Öt regionális víziközmű társaságot ellenőrzött az ÁSZ

Víziközmű társaságok ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az állami tulajdonban lévő közszolgáltató társaságok ellenőrzése keretében értékelte a Duna Menti, a Dunántúli, az Északdunántúli és Északmagyarországi, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű működésének szabályszerűségét. A közműcégeknél folytatott ellenőrzések elsősorban arra keresik a választ, hogy az érintett cégek hogyan gazdálkodnak a rájuk bízott állami vagyonnal, illetve biztosítják-e a közműszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát.

Víziközmű társaságok ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az állami tulajdonban lévő közszolgáltató társaságok ellenőrzése keretében értékelte a Duna Menti, a Dunántúli, az Északdunántúli és Északmagyarországi, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű működésének szabályszerűségét. A közműcégeknél folytatott ellenőrzések elsősorban arra keresik a választ, hogy az érintett cégek hogyan gazdálkodnak a rájuk bízott állami vagyonnal, illetve biztosítják-e a közműszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az öt regionális víziközmű társaság 2010 és 2012 közötti működését, vagyongazdálkodását értékelte. A közműcégeknél megkezdett számvevőszéki ellenőrzések közvetve a felhasználói oldal, vagyis elsősorban a lakosság rendkívül széles rétegét érintik. Az ÁSZ álláspontja szerint a vagyongazdálkodás, azaz a vagyon nyilvántartása, pótlása alapjaiban határozza meg a közszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ÁSZ mind az öt jelentésében megállapította, hogy a több mint másfél évtizede megkötött vagyonkezelési szerződések nem biztosították teljes körűen a szabályszerű gazdálkodási környezetet, azokat ugyanis 1998 óta nem módosították. A vízművek éves üzleti terveiben szerepeltek ugyan tervezett beruházások, a döntést megalapozó számítások, részletes adatok azonban nem. A vízművek a jogszabályi előírás ellenére, egy kivétellel nem kérték meg a beruházásokhoz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) írásos engedélyét, azok végrehajtásáról sem tájékoztatták az MNV-t.

Az MNV beruházások és felújítások elszámolására vonatkozó szabályait az ellenőrzött vízművek szabályozási rendszerükbe nem, vagy csak késve építették be – tárták fel az ellenőrzések. Jellemző hibákat találtak a számvevők a belső ellenőrzés, a számviteli törvény előírásai, a selejtezési és leltározási szabályok betartásában. Az egyik társaságnál több beruházás vagyonkezelői jogának rendezése sem történt meg.

Két vízmű esetében az ellenőrzés megállapította, hogy az éves elszámolható értékcsökkenésbe beépített korrekció eredményeként az elszámolt értékcsökkenés összege folyamatosan, évről-évre nőtt, ugyanakkor ezzel együtt is nyereségesek tudtak maradni. A költségek, ráfordítások egyéb területeire vonatkozóan viszont nem tárták fel teljes körűen a költséggazdálkodásban rejlő tartalékokat, ez pedig nem szolgálta a költségmegtérülés elvének érvényesülését. A társaságok jellemzően az elszámolt értékcsökkenésnél jóval nagyobb értékben tudták visszapótolni a vagyont uniós és hazai támogatásokból megvalósuló fejlesztésekkel, beruházásokkal.

Az Állami Számvevőszék az MNV Zrt. vezérigazgatója mellett a regionális víziközmű társaságok vezérigazgatói részére fogalmazott meg javaslatokat a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kiküszöbölésére. A címzetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük, amelyek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzések keretében ellenőrizheti.