szakvizsga utáni 4 éves szerződéssel.

Az észrevételt elfogadva a hatályos rendelet szerint nem számít szerződésszegésnek, ha a jelölt a szakvizsga megszerzése után nem marad az eredeti munkáltatójánál, hanem a Magyar Köztársaság területén államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt létesít.

Ha azonban a korábbi munkáltatójánál foglalkoztatása olyan szakképesítése szerinti munkakörben történt, ami hiányszakmának minősül és többlettámogatást kapott, de azon munkáltatónál és azon szakképesítés vonatkozásában, ahol munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni az nem hiányszakma, akkor vissza kell fizetnie a többlet támogatást. (a többlet a képzési időre eső havonkénti bruttó 64.750 forint, amit a diplomás minimálbérén felül kap meg a rezidens)

Az Egészségügyi Minisztérium a rezidensek által tett négy észrevételt figyelembe vette, az a jogszabályba beépítésre került. Így az új rendszer egyszerre szolgálja a betegellátás és a rezidensek érdekeit.

III. A változás eredménye:

A változás kedvező a betegellátás szempontjából is, mert segíti a hiányszakmák feltöltését, segíti a frissen végző orvosok pályán maradását, illetve a hazai munkavállalását, és segíti egy stabil, jól tervezhető ellátó rendszer kialakítását.

A változás kedvező a képzésben feladatot vállaló intézményeknek, mert a szükségleteiknek megfelelő területeken tudnak rezidenseket fogadni, és lehetőséget kapnak a végzősök hosszú távú foglalkoztatására. Ezzel sokkal kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik az intézmények szakember-ellátása.

A változás kedvező a rezidenseknek, mert a képzési rendszer rugalmasabb, több végzősnek, változatosabb feltételek mellet és kiszámíthatóbb perspektívával nyújtja a képzésük befejezésének feltételeit. Az új rendszer garantálja a rezidensek fizetését, álláslehetőségét és esélyt teremt a hosszú távú tervezésre a magyar egészségügyi rendszeren belül.

Összefoglaló a változások főbb elemeiről:

*Nem számít szerződésszegésnek, ha a jelölt a szakvizsga megszerzése után nem marad az eredeti munkáltatójánál, hanem a Magyar Köztársaság területén államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt létesít.

Ha azonban a korábbi munkáltatójánál foglalkoztatása olyan szakképesítése szerinti munkakörben történt, ami hiányszakmának minősül, de azon munkáltatónál és azon szakképesítés vonatkozásában, ahol munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni az nem hiányszakma, akkor vissza kell fizetnie a kiemelt támogatást.

Mentesül a visszatérítési kötelezettség alól az alkalmatlanság, illetve a munkáltató részéről felmerülő megszűnési ok esetén.