2024.április.19. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Ősi mese új köntösben

5 perc olvasás
ezer 7

ezer 1Nem lesz nehéz dolga a kritikusoknak. A Pesti Magyar Színház legújabb előadásáról, az Ezeregy éjszakáról, bátran elmondhatjuk, hogy valószínűleg hosszú, tartós sikersorozat elé néz. Itt minden a helyén van. A díszlet, a jelmez, a szöveg, és a zene, a színészi játék, a tánc és az énekesi teljesítmény egyaránt szép, kerek egésszé áll össze. Kezdetben úgy látszik; csak egy jó szórakozást kínálnak, ám a nézők többségét bizonyára később is foglalkoztatni fogja majd néhány, a színházból hazavitt gondolat.

ezer 2 A meglepetés mindjárt ott kezdődik, ha valaki megnézi a november 3-i bemutató színlapját. Azon ez áll: World musical. A szerzőhármas ezzel a szokatlan szóösszetétellel azt jelzi, hogy a darabban több – perzsa, indiai, kínai és török – kultúra elemei keverednek. Persze megvan ennek az oka, hiszen alapul a legismertebb arab mesegyűjtemény szolgál, amelynek változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. Eredetük a középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza. A (talán nem is annyira) gyermekmesék műfaja igen különböző, szerelmi történetek, drámák, humoreszkek, versek, vallásos legendák egész sora található benne. Az előadás rendezője és koreográfusa, Juronics Tamás Kossuth-díjas, érdemes művész szerint az Ezeregy éjszaka olyan többrétegű történet, amelyben a jó és a rossz harcából a gyerekek és a felnőttek is megtalálják a nekik szóló igazságot.  Nem kis feladatra vállalkozott Geszti Péter – dalszerző és művészeti menedzser, Monori András – zeneszerző és Tasnádi István – a szövegkönyv írója, amikor elhatározták, hogy a mai kor emberéhez szóló, mégis szórakoztató, zenés színdarabot írnak az évszázadok óta ismert meséből. ezer 3A páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, bánatról, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről, gyarlóságról is szól. A színpadon megelevenedik a varázslatos kelet világa, különleges hőseivel, tréfás vagy éppen félelmetes figuráival; királlyal, hercegnővel, ügyes tolvajjal és gonosz varázslóval. A palackba zárt Dzsinn sem marad el. A nézőt már a legelső percektől kezdve megragadja – és végig el sem ereszti – Kovács Yvette Alida munkája, a látványos díszletek és jelmezek színes forgataga. Az épített és vetített díszletek tökéletes illúziót teremtenek, de a történet részéül is szolgálnak. A gonoszságot például jól jelképezi a megfelelő helyeken megjelenő kobrafej. ezer 4A dialógusok és a dalszövegek bőségesen kínálnak lehetőséget áthallásokra. A kínai bölcs tanácsát sugalmazó lendületes énekszámnak már a címe is sokat mondó: „Lopj-Csenj-Csórj!” A közönség „veszi a lapot” nem is marad el a nyíltszíni taps, mert közben azt is megtudjuk, hogy: „Ha egytől csensz, az csúnya lopás, ha többtől az már gazdagodás.” A sorok között olvasásra máshol is jócskán nyílik alkalom. Például amikor azt halljuk: mi teszi az uralkodót, a szeretet hatalma vagy a hatalom szeretete, vagy amikor a trónbitorló Dzsafar nyíltan beismeri: „A hatalom a boldogság”. A zsarnokot elsöprő szabadító szélvihar pedig, na honnan érkezik? Ezt már nem áruljuk el, elhangzik a darab vége felé. Az előadás azért mégsem tanmese. A zene és a kiváló tánckar gondoskodik a szórakoztatásról.

ezer 5 Amiből a könnyen megszerethető, remekül megformált figura, az arab mesevilág elválaszthatatlan része, a Dzsinn is alaposan kiveszi a részét. Nagyon is emberi, ha nehéz feladat előtt áll, kortyol egyet – vagy többet – a palackból, de humora is van. Amikor a dolgok végre jóra fordulnak, a „lejárt szavatosságú” óriás boldogan állapítja meg: „Holnaptól csak másnapos lehetek.” Meg is érdemli, a megoldásban nem kevés része van. Folyton segítenie kell az embert, a mese gyakran bajba kerülő szereplőit, hogy kalandos útjuk során minél többet megtanulhassanak összetartozásról, szerelemről, hűségről, hűtlenségről, bizalomról vagy annak hiányáról, bosszúról és megbocsátásról, jólétről és kiszolgáltatottságról, a hatalom természetéről, vagy a szilárd hit mindent elsöprő erejéről. ezer 6Bár a történetet még gyerekkorunkból ismerjük – azért örülünk, amikor minden szépen elrendeződik. Seherezádé ezeregy éjszakán át, addig mesél Sahriár királynak, míg az végül beleszeret, dehogy akarja már hajnalban megölni! Sőt, a történetet ő maga fejezi be. A fürge kezű Aliból Alida lesz – itt kell megemlíteni a kiváló énekesi teljesítményt, bármely más zenés színpadon is megállná a helyét – a tolvaj fiú ugyanis nadrágszerep, mindhárom szereposztásban lány rejlik a foszlott jelmez alatt. A nép ujjongva ünnepli őt, a szerelmesek egymásra találnak, a kórus pedig olyan finálét énekel, aminek szövegét, dallamát valószínűleg sokan haza is viszik majd magukkal: „Egy varázslat győz le seregeket. Egy varázslat, egy, a szereteted.”

Milyen jó lenne, ha nem csak mese lenne!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.