Az OPNI épülete egy õspark közepén Buda legértékesebb ingatlanjainak egyike.Az OPNI épülete egy õspark közepén Buda legértékesebb ingatlanjainak egyike.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egészségügyi reform címen történõ bezárása igen nagy felháborodást okozott a magyar pszichiátriai szakmakörében. De a betegek hozzátartozói körében is, hiszen úgy szûnik meg egy sokéves mûlttal rendelkezõ intlézmény jogutód nélkül, hogy annak egyes nélkülözhetetlen tevékenységeit nincs aki folytassa. E mellett egy kialakult kutatócentrumot planíroznak el, reform címén. Ennek kapcsán a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Állapolgári jogok biztosa Lenkovics Barnabás nyilatkozatban fejtette ki a bezárás elleni érveit a Magyar Országgy?lés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának mai, az OPNI bezárása ügyében történt meghallgatásán. Az alábbiakban kommentár nélkül közzétessszük ezeket a dokumentumokat.

 Az OPNI épülete egy õspark közepén Buda legértékesebb ingatlanjainak egyike.Az OPNI épülete egy õspark közepén Buda legértékesebb ingatlanjainak egyike.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egészségügyi reform címen történõ bezárása igen nagy felháborodást okozott a magyar pszichiátriai szakmakörében. De a betegek hozzátartozói körében is, hiszen úgy szûnik meg egy sokéves mûlttal rendelkezõ intlézmény jogutód nélkül, hogy annak egyes nélkülözhetetlen tevékenységeit nincs aki folytassa. E mellett egy kialakult kutatócentrumot planíroznak el, reform címén. Ennek kapcsán a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Állapolgári jogok biztosa Lenkovics Barnabás nyilatkozatban fejtette ki a bezárás elleni érveit a Magyar Országgy?lés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának mai, az OPNI bezárása ügyében történt meghallgatásán. Az alábbiakban kommentár nélkül közzétessszük ezeket a dokumentumokat.

A MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

A Magyar Pszichiátriai Társaság egyetért és támogatja az állampolgári jogok országgyûlési biztosának az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ügyében írt állásfoglalását.

Magyarországon a pszichiátriai betegek ellátásának feltételei egyre romlanak, és az OPNI bezárása ezt tovább sújtja. Az EU Zöld könyvében megfogalmazottakkal és a Helsinki nyilatkozattal ellentétes tendenciák érvényesülnek hazánkban. (idézet az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jelentésébõl: ?a pszichiátriai ellátás körülményei egyre romlanak, így leszakadóban van az eü. ellátás e része nemcsak az unió tagállamainak átlagától, de a többi egészségügyi ágazathoz is.")

Az OPNI jogutód nélküli megszüntetésének közvetlen következményei, amely a pszichiátriai betegek ellátását rontja:

1.            Megszûnik egy gyógyítási centrum, amelyben olyan speciális profilokkal rendelkezõ osztályok, részlegek mûködtek, melyek az országban máshol nem vagy csak nagyon kevés helyen mûködnek hasonló színvonalon (pl. evési zavarok, terápiarezisztens depressziók, pszichoterápia, demencia).

2.         Az elõkészítetlen áttelepítés miatt több mint száz krónikus pszichiátriai beteg sorsa bizonytalan, akik pszichiátriai betegotthoni elhelyezésre várnak hosszú ideje (akár több év óta), és nincs mód és lehetõség a megfelelõ, emberhez méltó elhelyezésükre. A megszüntetett kórházi ágyak kompenzációjaként nem növelték a krónikus betegek ápolására szolgáló – a szociális szférához tartozó – betegotthoni ágyak számát.

3.         Ellátás nélkül maradhat nagyon sok drogbeteg, mert a fõváros budai oldalán csak az OPNI-ban mûködött drogosztály és drogambulancia.

4.         Nem biztosított nagyon sok olyan gyermekpszichiátriai beteg ellátása sem, akiket eddig az OPNI Gyermekpszichiátriai osztálya látott el. Nem megoldott a 14-18 éves korú akut skizofrénia vagy drogfüggõség vagy önsértõ magatartás vagy heteroagresszív magatartás vagy öngyilkossági kísérlet miatt kezelendõ serdülõk pszichiátriai fekvõbeteg ellátása sem emberi jogi, sem szakmai szempontok alapján. (Azaz nem lenne célszerû ezeket a betegeket felnõtt pszichiátriai betegekkel együtt, azonos osztályon kezelni, ugyanakkor gyermekosztályon, gyermekklinikán sem ideális a szomatikus vagy szorongásos zavar miatt kezelt beteg gyermekkel egy osztályon kezelni).

5.            Megszûnik egy magasszintû oktatási és kutatási centrum, amely a jövõ szakemberképzésében jelentõs szerepet játszik.

6.            Megszûnik a pszichiátria érdekeit képviselõ és a szakmát integráló intézmény. A pszichiátriának országos intézete majdnem minden fejlett (pl. USA-ban is – National Institute of Mental Health) és kevésbé fejlett országban van.

Az OPNI bezárásán kívül további egyéb intézkedések is sújtják a pszichiátriai betegek jövõbeli ellátását:

1.            Ágyszámleépítések (a 4000 aktív pszichiátriai ágyból 3118 maradt – ez több mint 20 százalékos csökkentés). Az aktív ágyszámra vonatkozóan az EU norma 5/10.000 lakos, ami Magyarországon eddig is 4/10.000 volt, most viszont 3.2/10.000-re csökkent.

2.            Ágyszámelosztások anomáliái (ld. pl. Kalocsán és Sátoraljaújhely sok pszichiátriai ágy maradt (lett), csak éppen orvos nincs és nem is volt. Ugyanakkor Kecskeméten és Kaposvárott a Megyei kórházakban jól mûködõ pszichiátriai osztály aktív ágyainak számát jelentõsen csökkentették.)

3.         A pszichiátriához tartozó rehabilitációs ágyakat nevesíteni és számszerûsíteni kell, mert egyébként könnyen elveszhetnek, és más szakmákhoz sorolhatják át ezeket a pszichiátriai szempontból kiemelkedõen fontos és nélkülözhetetlen ágyakat. Az aktív ágyakhoz mindig kell rehabilitációs ágyakat is kapcsolni.

4.         Az ágyszám leépítésekkel párhuzamosan ígért járóbetegellátás fejlesztése nem következett be, de még a közeli jövõben sem látunk erre vonatkozó megvalósítási tervet, ugyanakkor április 1-tõl a gondozói fix támogatást további 50 %-kal(!) csökkentették.

5.         A pszichiátriai járóbetegellátás (Pszichiátriai Gondozók) jelenlegi terhelése is a szó szoros és átvitt értelmében kezelhetetlen.

A Magyar Pszichiátriai Társaság javaslatai:

Az OPNI felszámolását függesszék fel addig, amíg

1.            nevesítik a jogutódként létrehozandó Országos Pszichiátriai Intézetet, és kijelölik a telephelyét.

2.         a krónikus pszichiátriai betegek további ápolását, illetve gyógykezelését nem biztosítják legalább hasonló színvonalon,

3.         a speciális profilok szakembergárdájának további munkalehetõsége nincs biztosítva, (és ezáltal az adott betegcsoport ellátása már nincs veszélyeztetve),

4.         a drogbetegek és a gyermekpszichiátriai betegek ellátása nincs megfelelõen megoldva,

5.         a kiesõ ágyszámot kompenzáló járóbetegellátás fejlesztése nem történik meg.

Dr. Németh Attila s.k.

MPT elnök

ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM PSZICHIÁTRIÁT ÉRINTÕ HATÁSAIRÓL

1.         A pszichiátria és társszakmái (pszichiátriai rehabilitáció, gyermekpszichiátria, addiktológia és pszichoterápia) 9500 ágyából mintegy 4000 aktív felnõtt pszichiátriai ágy volt. A törvény ezt 3118-ra csökkentette, a veszteség több mint 20 %!

2.         A pszichiátriai fekvõbeteg ellátó kapacitás többségét kitevõ krónikus és rehabilitációs ágyak vonatkozásában – sem a törvényben, sem a RET-eknek küldött miniszteri javaslatban – nincs nevesítve a pszichiátriai rehabilitáció, így nem tudható, hogy ezen a területen mekkora veszteség ér(het)i a szakmát.

3.         Az OPNI-t felszámolják. A kb. száz diplomás, a több száz középkáder jövõje teljességgel bizonytalan (nem beszélve a betegekrõl). Ezzel nemcsak egy betegellátó hely, hanem egy kiemelkedõ kutatási és oktatási centrum is megszûnik.

4.         Nem látjuk egyelõre, hogy a megszûntetett kórházi ágyak kompenzációjaként a krónikus pszichiátriai betegek ápolására szolgáló szociális intézményi helyek száma emelkedne, amely az igényekhez képest eddig is rendkívül alacsony volt, és irreálisan hosszú volt a várakozási idõ, valamint a várólista.

5.         Senki sem tudja, hogy a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászathoz sorolt gyermekpszichiátriai ágyszámok hogyan alakulnak. Eddig is nagyon alacsony volt az igényekhez képest, és hivatalos helyeken mindig a fejlesztés szükségességét hangsúlyozták. Most megszûnik az OPNI Gyermekpszichiátriai osztálya, és hazánk legszebb gyermekpszichiátriája, a Vadaskert kórház is a megmaradásáért küzd.

6.         A pszichiátriai gondozók fixdíját tovább csökkentik. Április 1-tõl újabb 50%-kal(!), ami az elmúlt 5 évben történt csökkentéseket figyelembe véve valójában a 2001-es évi finanszírozásnak már csak a 36%-a!

7.            Megszûntették a hitelezett utazási igazolványt. A beteg utólag, 30 nap múlva kapja meg a pénzt, miután az utalványt a jeggyel együtt beküldte a megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Ez a reform a nappali kórházi ellátásból gyakorlatilag kizárja a szomszéd falvakból bejárós krónikus pszichiátriai betegeket. Ezenkívül még az ambuláns kezelésekre is negatív hatással lehet, de problémát jelenthet a betegek kórházi elbocsátása terén is. (Vidéki kórházi fõorvosa jelezte, hogy egyik nagyon szegény betege nem tudott hazamenni, mert nem volt pénze, ezért kénytelenek voltak mentõt rendelni számára, pedig busszal is mehetett volna.)

8.            Dobozdíj. Háromszáz Ft-ot kell fizetni minden 100 %-os támogatással felírt antipszichotikum után az – általában adequát betegségbelátással nem rendelkezõ – pszichotikus betegeinknek. (Gyakran még a térítésmentes gyógyszert sem váltották ki).

9.                  Vizitdíj. Bizonyos kivételektõl eltekintve a depressziósok többségét, valamint a nem pszichotikus betegeket érinti a vizitdíj, de a jelenlegi rendelet szerint még a mániás állapotban lévõ bipoláris betegeknek és a paranoid pszichotikusoknak is kell vizitdíjat fizetniük.

10.              Háromszáz Ft-os napidíj a kórházi kezelésért (max. 20 napig), ha nem sürgõsséggel, hanem önkéntes nyilatkozat alapján kerül be a kórházba.

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának

állásfoglalása 

az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása ügyében

Az egészségügyben zajló struktúra-változás, a fekvõbeteg ellátók ágykapacitásának átrendezése, a teljes egészében megszûnõ intézmények átmeneti helyzetének problémája olyan társadalmi visszhangot váltott ki, mely már túlmutat egy-egy intézmény konkrét bezárásán, s mely indokolja az államot terhelõ intézményes ellátási kötelezettség alapjogi szempontú kontrollját. Ez a helyzet – most kiemelten – az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet sorsát illetõen is.

Figyelemmel a tiltakozásra okot adó reformintézkedés módjára, várható következményeire, felismerve annak veszélyét, hogy a korunk népbetegségeit (pl. depressziót, pánik betegséget) ?gondozó" nagyhírû intézmény rapid felszámolása milyen elõre nem látható következményeket idézhet elõ, szükségesnek láttam a kialakult helyzet emberi jogi és alkotmányos alapjogi értékelését, s errõl a nyilvánosság tájékoztatását. Ezen intézkedés jogi értékelése alapján álláspontom a következõ:

I.

Az országgyûlési biztos intézménye fennállásának 12 éve alatt mindvégig kiemelt figyelemmel kísérte a pszichiátriai intézmények mûködését, az ott kezelt, illetve élõ betegek jogai érvényesülését. Korábban 1996-ban budapesti és vidéki intézményekre kiterjedõ általános vizsgálatot folytatott az ombudsman, feltárva a pszichiátriai ellátó rendszer elmaradott, személyi és tárgyi feltételek hiányával küzdõ állapotát (OBH 2255/1996. sz.). Az évek során egyre több beadvány, panasz érkezett a Hivatalba az egészségügyi ellátórendszer körébe tartozó pszichiátriai osztályokról (pl. OBH 5425/1996. sz.), de a pszichiátriai betegeket gondozó szociális otthonokból is (pl. OBH 5006/1997. sz.). A panaszok nyomán lefolytatott, helyszíni látogatásokkal összekötött vizsgálatok nyomán az volt egyértelmûen megállapítható, hogy a pszichiátriai ellátás körülményei évrõl-évre romlanak, így leszakadóban van az egészségügyi ellátás e része nem csak az Unió tagállamainak átlagától, de a többi egészségügyi ágazathoz képest is.

Ebben a helyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügyi reform során bevezetni tervezett kapacitás-korlátok ugyancsak tovább ronthatják a pszichiátriai ellátás (az ellátók) helyzetét, mivel – amint a jelen helyzet is tanúsítja – a kórház-átalakításoknál alkalmazott elvek nem, vagy kevéssé veszik figyelembe a pszichiátriai betegek speciális szükségleteit. További problémát okoz az a tény is, hogy a járóbeteg-ellátásban dolgozó pszichiátriai, mentálhigiénés gondozók alapfinanszírozása jelentõsen csökkent.

Mindezeken túlmenõen azonban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel történõ események túlmutatnak a szakma általános aggályain. A közel 140 éve alapított Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet alapító okirata szerint az intézménynek 200 évig kell szolgálnia a hazai elmeügyet. (A történet egyik, de nem egyetlen, furcsasága, hogy az alapító okirat nem lelhetõ fel, noha a tisztességes eljárási rend betartásában bízó pszichiáterek hetek óta tûvé tesznek érte mindent az intézményen belül és kívül.)

Valóban ismert tény, hogy a budai oldalon, kiemelt övezetekben található egészségügyi intézmények (Budai Gyermekkórház, Szabadsághegyi Gyermekkórház, OPNI) bezárása, majd az ingatlan értékesítése 1995-96 óta napirenden van, azonban mindezidáig nem volt megfelelõ alkalom és kellõ politikai akarat a lehetséges megvalósításhoz.

Az egészségügyi ellátás zökkenõmenteségével összefüggésben nem is elsõsorban a hely megváltoztatása a legneuralgikusabb kérdés, mert ha csupán ?székhely áthelyezésrõl" van/lenne szó, akkor a szakmai mûhelymunka, a kutatások, a stroke-centrum, a gyors – és kellõen elõkészített – átköltözést követõen ismét egy helyen mûködhetne tovább.

Azonban egyenlõre nem ez tapasztalható. Az utóbbi napokban többször módosított ?koncepció" szerint több fekvõbeteg ellátónál terveztek pszichiátriai ágyakat, mintegy odatelepítendõ az OPNI egy-egy osztályát vagy részlegét. Önmagában még ez sem lenne aggályos, ha gyors, és kellõen elõkészített áttelepítésrõl adna hírt a szakma. Ezzel szemben az aktuális helyzetben magának az intézet vezetõinek sincs elegendõ információja arról, hogy a megmaradó aktív és rehabilitációs ágyak (osztályok, illetve ezek töredékei) pontosan hová kerülnek.

Ebbõl következõen az újonnan jelentkezõ, és a már felvételi tilalom alá esõ betegek átirányítása, tájékoztatása szakmai szempontból nem vállalható, mely helyzet – még ha idõlegesen, is de ellátatlanságot eredményezve –  megvalósítja a betegek, illetve az ellátási területhez tartozó lakosság tekintetében a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez fûzõdõ alkotmányos jog sérelmének közvetlen veszélyét (Alkotmány 70/D. §).

II.

Az is tényként rögzíthetõ, hogy az Egészségügyi Minisztérium által kiadott elsõ átalakítási tervezetben (2007. január) jelentõs ágyszám csökkentés szerepelt, mely azonban az intézmény teljes megszüntetésének tervét nem tartalmazta. A megszüntetés lehetõségét a Regionális Egészségügyi Tanács ajánlása tartalmazta, amely javaslatot az arra hatáskörrel rendelkezõ szakminiszter minden további nélkül elfogadott.

Az Egészségügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos eljárása azonban nemcsak a betegjogokat érintette, hanem – a helyzetrõl szóló pontos információk kikerülésének megakadályozásával – a dolgozók szólás- és szabad véleménynyilvánításhoz fûzõdõ jogát is. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény által rendezett kérdést a tárca a következõképpen értelmezte:

1. 2007. március 7-én kelt az a Egészségügyi Minisztérium elektronikus körlevele, amelyben arról ad hírt, hogy Tasnádi Zoltán miniszteri biztos kérésének megfelelõen megváltozik az OPNI kommunikációs tevékenysége, azaz: ?A médiakapcsolatokat a továbbiakban az Egészségügyi Minisztérium Sajtóosztálya kezeli központilag, így az OPNI dolgozói semmilyen témában nem nyilatkozhatnak (vezetõi szinten sem), erre vonatkozó minisztériumi engedély, illetve elõzetes egyeztetés nélkül."

2. 2007. március 12-én kelt második elektronikus körlevélben az szerepel, hogy az összdolgozói értekezlet befejezését követõ idõpontra ?tervezett sajtótájékoztató elmarad, mert azt az Egészségügyi Minisztérium Sajtóosztálya letiltotta. Ha bárki újságírót, tv-stábot hívott erre az eseményre, az mondja le, mert a sajtót az intézet biztonsági szolgálata nem engedi be Lipótra."

Mindezekre tekintettel ugyancsak felmerül az OPNI dolgozóinak szabad vélemény- és szólásszabadsághoz fûzõdõ, az Alkotmányban deklarált jogával összefüggésben a visszásság veszélye (Alkotmány 61. §).

III.

Az elõzõekbõl is következik, hogy minden alkotmányos alapjog és a törvényekben biztosított alanyi jogok gyakorlásának legfõbb korlátja a másik ember alapvetõ jogainak sérthetetlensége és ennek feltétlen tiszteletben tartása. Ezért ha a struktúra-váltás radikális módszerei miatt az érintettek kifogásolják a vonatkozó határozatok, és jogszabály rendelkezéseit, vagy az ennek alapján eljáró egészségügyi szervezet (itt: RET) magatartását, a végrehajtásról szóló tárgyalások során figyelemmel kell lenni az Alkotmánybíróság, valamint az állampolgári jogok országgyûlési biztosa alapjogi szempontú kontrolljának gyakorlatára is.

Mindezek után az érdekérvényesítés Alkotmányos és jogállami lehetõségei azt a kötelezettséget róják a demokratikus jogállam minden polgárára, intézményére és hatóságára, hogy akár igénye elismerése, akár elutasítása esetén is tiszteletben tartsa a törvényeket és mindenki más alapjogait. Az ezzel ellentétes magatartás, a mindenkire kötelezõ törvények egyéni ?hatályon kívül helyezése" a törvényes rend és a demokratikus jogállam teljes felbomlását eredményezné.

Jelen helyzetben tehát egy olyan nagy múltú intézmény bizonytalan jövõje a kérdés, amelynek bezárása esetén a veszteség vitathatatlan. Egy történelmi múltú, gyönyörûen felújított épület falán egy emléktábla jelzi majd, hogy ezt az épületet valaha a közakarat a pszichiátriai betegek gyógyítására hozta létre, és végsõ soron megszûnik annak a lehetõsége is, hogy a magyar pszichiátriának legyen egy országos központja, amely nem csak gyógyít, hanem szakmailag irányít, oktat és kutatásokat is folytat.

IV.

A fentiek figyelembevétele mellett felkérem:

     1.) a Magyar Országgyûlés Egészségügyi Bizottságát, hogy haladéktalanul tekintse át az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet jogutód nélküli megszüntetésének kísérlete kapcsán az egész ország pszichiátriai (benne a szélsõségesen elhanyagolt gyermekpszichiátriai) ellátásának helyzetét.

      2.)  a Magyar Országgyûlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságát, hogy soron kívül vizsgálja meg az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásának jogi, gazdasági és szakmai körülményeit, és következményét mivel április 1. napjától az intézetben betegfelvételi tilalom van.

Továbbá, tekintettel a speciális betegcsoport korlátozott érdekérvényesítõ képességére, a vizsgálatok befejezéséig haladéktalanul gondoskodni kell az átalakítás lebonyolítását koordináló szakmai grémium felállításáról, amely egyúttal felelõsséget is vállal az átszervezésért. Ezzel egy idõben pedig ugyancsak gondoskodni kell az OEP általi finanszírozás tovább folyósításáról, a folyamatos ellátásról.

Budapest, 2007. április 3.

Lenkovics Barnabás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük